246
éve
Magyar kategória
Szent András napja
Szent András apostol keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek. A naphoz fűződő szokások célja, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. Például András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Vidékenként eltérően számos más férjjosló praktika volt szokásban. Számos időjárás jósló szokás is kapcsolódik András napjához. A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. Ilyenkor sok helyen készítettek hagyma kalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szortak. 12 réteget elneveztek a 12 hónap nevével, majd újév napján a hagyma rétegek állapotából megjósolták a következő év időjárását. András napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért disznóölőnek is nevezték. Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így András, Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent. Több mutatása
822
éve
1204 – Esztergomban 30 éves korában meghalt Imre magyar király, aki 1196-ban apja, III. Béla halála után lépett a trónra.
1174-ben született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Apja 1182-ben - még gyermekként - megkoronáztatta. Az itáliai származású Perugiai Bernát nevelte. 1194-től 1196-ig Horvátországot és Dalmáciát kormányozta, 1196. április végén trónra lépett. Egész uralkodása alatt öccsével, a későbbi II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. A viszályban III. Ince pápa Imrét támogatta, de felszólította az öccsével való kibékülésre. Apjához hasonlóan aktív külpolitikát folytatott: fellépett a boszniai bogumilok ellen, Szerbiában fegyverrel avatkozott be a belviszályba, fennhatóságának jeleként felvette a "Szerbia királya" címet. 1202-ben Bulgária rovására elfoglalta a Morava-völgy Belgrád és Nis közötti részét, győzelme jeleként a "Bulgária királya" címet is használta egy ideig. Erőteljesen támogatta a pápaság törekvéseit a boszniaiak, a szerbek és a bolgárok katolikus hitre térítésében. 1203-1204-ben a pápa oldalán vett részt a belháborúban Németországban. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Több mutatása
159
éve
1867 – Megszületett Vaszary János festőművész, grafikus.
Teljes nevén: Vaszary János Miklós. Festményeket, grafikákat és gobelineket készített. Elsősorban a francia posztimpresszionista, art nouveau és a hazai nagybányai plein air stílusban alkotott. Több mutatása
151
éve
1875 – Megszületett Heim Pál gyermekorvos, a gyermekápolónői iskola létrehozója.
Heim Pál orvosi tanulmányait a budapesti és a lausanne-i egyetemen végezte, 1897-ben kapott diplomát. Dolgozott a Stefánia gyerekkórházban és Wroclawban Adalbert Czerny klinikáján is, 1900-ban pedig a budapesti Irgalmas Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. Később tanárként vendégeskedett a pozsonyi egyetemen, majd 1923-24-ben Pécsett oktatott, gyógyított és kutatott. Elsősorban olyan kérdések foglalkoztatták, mint a csecsemőkori táplálkozási zavarok, a csecsemőtáplálás alapelvei, bizonyos allergiák és a fehérvérsejtek sajátosságai.Gyermekápolónői iskolát alapított, hogy képzett ápolónők foglalkozhassanak a gyerekekkel, továbbá nagy szerepe volt a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség megalapításában. Szontágh Félix professzor mellett neki köszönhető, hogy a hazai gyerekgyógyászat világszínvonalra jutott. 1929-ben, ifj. Bókay János nyugdíjba vonulását követően lett a pesti Gyermekklinika igazgatója, de kinevezése után néhány hónappal meghalt. Az intézmény 1957 óta viseli Heim Pál nevét. Több mutatása
148
éve
1878 – Megszületett Márffy Ödön festő és grafikus.
A MIÉNK, a Nyolcak, a KUT tagja. Festői stílusa leginkább a fauve-ok majd a Párizsi iskola látásmódjával rokonítható.
141
éve
1885 – Megszületett Maticska Jenő festőművész.
Nagybányán öt elemi iskolát végzett. 1904-05-ben a telet Iványi Grünwald Bélával Rómában töltötte Nagybánya ösztöndíjasaként. Mind tanárai, mind a műértő közönség ígéretes tehetségnek tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható. Legkedveltebb témája a Nagybánya környéki táj. 1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert. Műveivel 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt. Tüdőbetegségben halt meg. Főbb művei: Fagy; A híd utcai református templom; Körmenet; Követválasztás Nagybányán; Csatavázlat 1848-ból; Koratavasz; Táj kunyhóval Több mutatása
124
éve
117
éve
1909 – Megszületett Darvas Szilárd író, költő, humorista, kabarészerző, konferanszié.
A második világháború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.
98
éve