78
éve
Magyar kategória
70
éve
1956 – Megszületett Nébald György olimpiai bajnok kardvívó.
1970-ben kezdett el vívni a Budapest Honvéd együttesében. Korán megmutatkozott tehetsége, 1975-ben junior világbajnok lett. 1976-ban, húsz évesen mutatkozott be a válogatottban. Első felnőtt sikerét 1978-ban érte el, amikor a kardcsapattal felnőtt világbajnokságot nyert, melyet még háromszor sikerült sikerült megismételnie (1981–1982, 1991). Az 1985-ös világbajnokságon bronzérmet, az 1991-es Európa-bajnokságon pedig aranyérmet szerzett a csapattal. Első egyéni világbajnokságát 1985-ban nyerte meg, 1987-ben bronzérmes, 1990-ben újra megnyeri a vb-t. 1991-ben a világbajnokságon és az Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Az 1980-as moszkvai olimpián a kardcsapattal bronzérmet szerzett, majd a szöuli olimpián Bujdosó Imre, Csongrádi László, Gedővári Imre és Szabó Bence mellett Nébald olimpiai aranyérmet szerzett, majd az barcelonai olimpia csapatversenyében ezüstérmet szerzett. 1993-ban fejezte be aktív pályafutását. Ötvenötször szerepelt a válogatottban. Több mutatása
69
éve
1957 – Budapesten megszületett Bajor Imre színművész, humorista, showman.
1957. március 9-én született Budapesten. Főbb színpadi szerepei: Beck (Zsolt: Erzsébetváros), Bill (Maugham: Örökké téged), dr. Spórum (Molnár: A jó tündér), Miska, a lovászfiú (Szirmai: Mágnás Miska). A szélesebb közönség a Szomszédok című teleregény Oli nevű meleg fodrászaként ismerte meg. A TV sorozatban hangzott el az általa kitalált "Csóközön" köszönés, amely később országjáró önálló estjének a címe is lett. A kilencvenes évektől elmaradhatatlan résztvevője volt a Rádiókabaréknak. Filmezett is, főszerepet játszott a harmincas évek két nagy sikerű filmvígjátékának új változatában, a Meseautóban (2000) és az Egy szoknya, egy nadrágban (2005). Tímár Péter 2004-es Le a fejjel! című produkciójában Hernádi Judit és Gálvölgyi János partnereként bolondozott. 1999-től rendszeres vendége volt az RTL Klub Heti Hetes című műsorának, az ezredfordulóra az egyik legismertebb humorista lett.Évekig élt együtt Hámori Eszter színésznővel, két gyermeke anyjával. Fellépései előtt egész életében lámpalázas volt, fontosnak tartotta, hogy minden este megnyerje a közönség szívét. A fellépés előtti stresszrõl így nyilatkozott: "Ha már nem lenne, akkor abba kéne hagynom a pályát". Egészsége 2011 elején megrendült, többszöri gyógykezelés után 2014 augusztus 6-án reggel hunyt el.Díjai: Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Karinthy-gyűrű (1999), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007) Több mutatása
147
éve
136
éve
1890 – Tizenöt évi sikeres kormányzás után Tisza Kálmán benyújtotta lemondását és visszavonult.
Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a szabadságharc leverése után külföldre távozott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagyszalontai református egyházmegye segédgondnoka lett, 1861-ben a debreceni I. választókerületben országgyűlési képviselővé, a képviselőházban pedig első alelnökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választókerületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzékeként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48-as Függetlenségi Párttól, amely a Deák-pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"-val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875. márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövidebb ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnöksége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatásügyben. Kormányzata idején zajlott Magyarország modern gazdasági fejlődésének első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete megrendült, mivel a "véderő-vitában" engedményekre kényszerült és elvesztette Ferenc József bizalmát. Lemondásával, személyében búcsúzott egy feltörekvő korszak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisztelettel írt róla. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
133
éve
127
éve
1899 – Megszületett Barta Lajos szobrász, aki ötvözte a klasszikus avantgárd törekvéseit a Kelet-európai népi hagyományokkal.
Barta István festő és Barta Mária festő testvére. Műveiben a természeti formák egyszerűségét követi, geometrikus formákból (gömb, oszlop, spirál) építkezett. Rajzain és plasztikáin a szecesszió, az art deco, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet hatása egyaránt fellelhető. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Darvas Szilárd író, költő, humorista, kabarészerző, konferanszié.
A második világháború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.
61
éve
1965 – Meghalt Ratkovszky Ferenc gépészmérnök, elektrotechnikus, a Kandó-mozdony továbfejlesztője.
A Kandó-mozdony továbbfejlesztése mellett, Ratkovszky foglalkozott a feszültségszabályozók, transzformátorok, és az ötvenperiódusú villamos mozdonyok tanulmányozásával is. Irányításával épült a Mátra-vidéki hőerőmű. Több mutatása
57
éve