Magyar kategória
98
éve
96
éve
1930 – Megszületett Kárpáti József, orgonaművész, a zeneiskolai orgonatanítás alapítója.
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének tanára. Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kiváló tanítványa volt. 2000-ben orgonaművészi, tanári és egyházzenei tevékenységéért a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta. Több mutatása
95
éve
83
éve
82
éve
1944 – Megszületett Huszti Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rektor, színigazgató, rendező.
Érdemes és kiváló művész. Eredeti neve: Händel Péter. Felesége Piros Ildikó Kossuth-díjas színművésznő. Színészként közel 100, rendezőként 50 bemutatón vett részt. Több mutatása
70
éve
1956 – Megszületett Igó Éva színművésznő (Csinibaba, Tudós nők).
Budapesten született. Jászai Mari-díjas. Pályafutását 1974-ben az MNB, 1975-től a Fővárosi Köjál munkatársaként kezdte, valamint a Pinceszínház amatőr színésze volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1980-tól a miskolci Nemzeti Színháznál, 1984-től a kaposvári Csiky Gergely Színháznál játszott. 1987. óta a Vígszínház tagja. Szerepeiből: Tóth Manci (Szép: Lila ákác), Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Süni (Presser-Sztevanovity: A padlás), Kocsma Jenny (Brecht-Weill: Koldusopera), Képzelt beteg; Svejk. filmjeiből: A bolond lány, Reumavalcer, Bernarda Alba háza, Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Dinnyés Lajos, aki 1947-48-ban Magyarország miniszterelnöke volt.
Budapesten 60 éves korában halt meg. A kommunisták javaslatára lett miniszterelnök. 1919-ben önkéntesként szolgált a budapesti vadászzászlóaljnál. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági akadémián végezte, ahol 1927-ben gazdász oklevelet szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett külföldön. Gazdászhallgatóként a jobboldali ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt, 1929-ben belépett az Agrár Pártba, 1930-ban az egyesített FKgP tagja lett, és a kisgazdamozgalmat szervezte a Duna-Tisza közén. 1931-ben az alsódabasi választókerületet képviselte, 1934-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1935-ben ismét bekerült a képviselőházba, ahol szembeszállt a szélsőjobboldallal, bírálta a német kötődést és a zsidótörvények ellen szavazott. A II. világháború idején nem vett részt a politikai életben, egy élelmiszer-ipari cégnél dolgozott, majd behívták katonának. A német megszállás után, 1944. márciusától bujkálni kényszerült a Gestapo elől. 1945-től parlamenti képviselőként ismét politizált, augusztusban az FKgP Országos Intéző Bizottsága és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei pártszervezetelnökévé választották, valamint FKgP Politikai Bizottságának is tagja volt. 1947. márciusától szeptemberig honvédelmi miniszterként a Magyar Kommunista Párt vezetőivel és a megszálló szovjet katonai parancsnoksággal jó kapcsolatokat épített ki. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba kényszerült, május 30-án Tildy Zoltán köztársasági elnök a kommunisták javaslatára Dinnyés Lajost nevezte ki miniszterelnökké, egyúttal az Országos Tervgazdasági Tanács elnökévé. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta a párizsi békeszerződést. Az 1947. évi választások után - amelyet csalással nyertek meg a kommunisták -, teljesen egyértelművé vált, hogy az ő akaratuk szerint kormányzott. Ismét kormányfő lett, az általuk előírt politikai irányvonallal azonosult. A nagybankok államosítását elfogadtatta, a Magyar Függetlenségi Pártot betiltotta, a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával és Lengyelországgal barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. 1948. márciusában elfogadtatta a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek, júniusban az egyházi iskolák államosítását elrendelő törvényt. Decemberi távozása után az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke lett, 1952-től az Országos Mezőgazdasági Könyvtár igazgatója, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól az országgyűlés alelnöke volt. Több mutatása
37
éve
1989 – Megszületett Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszó.
A legsikeresebb, jelenleg is aktív magyar férfi versenyúszó. Öccse, Gergely, szintén válogatott úszó.
485
éve
1541 – Megkezdték Buda ostromát a Habsburg csapatok.
Von Roggendorf tábornok vezette a támadókat, a Szapolyai-párti Fráter György vezette várőrség ellenében.
88
éve