Március 12.
27
éve
124
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1902 – Megszületett Mattioni Eszter képzőművész, festő, aki a hímeskőnek elnevezett speciális mozaik eljárással alkotott.
Az 1930-as években Pólya Ivánnal feltalálták és védjegyeztették az ősi mozaik új változatát, amely kezdetben főként színes kőporból és cementből készült. Később, Pólya korai halála után Mattioni Eszter továbbfejlesztette a hímeskőnek elnevezett eljárást, a témához illeszkedően faragott és vésett nemes, természetes köveket felhasználva. Művei a világszerte neves közgyűjteményekben láthatóak, például a Louvre-ban. Több mutatása
1422
éve
604 – Nagy Szent Gergely ünnepe.
A tudósok, tanárok, tanulók, iskolák, valamint a zene védőszentje, s az ő nevére utalnak a gregorián énekek, bár ennek vitatott történelmi alapja. Járványok idején ma is az ő közbenjárásáért fohászkodnak. Az 540-604. között élt római katolikus egyházatyát, Szent Gergelyt 590-ben választották Róma püspökévé. Ő volt az első szerzetes a pápai trónon. Uralkodása alatt arra törekedett, hogy Rómának az V-VI. századi háborúk és a népvándorlás okozta hanyatlását csökkentse, hogy a város gazdasági életét javítsa és az egyházi birtokokon a gazdálkodást újjászervezze. 592-593-ban diplomáciai úton sikerült Rómát megóvnia a longobárdok támadásától. Felvette a máig használatos "servus servorum Dei" (Isten szolgáinak szolgája) címet. Liber regulac pastoralis -a évszázadokig a nyugati egyház lelkipásztori gyakorlatának mértékéül szolgált. Egy személyben őt tartják az utolsó ókori, illetve az első középkori pápának. Gergelyjárásnak is nevezik ezt a napot. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Több mutatása
216
éve
1810 – Megszületett Hunfalvy Pál nyelvész, etnográfus.
Budapesten, a Várban utca van róla elnevezve.
190
éve
1836 – Megszületett és 1894-ben ugyanezen a napon meghalt Paulay Ede színész, rendező, műfordító, szakíró.
A Nemzeti Színház igazgatója. Nevéhez fűződik a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája első színrevitele. Jelentősek Goethe, Racine, Schiller és Beaumarchais színműveinek fordításai. Több mutatása
161
éve
1865 – Megszületett Tutsek Anna író, hírlapíró, újságszerkesztő.
Hírlapírói pályáját 1894-ben kezdte, a Magyar Leányok című képes hetilapot szerkesztette, aminek alcíme lányok és anyák képes hetilapja. Az újság elsősorban a házasságra készítette fel a lányokat és háztartás vezetési tanácsokat adott az asszonyoknak. Kezdetben novelláskötetekkel jelentkezett, majd ifjúsági regényeket publikált. Elsősorban a konzervatív polgári közönség körében volt népszerű. Legismertebb könyve a Cilike könyv sorozat volt. Egy korabeli Pöttyös Panni, csak itt egészen a felnőtté válásig vezetik a regény szálait. Férje Tábori Péter, a lánya Tábori Piroska, mind a ketten írók. Több mutatása
147
éve
143
éve
1883 – Megszületett Jávorka Sándor, Kossuth-díjas botanikus, az MTA igazgatója, aki feltérképezte a Kárpát -medence teljes növényzetét.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1936), rendes (1943), majd igazgató (1946) tagja. A a Magyar Nemzeti Múzeum – ma a Magyar Természettudományi Múzeum növénytárának munkatársa majd igazgatója. Aa "A magyar flóra" című könyvében bemutatta a Kárpát-medence teljes növényzetét. Több mutatása
135
éve
1891 – Budapesten megszületett Polányi Mihály kémikus, orvos, filozófus, thermodinamikai kutató.
Polányi Mihály, a sokoldalú tudós, aki a fizika, a kémia, a közgazdaságtan és a filozófia területén is jelentős eredményeket ért el, Pollacsek néven született egy zsidó-litván házaspár legifjabb gyermekeként. 1914-ben, Budapesten avatták orvosdoktorrá. 1919-ben végleg elhagyta Magyarországot és Karlsruhéba költözött, ahol a reakciókinetika tudományával kezdett foglalkozni. 1933-ban családjával együtt elhagyta a hitleri Németországot, és a manchesteri egyetem tanára lett, ahol megszervezte a korszerű fizikai-kémiai oktatást és kutatást. Hihetetlenül szerteágazó munkássága mellett legkedveltebb kutatási területe az elméleti reakciókinetika és a thermodinamika volt. 1946-tól új pályát kezdett, a manchesteri egyetemen filozófusként dolgozott 1958-ig. Több mutatása
132
éve
1894 – Eladták az első üveg Coca-Cola üdítőitalt.
A szirup eredetileg fejfájás és gyomorpanaszok ellen készült máig titkos recept szerint 1885-ben. A feltaláló a receptet és az értékesítés jogát 1888-ban Asa Candler-nek adta el. Az eredeti italban a kóla dió mellett többek között kokain is volt, ezt azonban 1906-ban az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, az italban koffeinnel helyettesítették. Több mutatása
125
éve
1901 – 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére a jótékonysági akcióiról híres Andrew Carnegie.
A skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett a vasútcég igazgatója. 1862-ben megalapította a Keystone Hídépítő Társaságot, később a vasiparra és a síngyártásra koncentrált, majd hamarosan egy hatalmas acélművet is épített Pittsburgh mellett. Neki köszönhető, hogy az USA a világ első számú acélipari nagyhatalma lett. Sikere fő titka az volt, hogy mindig remek szakemberekkel vette körül magát, és megbecsülte munkatársait. 65 évesen 400 millió dollárért eladta acélvállalatát, és nekiállt elosztogatni felhalmozott vagyonát. 10 év alatt 350 millió dollárt fordított jótékonykodásra, főleg könyvtárakat és egyetemeket támogatott, valamint templomoknak ajándékozott orgonákat. Több mutatása
116
éve
115
éve
1911 – Megszületett Kiss Manyi színésznő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész.
Kabaréfigurák, szubrett-, énekes-táncos, prózai, drámai és filmszerepek alakításával vált emlékezetessé. Ismertebb filmjei: Kiskrajcár; Hintón járó szerelem; Körhinta; Mici néni két élete. Több mutatása
103
éve
1923 – Dr. Lee DeForest bemutatta a hangosfilmet.
Módszerével külön játszotta a hangot a mozgóképek mellé.
101
éve
1925 – Megszületett Harry Harrison amerikai sci-fi-szerző (A technicolor időgép, Rozsdamentes acélpatkány).
Felesége magyar származású volt, többször járt Magyarországon.
96
éve
1930 – Elkezdődött a "Sómenetelés", Ghandi, indiai szabadságharcos és követői menetelése a tengerhez.
A tengerhez érve sókristályok összegyűjtésével megsértették a brit sómonopóliumot. Ez a cselekedet szimbolizálta India szembeszegülését a Brit Birodalommal India függetlenségéért. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Moldova György, Kossuth-díjas író, aki elsősorban riportokat és szatírákat írt, a legolvasottabb kortárs író volt.
Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Legnépszerűbb művei: A szent tehén; Akit a mozdony füstje megcsapott; Ferencvárosi koktél; Magyar atom; Akar velem beszélgetni? Több mutatása
89
éve
1937 – Budapesten meghalt Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző, pedagógus, akadémikus, a magyar hegedűiskola megalapozója.
1919-ben a Zeneakadémia igazgatója, majd 1920-34-ig főigazgatója volt. Operákat, szimfóniákat és hegedűversenyeket komponált.
89
éve
1937 – Balatonfüreden megszületett Horváth Zoltán kardvívó.
Horváth Zoltán pályáját 1955-ben a Vasasnál kezdte, majd 1957-től 1961-ig a budapesti Vörös Meteor kardvívója volt. Egyéniben ifjúsági világbajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnok, kétszeres vb-bronzérmes volt, csapatban olimpiai bajnoki, háromszoros világbajnoki címet, valamint kétszer vb-ezüstérmet és vb-bronzérmet szerzett. Súlyos autóbalesetet szenvedett, ezért 1967-ben befejezte a versenyzést. 1978. és 1980. között edző volt Görögországban, majd Olaszországban. Több mutatása
88
éve
1938 – Adolf Hitler bejelentette az osztrák Anschlusst, azaz Ausztria "csatlakozott" a Német Birodalomhoz.
Az 1918 vége óta érvényben lévő osztrák alkotmány kimondta, hogy Német-Ausztria (akkor így hívták) része a Német birodalomnak. Így az Anschluss alkotmányos volt, s lényegében őszhangban állt az 1866-os osztrák törekvésekkel. Több mutatása
80
éve
80
éve
1946 – Kivégezték Szálasi Ferencet.
Nemzetiszocialista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója, 1944-1945 között Magyarország "Nemzetvezetője". Tevékenységét a fasiszta Németország irányította. Több mutatása
79
éve
1947 – Megszületett Gerle János építész, építészettörténész, szakíró, a magyar szecesszió kutatója, az Országépítő folyóirat főszerkesztője.
A Fővárosi Levéltár részére rendezte Ybl Miklós hagyatékát, rendszeresen publikált a historizáló és a szecessziós építészetről. Az 1980-as évek elejétől meghatározó szerepet vállalt a főváros épített örökségének védelmében. 1990-ben jelent meg legfontosabb – a korszak kutatásában máig alapvető – műve: A századforduló magyar építészete Makovecz Imrével és F. Kovács Attilával közösen, de alapvetően az ő kutatásain alapulva. Szerepet vállalt építészeti kiállítások rendezésében is. Több mutatása
79
éve
78
éve
30
éve
1996 – Budapesten 85 éves korában meghalt Kállai Gyula, aki 1965-től 1967-ig a minisztertanács elnöke volt.
1930-ban a budapesti tudományegyetemen kezdte tanulmányait latin-magyar szakon. 1931-ben belépett az illegális kommunista pártba (KP), és amikor 1933-ban a rendőrség letartóztatott több egyetemistát, átment a debreceni tudományegyetemre, ahol egyik szervezője lett a baloldali gondolkodású diákok mozgalmának. A Márciusi Front szervezésében is jelentős szerepet játszott, 1937. áprilisában kitiltották a debreceni tudományegyetemről. A Márciusi Front "Tovább" című folyóiratának szerkesztője és a debreceni "Független Újság" újságírója lett. 1939-től 1944-ig a "Népszava" munkatársa volt, a híressé vált 1941. évi karácsonyi számának összeállításában és az 1942-ben létrehozott Magyar Történelmi Emlékbizottság tevékenységében is aktívan közreműködött. Az 1942. 03. 15-i Petőfi téri tüntetésnek is ő volt az egyik szervezője. Júliusban letartóztatták, de novemberben szabadlábra helyezték elegendő bizonyíték hiányában. 1944. szeptemberében az újjászervezett KP alakuló központi bizottsági ülésén vett részt, tevékenykedett a Magyar Front Intéző Bizottságában. A KP nevében ő írta alá október 10-én az MSZDP-vel létrehozott akcióegységről szóló megállapodást. 1945. januárjában Gerő Ernő kinevezte a Központi Vezetőség (KV) propagandaosztályának vezetőjévé, a január 19-én megindított első budapesti újság, a "Szabadság" szerkesztője lett. Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Nagy Imre oldalán dolgozott. 1945. 03. 28-án titkárává választották a debreceni kormányt a fővárosban képviselő Budapesti Nemzeti Bizottságnak, április 2-án beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe, és - börtönbüntetését leszámítva - 1990-ig országgyűlési képviselő volt. 1945. júniusától a Miniszterelnökség második adminisztratív államtitkára, júliustól politikai államtitkára, novembertől 1947. májusáig a Tájékoztatásügyi Minisztérium politikai államtitkára, valamint továbbra is a KV propagandaosztályának vezetője volt. 1947. októbertől a KV értelmiségi (később kultúrpolitikai) osztályát vezette, 1949. júniusában külügyminiszterré nevezték ki. 1951. áprilisában letartóztatták hamis vádak alapján, májusban kizárták minden párttestületből és leváltották a külügyminiszteri tisztségéből. Decemberben másodfokon 15 évi fegyházbüntetésre ítélték, 1954. júliusában engedték szabadon, rehabilitálták és a Kiadói Főigazgatóság vezetője lett. 1955. februárjában népművelési miniszterhelyettes, 1956. júliusában az MDP KV tagja és a tudományos és kultúrális osztály vezetője lett. Október 24-én bekerült a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságába, és a KV egyik titkára lett. Miután november 7-én Kádár János és csoportja Budapestre érkezett, azonnal csatlakozott az új vezetéshez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának a tagja lett és a Központi Bizottság kulturális osztályának vezetője maradt. 1957-ben a KB ideológiai titkáraként többször próbálta rávenni Nagy Imrét és társait, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt. Márciusban a "forradalmi munkás-paraszt kormány"-ban a művelődési ügyek vezetője, májusban minisztere lett. 1958. januárjában megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökévé, kinevezték államminiszterré. 1958. és 1961. között a "Társadalmi Szemle" főszerkesztőjeként a Rákosi-korszak szellemét idézte kultúrpolitikája. 1960-tól a minisztertanács elnökhelyettesi tisztségét töltötte be, 1965. júniusában nevezték ki a minisztertanács elnökévé. Kádár János a párt főtitkára maradt, és az Elnöki Tanács tagjává választották. Kállai Gyula kormánya mindenben elődje, a Kádár-kormány politikáját folytatta. A magyar országgyűlés 1967. 04. 14-én Fock Jenőt választotta az új kormány elnökévé, Kállai Gyula pedig az országgyűlés elnöke és az Elnöki Tanács tagja lett. 1971-ben felmentették az Országgyűlés elnöki tisztéből, 1975-ben kimaradt a Politikai Bizottságból, 1989-ben lemondott a Hazafias Népfront elnökségéről. 1989. októberében, a köztársaság kikiáltásakor megszűnt elnöki tanácsi tagsága is. Több mutatása
27
éve
25
éve
23
éve
413
éve
1613 – Megszületett André Le Notre francia műkertész, a versailles-i kastély parkjának tervezője.
A versailles-i kastély parkjának tervezője és kivitelezője, a francia műkertészeti stílus megalapítója.
236
éve
1790 – Meghalt gróf futaki Hadik András politikus, aki 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője volt.
Neve németül: Andreas Reichsgraf Hadik von Futak. Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) jelentős hadvezére, huszártiszt, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) elnökeként (Präsident des Hofkriegsrates) 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője, földbirtokos, politikus. Több mutatása
168
éve
145
éve
121
éve
1905 – Meghalt Rudolf von Alt osztrák festőművész, aki településeket ábrázoló részletgazdag képeiről ismert.
Névváltozatok: Rudolf Ritter von Alt, Alt Rudolf. Jakob Alt fia, Franz Alt testvére. A "veduta" (látkép) festészet képviselője. Festményi pontosan ábrázolják a városokat és utcákat, ezzel megőrizve az akkori városi környezet képét. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Jack Kerouac az amerikai beat-nemzedék tagja, író. Legismertebb műve az Úton.
Tizennégy éves korában, 1936-ban kezdett naplót írni, és folytatta mindvégig - kissé már megszállottan - negyvenhét éves korában bekövetkezett haláláig. Több mutatása
98
éve
98
éve
97
éve
78
éve
1948 – Megszületett James Taylor, hatszoros Grammy-díjas amerikai énekes-dalszerző, gitáros.
Teljes nevén: James Vernon Taylor. 2000-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. Több, mint százmillió lemezt adott el világszerte.
70
éve
1956 – Megszületett Steve Harris brit basszusgitáros, dalszövegíró, az Iron Maiden zenekar alapító tagja.
Teljes nevén Stephen Percival Harris17 éves korában autodidakta módon sajátította el a basszusgitározást. Két együttesben is játszott, majd 1975-ben megalapította az Iron Maident, amely máig a világ egyik legismertebb heavymetal-bandája. Zenei pályafutása előtt a West Ham United ificsapatában játszott, ahol nagy tehetségnek számított, ám végül a zene mellett tette le a voksát. Játékára nagy hatással volt többek között John Paul Jones (Led Zeppelin), John Deacon (Queen), Chris Squire (Yes), Phil Lynott (Thin Lizzy) és John Entwistle (The Who). Lánya, Lauren Harris szintén zenész, aki zenekarával koncerteken 2006 óta rendszeresen fellép az Iron Maiden előtt. 2012 szeptemberében megjelentette első szólólemezét British Lion címmel. Több mutatása
57
éve
51
éve
1975 – Meghalt Valkó Imre kutatómérnök, feltaláló.
Valkó a bécsi tudományegyetemen tanult, s ott lett tanársegéd 1926-ban az orvosi kolloidkémiai intézetben. 1928-tól Budapesten Magyar Rüggyantagyár kutatómérnöke; 1929-től a ludwigshafeni kutatóintézetben dolgozott, 1939-ben Kanadába, majd 1942-ben az Egyesült Államokba költözött. Itt a Dew Co. kutatólaboratóriumát vezette, majd a Lynn Technical College, illetve a Massachusetts Institute of Technology professzora volt. Kutatótársaival termodinamikai alapon megoldotta a gumi viselkedésének rejtélyét. Kimutatta, hogy a gumi nagymolekuláris szerkezete megnyújtásakor erősebben rendeződik, tehát alacsonyabb entrópiájú állapotba kerül, majd az erőhatás elmúltával az energia megmaradása szerint törekszik vissza eredeti állapotába. - Fontosak találmányai a textilnemesítés és textilszínezés terén, a műszálakkal szemben úttörőként propagálta a természetes szálak előnyeit. Számos kitüntetést kapott, a New York-i akadémia tagja volt. Több mutatása
50
éve
1976 – Megszületett Mohamed Aida világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok magyar tőrvívó.
Solti Antal tanítványa.
47
éve
46
éve
43
éve
1983 – Meghalt Ráday Imre színész, színházi rendező, főiskolai tanár, rádiós műsorvezető.
Ő volt az első Kazinczy-díjjal kitüntetett színész.
41
éve
1985 – Meghalt Ormándy Jenő (Eugene Ormándy) magyar származású amerikai karmester.
Eredeti nevén Blau Jenő, később Ormándy Jenő. Philadelphiában 85 éves korában halt meg. Nevéhez fűződik - többek között - a Mahler szimfónia világelső hanglemezkiadása. Több mutatása
30
éve
25
éve
19
éve
13
éve
12
éve
2014 – Meghalt Vera Chytilová cseh filmrendező (Százszorszépek, Csapdák).
Eredeti írásmóddal: Věra Chytilová. A Játék az almáért című filmje szülészeten játszódó bizarr komédia, az újjászületés szimbóluma. A film főszereplője: Jiří Menzel. Több mutatása
11
éve
2015 – Meghalt Terry Pratchett angol fantasy- és science fiction-író (Korongvilág Teremtője).
13 évesen kezdett írni, 15 volt első műve publikálásakor. Leginkább Korongvilág-regényeiről ismert. Más művei többek között a Johnny Maxwell Trilógia, és a Manák Trilógiája. Az íráson felül szorosan együttműködik könyveinek játékokba és színdarabokba való átültetésében. Több mutatása
4
éve
2022 – Meghalt Jessica Williams amerikai dzsesszzongorista.
Teljes nevén: Jessica Jennifer Williams
57
éve