52
éve
Magyar kategória
42
éve
1984 – Meghalt Szabó László szobrász, akinek több mint 70 köztéri szobra van Európa szerte.
Párizsban, Svájcban és Németországban élt. Párizsban, a Claude Bernard Galériában Henry Moore-ral, Henri Laurens-nal és Constantin Brâncuşival állított ki. Munkái együtt szerepeltek Pablo Picasso és Joan Miró festményeivel. Amikor már anyagilag rendezett életet élhetett, vásárolt néhány műtermet, és jelképes összegért bérbe adta őket rászoruló művészbarátainak. Több mutatása
38
éve
1988 – Meghalt Róna Emmy festő, grafikus, illusztrátor (Öreg néne őzikéje).
Névvariáns: Róna Emy, D. Róna Emmy, Emmi. Számos mesekönyvet is illusztrált.
23
éve
14
éve
2012 – Meghalt Horváth Sándor, Jászai Mari-díjas színész (Kántor).
Ismertebb filmjei: A dunai hajós, Redl ezredes, Sose halunk megTv filmek: Bors, Kántor, Nyolc évszak, Szomszédok
589
éve
1437 – Pozsonyban magyar királlyá választották az első Habsburgot, V. Albert osztrák herceget.
1397-ben született Bécsben IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermekeként. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erszébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet. 1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát. 1438. május 31-én koronázták német-római császárrá. Május 6-án a cseh katolikus rendek is kikiáltották királlyá, de a huszita nemesség Podjebrád György vezetésével Kázmér lengyel herceget választotta meg. Június 29-én mégis cseh királlyá koronázták, de a cseh husziták hívására Kázmér herceg bátyja, III. Ulászló lengyel király betört Csehországba, és Albert csak a magyar és a német birodalmi seregek támogatásával tudta megtartani a cseh trónt. A Habsburgoknak ekkor vált először ténnyé Magyarország és Csehország, valamint Ausztria egyesítésére irányuló törekvése. 1438-ban, amikor Albert először megjelent Budán, azonnal gyűlölethullám tört ki a "német" uralom ellen, amelynek szításában része volt a király feleségének, Erzsébetnek és Zsigmond özvegyének, Cillei Borbálának, valamint a huszitáknak is. Az országgyűlésen a magyarul nem beszélő, elszigetelt király előtt a főurak kijelentették, hogy a születés jogcímén a trón elsősorban Erszébetet illeti meg. Magyarországon a kormányzati rendszeren nem tudott változtatni, 1439-ben megerősítette a rendek kiváltságait, valamint megtiltotta a külföldiek hivatalokba ültetését és birtokadományokban részesítését. Az 1439 nyarán megindított törökellenes hadjáratának csúfos vereségéhez is nagyban hozzájárult a királyi családon belüli nyílt versengés. Az ostromlott Szendrő felmentése kudarcot vallott, a törökök a várat is elfoglalták. Miközben Titel felé indult, serege teljesen szétszéledt. Albert megbetegedett vérhasban, majd útközben Neszmélyen meghalt. Erzsébet királyné már ekkor terhes volt, és csak Albert király halála után, 1440. február 22-én született meg fia, a későbbi V. (Utószülött) László. Albert végrendelete szerint születendő gyermeke gyámságát magyar, cseh és osztrák főnemesekre bízta. A bécsi Szent István-templomban akart temetkezni, de Székesfehérvárott temették el a magyar főurak. Több mutatása
312
éve
1714 – Megszületett Esterházy (I.) Miklós József herceg, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője.
1741-ben katonai pályára lépett. Császári és királyi kamarás és ezredes lett. A sziléziai háborúban a poroszok ellen vonult hadba. Részt vett a strigaui és trautenaui csatában, harcolt Németalföldön is. 1747-ben már vezérőrnagyi rangot viselt. 1757-ben a kolíni csatában rendkívüli hősiességével tűnt ki, az osztrákok javára fordította a harc kimenetelét. Kétszer tüntették ki a Mária Terézia-renddel. 1759-ben altábornaggyá léptették elő. 1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett. 1763-ban az Aranygyapjas rend lovagjává avatták. Ő volt az ötödik Esterházy herceg. 1768-ban Mária Terézia királynő tábornaggyá nevezte ki. Kastélyában 1770-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: operákat mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és tűzijátékokat rendeztek, a prominens vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki „Esterházy-tündérbirodalom”-ként jellemezte az ünnepségeket. Több mutatása
136
éve
1890 – Megszületett Sergio Failoni olasz karmester, a budapesti Operaház, a Milanói Scala karnagya, a New York-i Metropolitan karmestere.
Pályafutását csellistaként kezdte. 1908-tól zeneszerzést tanult a milánói konzervatóriumban. Két évig Toscanini asszisztense volt, akit életében mindig példaképnek tekintett. 1928-ban a budapesti Operaház örökös tagja és vezetõ karnagya lett. 1932-1934-ig a Milánói Scala karnagya, majd 1946-1947-ig a chicagoi Civic Opera és a New York-i Metropolitan karmestere volt. A magyar operaélet nagy alakja volt, sokat tett az olasz opera népszerűsítéséért. Bartók és Kodály művészetének és tevékenységének lelkes híve és támogatója volt. Sopronban halt meg 1948-ban. Lánya Donatella zongoraművész. Több mutatása
95
éve
1931 – Megszületett Gyurkovics Tibor, Kossuth-díjas költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
József Attila- és IBBY-díjas író, akit Bölöni Emlékéremmel és Nemzetközi Gyermekkönyv-díjjal is jutalmaztak. Pályafutását a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanársegédeként kezdte, a Központi Gyermekideggondozó Intézet vezető pszichológusa, az Országos Elme- és Ideggyógyintézet klinikai pszichológusa, a Pest Megyei Bíróság igazságügyi pszichológus szakértője, valamint színházi dramaturg és a Magyar Írókamara társelnöke volt. Több mutatása
92
éve