Augusztus 16.
Ma Ábrahám névnapja van

Magyar kategória

118 éve

1908 – Megszületett Teller Ede magyar fizikus, az atombomba egyik kifejlesztője, a hidrogénbomba-program irányítója.

A középiskolát a Trefort utcai Minta Gimnáziumban végezte. Rendkívül vonzotta a matematika és szeretett volna ezzel foglalkozni, de édesapja kérésére mégis vegyésznek kezdett tanulni, előszőr Budapesten a Műszaki Egyetemen. Pár hónap után Németországban folytatta tanulmányait és itt ismerkedett meg a kvantummechanikával. Két év vegyészeti tanulmány után véglegesen elkötelezte magát a fizika mellett. 1928. július 14-én leugrott egy mozgó villamosról, ami levágta jobb lábfejét. Gyógyulása után befejezte tanulmányait és 1930-ban doktorált. Tanulmányi évei alatt megismerkedett szinte mindenkivel, aki a fizika új területén akkor vagy később jelentős szerepet játszott (pl.: Heisenberg, Sommerfeld, Fermi stb.). Hitler hatalomra jutásakor átköltöztek Angliába. 1935-ben G. Gamow hívására utazott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a George Washington Egyetemen tanított. 1938-ban a csillagok energiatermelését Gamow és Teller közösen a magfúzióval, vagyis a termonukleáris reakcióval magyarázzták. 1939-ben hallott először O. Hahn Németországban elért eredményéiről a maghasadás vizsgálatáról. 1939-ben Wigner Jenővel és Szilárd Leóval együtt meggyőzi Einsteint ama történelmi jelentőségű levél megírására, melynek hatására az atombomba gyártása megindul. Később dolgozott Los Alamosban az atombomba kutatásokon, de 1942-től igazán a hidrogénbomba érdekelte. Legfőbb hajtóereje az a félelme volt, hogy Sztálin veszélyezteti a békét és ezt megőrizni csak az erőfölény birtokában lehet. Az atombomba ledobását is ellenezte és ez vezette a hidrogénbomba kutatások szorgalmazásában is. 1952. november 1-én volt az első kísérleti robbantás. Sokat foglalkozott az atomreaktorokkal is. Elnöke volt az Egyesült Államokban a Reaktorbiztonsági Tanácsnak. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus) és amerikában be is zárták ezeket. Később Csernobilban többek között Teller-effektus vezetett a katasztrófához. Többször is látogatást tett a Paksi Atomerőműben és mindannyiszor megállapította, hogy az erőmű biztonságát és a szakemberek képzettségét tekintve az a világ élvonalába tartozik. Több mutatása

Teljes esemény 0

1908. 01. 15. Született Magyar

131 éve

1895 – Báró Bánffy Dezsőt nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé.

Tisztségét 1899.02.26-ig töltötte be. A berlini és a lipcsei egyetemen végezte jogi tanulmányait, majd 1875-ben csatlakozott a Szabadelvű Párthoz és Belső-Szolnok vármegye főispánja, valamint Kővár és vidéke főkapitánya lett. 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye, 1890-től 1892-ig Beszterce-Naszód vármegye főispánja volt. A kormány utasításait erőszakos eszközökkel hajtotta végre a többségében románok lakta megyékben, elfojtotta a nemzetiségi törekvéseket, ezzel a "dobokai basa" gúnynevet érdemelte ki. 1875-től a főrendiház jegyzője, 1892-től a szilágysomlyói választókerület országgyűlési képviselője, 1892 és 1895 között a képviselőház elnöke volt. Wekerle Sándor lemondása után Ferenc József miniszterelnökké nevezte ki, valamint 1898-ban a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. Kormánya a nemzetiségi és a szociális megmozdulások ellen kíméletlen erőszakossággal lépett fel, ugyanakkor számos liberális törvényt elfogadtatott. Az izraelita felekezet bevett vallássá nyilvánításáról és a vallásszabadságról szóló törvényt sikerült keresztülvinnie a parlamentben, bűnvádi perrendtartást vezetett be, felállította a közigazgatási bíróságot és az esküdtszéket., valamint megszavaztatta az ún. rabszolgatörvényt, amely szabályozta a munkaadók és a mezőgazdasági munkások jogviszonyát. Lemondása után 1899-től magyar főudvarmester, 1904 és 1906 között az általa alapított ellenzéki Új Párt vezére volt. 1904-től újra országgyűlési képviselő, 1905. januártól 1906. márciusig a koalíció vezérlőbizottságának is tagja volt. A Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg 1899-ben. Több mutatása

Teljes esemény 1

1895. 01. 15. Történelem Magyar

83 éve

1943 – Megszületett Jordán Tamás színművész, a Merlin Színház alapítója, tanár.

Szülei: Jordán László és Valló Sarolta. 1966-ban szerzett diplomát földmérőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki karán. 1961-1971 között az ELTE Universitas nevű amatőr együttes színésze volt. 1971-től a 25. Színház tagja, 1977-től a Várszínház színésze, 1980-től pedig 11 éven át a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. 1991-ben Lázár Katival (akkor felesége, Adél lányuk édesanyja) megalapította a Merlin Színházat, melynek 2003-ig vezetője is volt. Szintén ő vezette a Merlin Színház színitanodáját. 2002-2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt. 2003-tól 2008. június 30-ig a Nemzeti Színház igazgatója, utána Szombathelyen megalapítja a Weöres Sándor Színházat. 2007 óta a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola színházművészeti tanszék tanszékvezető egyetemi docense.Lánya Jordán Adél színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja. Több mutatása

Teljes esemény 0

1943. 01. 15. Született Magyar Színház