Október 14.
Ma Helén névnapja van

Magyar kategória

101 éve

1925 – Budapesten megszületett Kemény Henrik, Kossuth-díjas bábszínész (Vitéz László).

A "Népművészet Mestere", érdemes és kiváló művész. Apja és nagyapja mutatványos bódéjában nőtt fel, a család több mint százéves hagyományait folytatta. 1931-től ő is fellépett, 1935-ben faragta ki első bábfiguráját, és eljátszotta első főszerepét. 1945-ben édesapjától átvette a színházat. Mivel a népligeti vurstlit felszámolták, az 1950-es évek elejétől az Állami Bábszínházhoz került, ahol két évtizedig bábokat tervezett és készített, játszott, majd ismét visszatért a vándorszínházhoz. Fő műve a "Vitéz László". Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 01. 29. Született Magyar Színház

573 éve

1453 – V. László esküt tett az ország szabadságjogainak megtartására.

1453. évi I. törvénycikk hogy a király esküt tegyen. Először: A király úr esküdjék meg, hogy Magyarországát országlakosaival együtt mindazokban a szabadságokban és törvényekben, valamint elismert szokásokban, együtt és egyenként, sértetlenül meg fogja tartani, amelyekben elődjei, úgymint nagyatyja, Zsigmond császár úr és atyja, Albert úr, ugyanezt az országot és lakosait megtartották és megoltalmazták. 1. § És hogy Magyarország határait nem fogja elidegeníteni, hanem tehetségéhez képest megvédi és az elidegenítetteket visszaszerzendi. Az uralkodó hűségesküjében vállalta, hogy közkegyelemben részesíti mindazokat, akik Albert király halála, 1439 óta fegyvert fogtak ellene. Érvénytelenítette Erzsébet királyné és I. Ulászló király adománylevelét. Elrendelte az új erődítmények lerombolását és az elfoglalva tartott idegen javak visszaadását. Több mutatása

Teljes esemény 0

1453. 01. 29. Történelem Magyar

95 éve

1931 – Megszületett Mádl Ferenc jogász, köztársasági elnök.

1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán. 1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 2000-ben az FKgP Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE. 2011. május 29-én hunyt el. 2011. június 7-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (28-as parcella 0 szakasz, 1. sor, 40. sírhely) helyezték örök nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1931. 01. 29. Született Történelem Magyar