82
éve
Magyar kategória
80
éve
70
éve
67
éve
1959 – Megszületett Szabadi Vilmos hegedűművész, aki egy 1778-ban készült hegedűn játszik.
Hangszere egy cremonai mesterhegedű – Laurentius Storioni 1778, a Magyar Állam kollekciójából való. Kétszeres MIDEM, Príma, HUNGAROTON és Liszt Ferenc-díjas előadóművész és tanár. Több mutatása
183
éve
1843 – Elhunyt Huszár Mátyás a Duna, a Tisza, a Maros és a Körösök első térképezője.
Ő irányította a Tisza, a Körösök és a Hortobágy szabályozásához szükséges méréseket.
110
éve
1916 – Meghalt gróf Teleki Sámuel, világutazó, Afrika-kutató.
Gróf Teleki Sámuel a göttingeni és a berlini egyetemen folytatott gazdasági tanulmányokat, de már akkor is érdekelte a földrajz, a csillagászat és a geológia. 1881-ben, országgyűlési képviselőként ismerkedett meg Rudolf trónörökössel, és a közös vadászatok során kezdett kibontakozni egy afrikai expedíció terve. Egzotikus vadászat és a Kilimandzsáró megmászása volt a cél, de végül a szinte teljesen ismeretlen Kelet-Afrika feltérképezése is szóba jött. Teleki 18 A fehér ember nem járta vidékekre Teleki 1886 őszén indult el. A következő évben a Kilimandzsárót és a Kenya-hegyet is megmászta, majd eljutott a Baringo-tóig. Onnan továbbhaladva két újabb tavat fedezett fel következő tavasszal, melyeket Rudolf- és Stefánia tavaknak nevezett el. Útitársa, Höhnel Lajos pedig a Teleki-vulkán nevet adta a Rudolf-tó közelében lévő tűzhányónak. Teleki 889-ben tért vissza Magyarországra, kutatómunkájával jelentősen gyarapítva az emberiség Afrikára vonatkozó konkrét ismereteit. Teleki 1894-ben az MTA tagja lett, és 71 éves korában, 1916-ban halt meg. Több mutatása
106
éve
1920 – A Huszár-kormány lemondása után Simonyi-Semadam Sándort kérte fel Horthy Miklós új kabinet létrehozására.
Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és német egyetemeken végezte. Budapesten jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett, ügyvédi vizsgát tett, majd nyitott egy ügyvédi irodát. 1901-től 1918-ig a németújvári választókerületet képviselte az országgyűlésen néppárti programjával. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták és egy ideig túszként fogva tartották ellenforradalmi tevékenység vádjával. 1919 őszén a katolikus és a keresztényszocialista mozgalom újjászervezésében vett részt. 1920. januárjában nemzetgyűlési képviselővé választották a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. Február 18-tól a nemzetgyűlés első alelnöke volt. Március 1-jén a nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst, akinek személye - egy törvénycikk értelmében - sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. Átmeneti megoldásként fogadták el az egyes hatalmi csoportok Simonyi-Semadam Sándor kinevezését, aki egy ideig a bel- és külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Június 4-én rá hárult a szomorú kötelezettség, a trianoni békeszerződés aláírása. Június 26-án lemondott, de véglegesen csak július 29-én távozott tisztségéből. Újra megnyitotta ügyvédi irodáját, 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés, 1921-22-ben a Kisgazdapárt tagja volt. 1922-ben vonult vissza teljesen a politikai élettől, 1922-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja, 1932 és 1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban titkos tanácsossá nevezte ki Horthy Miklós kormányzó. Több mutatása
93
éve
1933 – Megszületett dr. Heppes Aladár matematikus, az első magyar informatikai adatbázisok egyik létrehozója.
Alkalmazott matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) legendás oktatója. A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai kutató intézetének munkatársa. Édesapja Vitéz nemes belényesi Heppes Aladár alezredes vadászpilóta volt. A tudományos munka mellett sokat sportolt és verseket is írt. Több mutatása
62
éve
1964 – Meghalt Dallos Sándor, József Attila-díjas író, költő (A nap szerelmese, Aranyecset).
Legismertebb könyve Munkácsy Mihály kétrészes életregénye, A nap szerelmese és az Aranyecset. Jól sikerültek filmforgatókönyvei is, az ő műve a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld és a Semmelweiss, amelyért 1951-ben József Attila-díjat kapott. Több mutatása
61
éve