87
éve
Magyar kategória
80
éve
1946 – Meghalt Horger Antal nyelvész.
A szegedi, majd a kolozsvári egyetem tanára. József Attilának a szegedi egyetemről való eltanácsolása kapcsán híresült el.
59
éve
1967 – Miután Kállai Gyulát az országgyűlés elnökévé választották, Fock Jenő lett a kormányfő.
Az elnöki tisztséget lemondásáig, 1975. 05. 15-ig töltötte be. 1930-tól a budapesti Marx és Mérei Tudományos Elektromos Műszerek és Feszmérők Gyárában, 1936-tól 1939-ig a Ganz Vagongyárban dolgozott szakmunkásként. Már 1932-ben, 16 évesen tagja lett az MSZDP-nek, a Vasas Szakszervezetnek, titokban a kommunista pártnak, valamint bekapcsolódott a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége és a Vörös Segély tevékenységébe. 1937-től tagja volt az MSZDP baloldali ifjúsági mozgalmakat segítő szervezetének, az Országos Ifjúsági Bizottságnak. 1939. októberétől katonai szolgálatot teljesített, majd 1940-ben letartóztatták és 3 évi börtönbüntetésre ítélték kémkedés hamis vádjával. Miután letöltötte büntetését, a keleti frontra került, ahonnan 1944. őszén sikerült megszöknie. 1945. januárjában a kommunista párt kőbányai szervezetének titkára lett, júniustól a párt nagy-budapesti bizottsága végrehajtó bizottságának és titkárságának tagja, majd a pártbizottság osztályvezető-helyettese volt. 1947-től a Nehézipari Központ osztályvezetőjeként, 1948-tól a gépipari főosztály vezetőjeként, 1951-től kohó- és gépipari miniszterhelyettesként dolgozott, közben elvégezte a Gazdasági Műszaki Akadémiát. 1954. októberétől 1955. áprilisig a kelet-berlini magyar nagykövetség külkereskedelmi tanácsosa, 1957-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsának egyik titkára volt. 1956. júliusában beválasztották a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségébe, novembertől, megalakulásától a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) tagja volt. 1957. februárjában megválasztották a KB gazdaságpolitikai titkárává, júniusban a Politikai Bizottság (PB) tagjává. 1958-tól 1967-ig, majd 1971-től 1985-ig országgyűlési képviselő volt. 1961. szeptemberében felmentették a KB-titkári tisztségéből és kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé. 1967. 04. 14-én a minisztertanács elnöke lett, célja az új gazdasági mechanizmus elveinek kidolgozása és gyakorlati megvalósítása volt. 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetése után a Leonyid I. Brezsnyev vezette Szovjetunió a reformok leállítását követelte, amely felbátorította és megerősítette a reformok ellenzőinek konzervatív táborát. A külső és belső reformellenes erők hatására Fock Jenő 1973. októberében kérte felmentését, de a pártvezetés ehhez nem járult hozzá. Végül 2 évi sikertelen harcok után, 1975. 05. 15-én mentették fel kormányfői tisztségéből és nyugdíjazták. 1980-ig még tagja maradt a PB-nek, az MSZMP felbomlásáig, 1989-ig a KB-nak. 1980. és 1990. között a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke, 1983-tól 1994-ig a volt miniszterelnökök nemzetközi Interakció Tanácsának, 1984-től 1989-ig az Alkotmányjogi Tanács tagja volt. Több mutatása
35
éve
71
éve
64
éve
43
éve
1983 – Budapesten meghalt Illyés Gyula Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, az MTA tagja.
Eredeti nevén: Illés Gyula A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Felsőrácegrespusztán (Sárszentlőrinc) született 1902. november 2-án. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931). Ferenc és Klára után 3. gyermekként született. Az elemi iskolát a pusztai népiskolában kezdte, majd 1912-ben, amikor a család Simontornyára költözött, ott fejezte be. A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte: Dombóváron, Bonyhádon és abudapesti Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban. 1916-ban szülei különváltak, anyjával Budapestre költöztek. 1921-ben érettségizett. 1918-1919-ben részt vett baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában. 1920. december 22-én jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül aNépszavában. 1921 őszétől a budapesti egyetem magyar?francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 decemberében sikerült Bécsbe távoznia, majd Berlinen és a Rajna-vidéken át 1922. április 24-én érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötőműhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. 1923-ban első cikkeit, fordításait az Ék és a Ma közölte. 1926 nyarán amnesztia nyomán hazaérkezett. Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett. 1927-1930-ban a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka volt. 1927. november 16-án megjelent első kritikai írása a Nyugatban. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közölte verseit, cikkeit. Barátságot kötött József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel. Első kötete a Nyugatkiadásában jelent meg (Nehéz föld, 1928). 1931. május 1-jén Budapesten feleségül vette Juvancz Irma gyógytornatanárnőt. Vezetéknevét 1933-ban változtatta meg hivatalosan is Illésről Illyésre. 1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. 1934-1938-ig a Válasz munkatársa, 1937. március 15-én egyik alapítója a Márciusi Front-nak, részt vett a Front szervezésében. 1937-től a Nyugattársszerkesztője; 1944-ig a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben; elvált Juvancz Irmától. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát, akitől Mária nevű lánya született. 1941-ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe lépőMagyar Csillag szerkesztője. Magyarország német megszállása után 1944 márciusától Németh Lászlóval a Dunántúlon és Budapesten bujkált. Mint kiemelkedő közéleti személyiség, az alakuló Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közé emelte (vagyis választás nélkül lett nemzetgyűlési képviselő). Az 1945-ös választásokon már pártja országos listájáról jutott be, ahogy az 1947-es választásokon is. 1945-1946-ban a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt. 1945-1949 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt, amikor is politikai alapon sokakkal egyetemben őt is megfosztották tagságától. 1946 októberétől 1949 júniusáig a Válasz szerkesztője. Már 1946-ban felhagyott a gyakorlati politizálással, országgyűlési mandátumáról mégis csak 1948. november 16-ai hatállyal mondott le és csak az év legvégére vonult vissza teljesen a közélettől. Az 1956-os forradalom alatt október 31-én beválasztották a Petőfi Párt néven újjáalakított egykori Nemzeti Parasztpárt Irányító Testületébe. Több mutatása
126
éve
1900 – Megszületett Lukáts Kató grafikusművész, illusztrátor, érdemes művész (Gőgös Gúnár Gedeon).
Más néven: Kaeszné Lukács Kató
116
éve
1910 – Bánki Donát bejelentette szabadalmát a nyersolajmotorra.
A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása
94
éve