126
éve
Magyar kategória
125
éve
1901 – Megszületett Bihari József kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész (Úri muri).
Művészetére a megfontoltság, egyszerűség, művészi hitelesség volt jellemző. Színpadi szerepei közül kiemelkedő Bánk bán Tiborcának alakítása. Ismertebb szerepei: Emberek a havason; Húsz óra; Ludas Matyi; Úri muri; Szakadék Több mutatása
100
éve
93
éve
1933 – Megszületett Rockenbauer Pál, hat földrész televíziós utazója.
Egyike azoknak, akiknek sikerült eljutni az Antarktiszra. Filmezett és faunagyűjtést végzett. Legismertebb munkája az Egymillió lépés Magyarországon című filmsorozat. Több mutatása
84
éve
1942 – Megszületett Szakács Eszter, Jászai Mari-díjas színésznő (Hahó, Öcsi!, Apám néhány boldog éve).
Érsekújváron született, ami ma Szlovákia. Első szerződését a debreceni Csokonai Színháztól kapta, ahol három évadot töltött. 1970-ben a veszprémi Petőfi, 1972-ben a Szegedi Nemzeti, 1973-ban a kecskeméti Katona József Színház, 1977-ben a Mafilm, 1980-ban a Népszínház, 1985-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor, 1988-ban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1989-től szabadfoglalkozású színésznő. Szerepelt filmen és több tévéjátékban is. 1975-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el munkáját. Több mutatása
84
éve
1942 – Megszületett Kopp Mária orvos, pszichológus, a pszichológiai tudományok akadémiai doktora.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem–MTA „Mentális Egészségtudományok” társult kutatócsoportjának vezetője volt. Több mutatása
80
éve
1946 – Megszületett Nagy Feró rockzenész, a "A nemzet csótánya".
Letenyén született Nagy Ferenc néven.
59
éve
1967 – New Yorkban 80 éves korában meghalt Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt.
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, rövidebb ideig a drezdai, genfi és párizsi egyetemen végezte. 1910-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. A kisvárdai járás szolgabírája, majd a nagykállói járás tiszteletbeli főszolgabírája lett. 1918 őszétől - a forradalmak idején - visszavonultan élt és gazdálkodott. 1922-ben az egyesített Szabolcs és Ung vármegye főispánjaként törekedett a mezőgazdaság korszerűsítésére, a népiskolai program megvalósítására, valamint a megye iparának és kereskedelmének fejlesztésére. 1929. októberében kinevezték a Kereskedelemügyi Minisztérium politikai államtitkárává, és a kormánypárti országgyűlési képviselő lett. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok, főként a francia-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén fáradozott. 1932. októberében a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik a válság sújtotta magyar mezőgazdaság helyre állítása, a magyar-osztrák és a magyar-lengyel kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, az erdőtörvény, a cselédtörvény, a gazdaadósságok rendezése, az Alföld fásítása, valamint a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tétele. 1935. januárjában Gömbös szélsőjobboldali politikáját ellenezve lemondott tisztségéről, márciusban kilépett a kormánypártból is. Ismét képviselői mandátumot szerzett, a Bethlen-csoport tagjaként vett részt a politikai életben. 1937-ben az újonnan létrehozott Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke és a felsőház örökös tagja lett. Munkásságának eredménye a békésszentandrási duzzasztómű, a tiszafüredi öntözőrendszer és a hortobágyi kísérleti öntözőtelep kiépítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével a tiszántúli szikes területek művelés alá vonása. Bárdossy László bukása után, 1942.03.09-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint 1943. júliusáig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. A további jobbratolódás megakadályozását, a német-magyar kapcsolatok lazítását tűzte ki célul, a háborúból való kiválás és a különbéke lehetőségeit kereste a nyugati hatalmak felé. Rendíthetetlen antikommunizmus és a német megszállástól való félelem jellemezte. Hitler - tudomást szerezve Kállay törekvéseiről - úgy döntött, hogy Magyarország megszállásával vet véget az angolbarát orientációnak. 1944.03.19-én a német csapatok bevonultak Budapestre, Kállay miniszterelnök a török követségen keresett menedéket, majd a nyilas kormány hatására november 19-én a Margit körúti fogházba került. 1944. december elején Sopronkőhidára, majd 1945. februárjában a mauthauseni, áprilisban a dachaui koncentrációs táborba vitték. Az amerikai csapatok megérkezése után Olaszországban élt, 1953-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött és letelepedett New Yorkban. 1954 és 1957 között a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja volt, cikkeket írt amerikai és magyar emigráns lapokba a magyar ügyről, az amerikai kormány megbízásából előadásokat tartott több dél-amerikai országban. 1957 után már nem vett részt az egymással viszálykodó emigráns politikai csoportok tevékenységében. Hamvait 1988-ban Rómába vitték, majd 1993-ban helyezték végső nyugalomra a családi sírboltban a Nagykálló mellett Kállósemjénben. Több mutatása
36
éve
1990 – Megszületett Szilágyi Áron olimpiai- és világbajnok kardvívó, az első, aki férfi kard egyéniben háromszoros olimpiai bajnok lett.
Háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok. A Vasas SC versenyzője. Ő a világon az első sportoló, aki férfi kard egyéniben háromszor olimpiai bajnok lett Több mutatása
162
éve