123
éve
Magyar kategória
105
éve
1921 – Németújváron megszületett Csákányi László színész (Frédi és Béni, Indul a bakterház - Buga Jóska).
Eredetileg Zsigovitsnak hívták, az idegen hangzású nevet a harmincas években magyarosították. Pénzügyőr apja papnak szánta. Szentgotthárdon érettségizett le. A Színiakadémiára 1939-ben nyert felvételt, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban 1945-ben hadifogságba esett, és csak1948-ban térhetett haza. Ezután a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatához szegődött, majd 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól pedig a Petőfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott. 1963 és 1971 között a Vígszínház, 1971 és 1974 között a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad alkalmazta. Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, aki otthonosan mozgott a drámákban csakúgy, mint a vígjátékokban. De nemcsak prózát játszott kiválóan, hanem énekelni is tudott. Sokat és nagy sikerrel foglalkoztatta televízió és a rádió. Szeretett és tudott is szinkronizálni, az 1951-ben megalakult Szinkronfilm Vállalat az elsők között hívta szinkronmunkára. Az igazi népszerűséget a Foxi Maxi című rajzfilmsorozat szinkronalakítása hozta, és persze Frédié a kőkorszaki szakié. Tőle kapta hangját Karak, a róka, a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozat egyik hőse is. A magyar színjátszás egyik nagy alakja negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Jászai-díjas színésznő. Ismert filmjei: A tettes ismeretlen; Fotó Háber; Germinal; Mese habbal. Feledhetetlen alakítási voltak ifjúsági rádiójátékokban, mint például a Mikrobi és a Szíriusz kapitány. Több mutatása
97
éve
1929 – Megszületett Nagy Marianna Európa-bajnok műkorcsolyázó.
1947 és 1958 között szerepelt a magyar válogatottban. Testvérével, Nagy Lászlóval versenyzett, páros műkorcsolyázásban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartoztak. Három téli olimpián vettek részt, 1952-ben Oslóban, majd 1956-ban Cortina D?Ampezzoban a harmadik helyen végeztek. Az 1950. évi osloi és az 1955. évi budapesti Európa-bajnokságon aranyérmesek lettek. Pályafutásukat az 1958-as pozsonyi Európa-bajnokság után fejezték be. Visszavonulása után 1966-ig a Magyar Jégrevü vezető szólistája volt. 1956-ban a Testnevelési Főiskolán edzői, majd 1964-ben szakedzői oklevelet szerzett, és a Budapesti Petőfi, később a BSE (Budapest Sport Egyesület) vezetőedzője lett. 1970-től egyúttal a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézetében a műkorcsolya szakelőadója volt. 1977-től 1984-ig a Jászberényi LEHEL SC (később JLSE Jászberény Lehel Sport Egyesület) sikeres vezetőedzője. Ezen időszak alatt munkásságával és odaadásával mind páros- mind egyéni műkorcsolyázásban utánpótlás korosztályokban több bajnoki győzelemhez és rengeteg egyéb helyezéshez segítette tanítványait. 1984-ben történt nyugalomba vonulása után Szegeden, később Szombathelyen utánpótlásedzőként tevékenykedett. Szerepelt a Téli rege (1953, rendező: Bodrossy Félix) és a Napfény a jégen (1961, rendező: Bán Frigyes) című filmekben. Több mutatása
95
éve
1931 – Meghalt Kandó Kálmán, az indukciós motor fejlesztője, a villamosvasút egyik megteremtője.
Teljes nevén: egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán. A budapesti Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, mellette érdekelte a villamosság és az elektrotechnika. A diploma és a katonai szolgálat után Franciaországban dolgozott, a Tesla-féle indukciós motor tervezésével és fejlesztésével foglalkozott. Ott elért sikereinek köszönhetően 1894-ben Mechwart András, a Ganz gyár akkori vezérigazgatója visszahívta Magyarországra, hogy megszervezze a háromfázisú indukciós motorok itthoni gyártását. A tervezési folyamat során jött rá, hogy ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is lehetne hasznosítani. 1907-től 1915-ig Olaszországban élt, első önálló fejlesztése az olasz vasúttársaság kérésére tervezett vasútvillamosítási rendszer volt. Az I. világháború kitörésekor hazajött, és haláláig egy olyan gépet igyekezett kifejleszteni, amelynek segítségével a villamosított vasút az országos elektromos hálózatról működhetne. Kandónak 1895 után összesen 69 megadott szabadalma volt. 1931-ben halt meg, másfél évvel találmánya, az első fázisváltós egységmozdony műszakrendőri próbája előtt. Több mutatása
41
éve
1985 – Megszületett Póta Georgina többszörös Európa, és Magyar bajnok asztaliteniszező.
A 2015 év elején kiadott világranglistán a 14. helyre sorolták. Az év magyar asztaliteniszezője (2004, 2012, 2013, 2014)
17
éve
2009 – 97 éves korában meghalt Polgár Dénes újságíró, az MTI tudósítója, az "A Hét" című TV műsor főszerkesztője.
Rózsa Ferenc díjas, aranytollas újságíró. A koalíciós években a győri szociáldemokrata helyi újság alapítójaként kezdte pályafutását, majd az írott sajtóban - többek között az Esti Hírlap helyettes főszerkesztőjeként - eltöltött évek után 1958-tól az MTI tudósítója lett. Több mutatása
179
éve
1847 – Meghalt József nádor, "a legmagyarabb Habsburg”, aki sokat tett Magyarországért.
A nádor a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. Más néven a király helyettese. Névváltozatok: Habsburg József nádor, József Antal főherceg, Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich.Német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, az 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse.Széchenyi István eszmetársa volt. Nevéhez fűződik a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást.Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuth Lajosnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Elérte, hogy 13 év szünet után újra összehívják az országgyűlést.Az 1838-as pesti árvíz idején ő volt a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, díszmagyart viselt, Budán élt. Több mutatása
131
éve
1895 – Megszületett Fazekas Lajos fazekas, aki nádudvari fekete kerámiákat készített.
Rendszeresen készített fekete és színes fazekasmunkákat. Céljának tartotta az ősi forma és motívum kincseket úgy átalakítani, hogy az a modern háztartásokban is használható legyen. Munkájában segítségére volt felesége, Csizmadia Ilona. 1959-ben halt meg. Az 1700-as évek közepéig vezetik vissza a család történetét, akik mind a fazekassággal foglalkoztak. Fia, akit szintén Fazekas Lajosnak hívtak (1918-1998), édesapjától tanulta a mesterséget, az ő fia és családjának több tagja is fazekas. 1958-ban népi iparművész címet kapott. A nádudvari fekete kerámia ősi gyökereinek megörökítéséért és újrafogalmazásáért 1966-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. Jelenleg unokái viszik tovább a mesterséget, a legidősebb fiú neve szintén Fazekas Lajos. Több mutatása
129
éve
1897 – Meghalt Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó feltalálója. Találmányát Zeppelin vette meg.
A merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf, aki ezen léghajók révén vált világszerte ismertté. Több mutatása
115
éve