6
éve
Magyar kategória
5
éve
125
éve
1901 – Megszületett Dinnyés Lajos, aki 1947-48-ban -a kommunisták javaslatára- Magyarország miniszterelnöke volt.
Alsódabason született. 1919-ben önkéntesként szolgált a budapesti vadászzászlóaljnál. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági akadémián végezte, ahol 1927-ben gazdász oklevelet szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett külföldön. Gazdászhallgatóként a jobboldali ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt, 1929-ben belépett az Agrár Pártba, 1930-ban az egyesített FKgP tagja lett, és a kisgazdamozgalmat szervezte a Duna-Tisza közén. 1931-ben az alsódabasi választókerületet képviselte, 1934-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1935-ben ismét bekerült a képviselőházba, ahol szembeszállt a szélsőjobboldallal, bírálta a német kötődést és a zsidótörvények ellen szavazott. A II. világháború idején nem vett részt a politikai életben, egy élelmiszer-ipari cégnél dolgozott, majd behívták katonának. A német megszállás után, 1944. márciusától bujkálni kényszerült a Gestapo elől. 1945-től parlamenti képviselőként ismét politizált, augusztusban az FKgP Országos Intéző Bizottsága és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei pártszervezet elnökévé választották, valamint FKgP Politikai Bizottságának is tagja volt. 1947. márciusától szeptemberig honvédelmi miniszterként a Magyar Kommunista Párt vezetőivel és a megszálló szovjet katonai parancsnoksággal jó kapcsolatokat épített ki. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba kényszerült, május 30-án Tildy Zoltán köztársasági elnök a kommunisták javaslatára Dinnyés Lajost nevezte ki miniszterelnökké, egyúttal az Országos Tervgazdasági Tanács elnökévé. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta a párizsi békeszerződést. Az 1947. évi választások után - amelyet csalással nyertek meg a kommunisták -, teljesen egyértelművé vált, hogy az ő akaratuk szerint kormányzott. Ismét kormányfő lett, az általuk előírt politikai irányvonallal azonosult. A nagybankok államosítását elfogadtatta, a Magyar Függetlenségi Pártot betiltotta, a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával és Lengyelországgal barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. 1948. márciusában elfogadtatta a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek, júniusban az egyházi iskolák államosítását elrendelő törvényt. Decemberi távozása után az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke lett, 1952-től az Országos Mezőgazdasági Könyvtár igazgatója, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól az országgyűlés alelnöke volt. Több mutatása
306
éve
196
éve
1830 – Meghalt Katona József drámaíró, a Bánk Bán szerzője.
Kecskeméti polgárcsalád fia volt, jogásznak szánták. Tagja a pesti magyar színtársulatnak, színész, fordító, dramaturg volt, majd darabokat kezdett írni. Viszonzatlanul szerelmes volt a későbbi Déryné primadonnába. A Bánk bánt az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára írta. A dicséretben részesített művek között nem szerepelt drámája. 1819-ben átdolgozza a Bánk Bánt, a pesten szereplő székesfehérvári társulat műsorra is tűzte, a cenzúra azonban nem engedélyezte az előadást. 1820-ban megjelent a dráma, írásban visszhangot azonban nem keltett. Kecskeméten jogi tevékenységet folytatott, ügyész, majd főügyész lett, az irodalommal, színjátszással nem foglalkozott. 1830 április 16-án szívrohamban halt meg. Bánk bán A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára, 1848. március 15-én Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák. Több mutatása
188
éve
1838 – Megszületett Wagner Sándor festő (Dugovics Titusz önfeláldozása).
Tanítványa volt Szinyei Merse Pál és Gabriel Schachinger is.
155
éve
1871 – Péterhegyen megszületett Mikola Sándor, fizikus-pedagógus.
Mikola Sándor 1895-ben szerzett matematika - fizika szakos tanári oklevelet a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ez után 31 éven keresztül tankönyveket írt és tanított. Kiváló pedagógus volt és sok időt szentelt a fizikatanítás megreformálásának. Tudományos munkájában főként a hangtanra és a fizika ismeretelméleti kérdéseire koncentrált, de szívesen foglalkozott kísérleti eszközök tervezésével is. Nevéhez fűződik az egyenletes mozgás tanulmányozására létrehozott buborékos cső, az ún. Mikola-cső. A budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Fizikai Társasága 1961-ben alapította a Mikola Sándorról elnevezett díjat, amelyet a fizika terén végzett kutatásokért nyerhetnek el a kutatók. Több mutatása
130
éve
1896 – Megszületett Makláry Zoltán színész, országgyűlési képviselő.
Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész.
1896. 04. 16. Született Történelem Film/Média Magyar Színház
107
éve
1919 – Megszületett Fráter Gedeon karmester, az Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere.
Márkus László színész nevelőapja, Fráter Loránd nóta- és Fényes Szabolcs operettszerző távoli rokona. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere. Több mutatása
94
éve