218
éve
Magyar kategória
127
éve
1899 – Széll Kálmánt választották Magyarország miniszterelnökének, aki 1903.06.27-ig töltötte be tisztségét.
1866-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. Pályafutását 1867-ben szolgabíróként kezdte Vas vármegyében, 1868-tól a szentgotthárdi, 1881-től a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. A Deák-párt és a Balközép egyesülése után 1875. márciusától 1878. októberig pénzügyminiszteri tisztséget töltött be. Erélyes és takarékos miniszter volt, megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot. 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol hírnevet szerzett a szarvasmarha-tenyészetével. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886 és 1899 között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt. 1891 és 1898 között a Millenniumi Országos Bizottság, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt. 1897 végén, az egyre jobban elmélyülő válság idején ismét aktívan bekapcsolódott a politikai életbe, a Bánffy-kormány bukása után nevezték ki miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1902-ben megkötötte az új gazdasági kiegyezést az osztrákokkal. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. Rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, de kísérlete megbukott, így távozott tisztségéből. 1906-ban belépett az Alkotmánypártba, amelynek elnöke lett 1910-ig. 1906-tól alkotmánypárti, 1910-11-ben párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Balogh Erzsi színésznő, aki a Szabó Család című rádiójátékban 48 éven át Irént alakította.
Férje Kazal László színész, komikus volt. Makay Margit színiiskolájában végezte színészi tanulmányait. Több budapesti színházban játszott, 1952-től a Vidám Színpad tagja volt. A Magyar Rádió A Szabó család című sorozatában végig - 1959-től 2007-ig - Irént alakította. Kolléganőivel, a Vidám Színpad művésznőivel, Madaras Vilmával és Járai Katival együtt alkották a Ricsaj-triót, mellyel blüetteket, zenés egyvelegeket adtak elő a hatvanas években, a korszak népszerű éjszakai szórakozóhelyein is. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Kornis György festőművész.
Művei a Louvre, a bécsi Albertina, a bécsi Secession, a bécsi MUMOK Ludwig Stiftung, a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Modern Képtár, a Passau-i és Menton-i Modern Művészetek Múzeumában is megtalálhatók.Tagja volt a Magyar Képzőművészeti Alapnak, a Magyar és az Osztrák Képzőművész Szövetségnek, valamint Salzburgi székhelyű Tudományok és Művészetek Európai Akadémiájának.Budapesten műveinek állandó kiállítóhelye, a Budai Várban, az Úri utca 42. alatt, abban a házban, ahol élt és dolgozott, található Műterem Galéria. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Victor Máté, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zenész, színész (István a király - főpap).
Az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke 2012-től. Több mutatása
165
éve
1861 – Ferenc József kiadta a februári pátenst.
A februári pátens, az egész birodalom működését szabályozó rendelet, centralista elképzelés, németesítés, amely a Habsburgok utolsó sikertelen kísérlete volt arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a hozzájuk tartozó területeket, országokat. Ez a rendelet birodalom egyes tartományaiban elismert helyi országgyűlések fölé egy kétkamarás birodalmi gyűlést állított. A birodalmi gyűlés 343 helyéből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek pedig 54 jutott. Ez volt a Habsburgok utolsó kísérlete arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a családhoz tartozó tartományokat és országokat. A rendelet a Lajtán túli területek számára kedvezőnek bizonyult, hisz útjára indulhatott az osztrák parlamentarizmus, emellett a birodalmi tanácsban többségbe kerültek az örökös tartományok; Magyarországon viszont erőteljes ellenállásba ütközött. Az 1861 tavaszán összeült magyar országgyűlés tevékenysége ezért nem is nagyon állt másból, mint hogy a pátenssel szemben megfogalmazza a dinasztia és Magyarország kapcsolatának lehetséges alternatíváit. Több mutatása
160
éve
1866 – Meghalt Gaál József költő, drámaíró.
Tanulmányai befejeztével a budai helytartóságnál kapott tisztviselői állást. 1848-ban Szatmár vármegye főjegyzőjének választotta. 1849-ben, a Szabadságharc idején Damjanich János honvédtábornok titkára lett. Versei az 1830-as évek elejétől jelentek meg, regényeket, színdarabokat is írt. Novelláiban gyakran szerepelteti a szegénylegényeket, haramiákat, akikről a 19. század embere szívesen olvasott. Általa lettek ismertek Csillag Bandi, Zöld Marci csínytevései. Mint népies hangvételű társasági elbeszélő országos hírre tett szert. A nemes udvarházak összejövetelein éppúgy rajongtak érte, mint a pest-budai vendéglőkben. 1837-ben az Akadémia levelező tagjának választotta. 1838-ban a Pesti Magyar Színházban (későbbi Nemzeti Színház) mutatták be A peleskei nótárius című háromfelvonásos bohózatát, mellyel nagy sikert aratott. Művei többek közt: Öröm-dal (Pest, 1829), A király Ludason (Pest, 1837): Az ötfelvonásos történelmi vígjáték az Akadémia dicséretét érdemelte ki, Pazar fösvények (Pest, 1840) Szvatopluk (Pest, 1843), Rontó Pál élete és viszontagságai (Pest, 1857). Több mutatása
153
éve
1873 – Megszületett Sigmond Elek vegyészmérnök, agrogeológus, a korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője.
Kolozsváron született. Sigmond Elek 1895-ben kapott vegyészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen, 1898-ban pedig Kolozsváron szerzett doktorátust. A magyaróvári Növénytermelési Állomáson került szembe először a talajkémia problémáival, és a témával egy életre elkötelezte magát. Állami ösztöndíjjal Franciaország, Anglia, Dánia és az Egyesült Államok mezőgazdasági tudományos intézeteit is tanulmányozta, 1908-ban a Műegyetemen az új Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék első professzorává nevezték ki. Az ő kezdeményezésére tartották meg Budapesten 1908-ban az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát. 25 éven keresztül volt elnöke a nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának. Munkássága nagyban hozzájárult a talaj foszforsav-szükségletét megállapító vizsgálatok, valamint a szikes talajok javítását érintő technológiák kidolgozásához. Több mutatása
131
éve
88
éve