Magyar kategória
196
éve
193
éve
1833 – Megszületett Lotz Károly festőművész, akinek képei Operaház és az Országház falain láthatók.
A Magyar Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, az Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika és az Országház falfestményeit készítette. Legjelentősebb munkája, 1884-ből az Operaház Olympus-freskója. 1894–95-ben a Kúria és az Országház mennyezetképeit, a Magyarország apoteózisa és Törvényhozás apoteózisa című faliképet készítette.Az 1848-as szabadságharc eseményeit akvarell festményeken rögzítette helyszínek, események tekintetében pontosan. Német apa és magyar anya fiaként, nyolcadik gyermekként született, a pesti piaristák iskolájában tanult. 1852-ben Bécsben kezdte festészeti tanulmányait. 1868-ban jelent meg az "Arany Album", melyben Arany János verseinek illusztrációiként Lotz Károly és Than Mór fényképezett rajzai szerepeltek. 1885-től a Mintarajz-tanoda, majd a nők számára létesült Festészeti Tanoda tanára volt. 1896-ban a Szent István-rend kiskeresztjével tüntették ki Munkácsy Mihállyal és Benczúr Gyulával együtt. Halálakor Berzeviczy Albert kultuszminiszter a "nemzet halottjának" nyilvánította. Október 15-én a Műcsarnokban ravatalozták fel. Több mutatása
143
éve
1883 – Megszületett Kós Károly erdélyi építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus.
Eredeti nevén: Kosch Károly. Temesváron született. A szecesszió népi elemeket felhasználó irányzatnak jellegzetes képviselője. Budapest XIX. kerületében tér van róla elnevezve. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Jelenits István, Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, magyar és hittan szakos tanár.
Corvin-lánccal kitüntetett. Tótfalusy István írói álnéven verseket is írt, de nem azonos Tótfalusi István műfordítóval és nyelvésszel.
94
éve
1932 – Megszületett Dr. Jelenits István piarista atya, tanár, aki 70 éven át szerzetes, és 65 éven át pap volt.
1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus. Több mutatása
83
éve
73
éve
500
éve
1526 – I. Ferdinánd ausztriai főherceg személyében a Habsburg-dinasztia jutott uralomra Magyarországon.
Mivel II. Lajos király (1516-1526) életét vesztette a mohácsi csatában, vele kihalt a Jagellók magyar-cseh ága. 1527-ben Habsburg Ferdinánd lett Csehország királya is, így az osztrák örökös tartományokat egyesítette István és Vencel koronájának országaival. Több mutatása
381
éve
1645 – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. Ferdinánd német-római császár között létrejött a linzi béke.
A béke megerősítette a szabad vallásgyakorlatot, valamint területeket is átengedett az erdélyi fejedelemnek. Ennek fejében Rákóczi ígéretet tett arra, hogy többé nem avatkozik a királyság ügyeibe. Több mutatása
114
éve