Ma Teréz névnapja van

Magyar kategória

1100 éve

926 – A Sankt Gallen-i kaland.

A magyar csapatok Sankt Gallenbe, Dél-Németország legnagyobb bencés monostorába mentek, hogy visszaszerezzék a tőlük korábban elrabolt kincseket. Ezt követően az Atlanti-óceánig nyomultak. Az események központi figurája Heribald barát, aki nem menekült el a magyarok jövetelének hírére, hanem bevárta őket. A kalandozók megkímélték az életét és együtt mulatozhatott velük. Az ő leírásából tudhatunk meg többet a magyarok akkori szokásairól. Néhány történetíró ezeket az utazásokat nevezi a "magyarok kalandozásainak". Több mutatása

Teljes esemény 0

926. 05. 02. Történelem Magyar

249 éve

1777 – Meghalt Klimo György, Pécsi püspök, az első nyilvános magyarországi könyvtár megalapítója.

Könyvgyűjtő, a tudomány és irodalom pártfogója. Papi pályafutásának csúcsaként, 1751. július 31-én Mária Terézia püspöki méltósággal ruházta fel. Egyetemalapítási szándékának maradandó eredménye lett a tettyei papírmalom és az Engel-féle nyomda létesítése, egy csillagvizsgáló kialakítása, valamint a máig nevét viselő magyarországi első nagy nyilvános könyvtár létrehozása. A püspöki palotában lévő Pécsi Püspöki Könyvtárat tette nyilvánossá 1764-ben. Eredeti tervei szerint egyetemi könyvtárnak alakította ki, mert azt remélte, hogy valamikor újra egyetem létesülhet Pécsett, így abban nem csak vallási könyvek, hanem minden tudományág kötetei megtaláhatók voltak. A könyvtárat 15 ezer kötettel gyarapította, sok, a magyar történelemre vonatkozó oklevelet szerzett meg, numizmatikai gyűjteményt is létesített a könyvtár mellett. A nyilvánossá tett gyűjteményt kölcsönző könyvtárnak alakította ki, amelynek köteteit diákok, a város polgárai ingyenesen használhatták meghatározott napokon.A könyvtár legnevesebb olvasója Mária Terézia királynő volt, aki Kaunitz kancellár közvetítésével kölcsönzött ki könyveket. Több mutatása

Teljes esemény 0

1777. 05. 02. Meghalt Magyar

26 éve

2000 – Meghalt Báthory Júlia, Munkácsy- és Magyar Örökség díjas üvegművész, a magyar üvegművész-képzés megteremtője.

Francia néven: Juliette de Bathory. 1932-től 1939-ig Párizsban élt, a párizsi “Őszi Szalon” tagja és állandó kiállítója, 1938-ban Párizs város meghívott kiállító művésze volt. Párizsi stúdiója a La Girouette – Szélkakas – nevet viselte. A Bauhaus és az art déco ötvözésével kialakított egyéni stílusának jellemzői a színtelen, átlátszó, illetve foncsorozott síküveg alkalmazása, valamint a csiszolással létrehozott matt és fényes felületek váltakozása. Tárgyai többségükben enteriőr darabok. A húszas-harmincas években az elsők között alkalmazta a homokfúvás technikáját. 1949-ben kidolgozta egy üvegtervező és tanárképző szak koncepcióját az Iparművészeti Főiskolán, 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban létrehozta az üveg tanszakot. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, 1952-től a MAOE, 1993-tól a MKISZ tagja, és a Széchenyi Irodalmi Akadémia valamint a Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2000. 05. 02. Meghalt Nő Alkotás Magyar

406 éve

1620 – Megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.

Horvátul: Nikola Zrinski. Korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628. és 1634. között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában. 1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650. és 1653. között a "Vitéz hadnagy" című művét. Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661. nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bécsi udvar leváltotta tisztségéről. 1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni. Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1620. 05. 03. Született Történelem Irodalom Alkotás Magyar