Ma Teréz névnapja van

Magyar kategória

204 éve

1822 – Sárosfalván megszületett Bittó István, aki 1874-75-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

1843-ban, jogi tanulmányainak befejezése után Moson vármegye tiszteletbeli, 1845-ben tényleges aljegyzője lett. 1847-től főszolgabíró volt Pozsony vármegyében, 1848-49-ben országgyűlési képviselőként a forradalom kormányát követte Debrecenbe, Szegedre és Aradra. 1849. augusztusában Isztambulba menekült, onnan Franciaországba, majd Nagy-Britanniába ment. 1851. végén amnesztiával tért haza Somogy vármegyei birtokára. 1861-ben és 1865-ben a szigetvári választókerület országgyűlési képviselőjévé választották a Felirati Párt programjával. 1869-ben az abrudbányai választókerületet képviselőjeként Deák-párti programmal jutott be a képviselőházba, amelynek másodelnökévé választották, majd 1870-71-ben első alelnöke és a magyar delegáció elnöke lett. 1871. májusától a Lónyay-kormány igazságügy-minisztere, 1872. szeptemberétől 1874. márciusig a képviselőház elnöke volt, majd március 21-én kinevezték miniszterelnökké. Elfogadtatta a választójog szabályozásáról szóló XXXIII. törvénycikket, amely a választói jogosultságot főként az adóhátralékosok kizárásával csökkentette, és változatlanul érvényben maradt 1918-ig. Kormánya kezdeményezésére megalkotta a parlament az első összeférhetetlenségi törvényt. A Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egyesülésének előkészítésében is jelentős szerepet játszott. 1874-től a Mérsékelt Ellenzék, majd az Egyesült Ellenzék programjával került be a képviselőházba. 1884-ben vonult vissza a politikai élettől és a Kisbirtokosok Földhitelintézetének elnöke lett. Ellenzéki magatartása miatt csak 1899-ben lett a főrendiház tagja. A Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1822. 05. 03. Született Történelem Magyar

74 éve

1952 – Meghalt Csanády György költő, újságíró, rádiórendező, a Székely himnusz szövegének írója.

1921-ben írta a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét. A szerzők szándéka nem az volt, hogy himnuszt alkossanak a székely népnek. Csanády a verset 1921-ben írta, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SzEFHE) "májusi nagyáldozat" névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem is tartalmazta a "himnusz" szót, egyszerűen csak "kantátá"-nak nevezték. A zenéjét Mihalik Kálmán leánykarra komponálta. A dalt, több forrás szerint, 1922. május 22-én énekelték először a SzEFHE Aquincumban rendezett találkozóján, a szerző jelenlétében. A dal később Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált. 1945 után tiltva volt, de bensőséges rendezvényeken, családi ünnepségeken titokban gyakran rázendítettek. A himnuszt a 2009. szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának. Több mutatása

Teljes esemény 0

1952. 05. 03. Meghalt Irodalom Zene Magyar

101 éve

1925 – Megszületett Buzánszky Jenő labdarúgó, edző, az Aranycsapat hátvédje, sportvezető, a Nemzet Sportolója.

A MÁV Vasúti Tisztképző Intézete után végezte el a Testnevelési Főiskolát. Dolgozott a MÁV-nál, majd a Dorogi Szénbányáknál. 1942-től a Dombóvári Vasutas, majd a PVSK, 1947-től a Dorogi Bányász játékosa volt. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban, 274 NB I-es mérkőzésen játszott. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. 1960-tól 1973-ig edzőként tevékenykedett. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. Ő élt legtovább a legendás Aranycsapatból, 2015-ben hunyt el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 05. 04. Született Sport Magyar