Magyar kategória
381
éve
469
éve
1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király, aki békekötésekkel szilárdította meg birodalmát.
II. Mátyás I. Mátyás néven német-római császár és cseh király is. A külső helyzetet a törökkel, a belsőt a Bethlen Gáborral megkötött békével rendezte. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
276
éve
1750 – Megszületett Révai Mátyás Miklós János nyelvész, a "helyesírás" szó megalkotója.
A magyar történeti nyelvészet megalapítója. Új nyelvészeti szakszavakat is alkotott, így például a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte. Több mutatása
176
éve
1850 – Megszületett Jászai Mari színésznő.
Székesfehérváron lépett először színpadra, majd Kolozsvárra szerződött. 1872-ben lett a pesti Nemzeti Színház tagja, s egyévi megszakítással haláláig ott játszott. Veleszületett tehetségét állandó tanulással fejlesztette. Óriási hatású művész lett belőle, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedélyek megszólaltatásában. Elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit: Antigonét, Iokaszlét, Elektrát. Shakespeare műveinek 20 nőalakját játszotta el, ő volt Az ember tragédiájának első Évája. Verseket is mondott, Ibsen John Gabriel Borkman című darabját az ő fordításában játszotta a Nemzeti társulata. Kiválóan olvasott görögül, németül, angolul és franciául is. Írt cikkeket, novellákat, emlékiratának kéziratát pedig az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Több mutatása
147
éve
1879 – Megszületett Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, feltaláló.
A liszt sikértartalmának és vízfelvevő képességének meghatározására megszerkesztette az ún. farinográfot, amit azután továbbfejlesztett. Vizsgálati módszerét az eész világon alkalmazzák. Több mutatása
111
éve
99
éve
1927 – Megszületett id. Szlávics László ötvös-, szobrász- és festőművész.
A 20. századi magyar lemezszobrászat egyik elindítója. Az úgynevezett "tiltott" vagy "tűrt" művészek körébe tartozott, alkotásai az avantgárd és a szürrealizmus gondolkodásmódjához köthetőek. Több mutatása
90
éve
84
éve
640
éve