2
éve
Magyar kategória
101
éve
1925 – A nemzetgyűlés törvényt fogadott el, amely Széchényi István grófnak, a legnagyobb magyarnak állított emléket.
A nemzetgyűlés elfogadta a "Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról" szóló 1925:XLV. törvénycikket.
127
éve
1899 – Megszületett Radó Sándor (Dóra) geográfus, egyetemi tanár, sztálini szovjet hírszerző.
Térképész, az MTA tagja, a földrajztudományok doktora volt. Több mutatása
120
éve
1906 – Megszületett Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok vívó.
Banktisztviselőként 1926-tól a VAC (Vívó és Atlétikai Club), majd 1930-tól a Tisza István Vívó Club vívója volt. 1934-ben az Egyesült Izzó főtisztviselője lett és sportpályafutását az UTE (Újpesti Torna Egylet) vívójaként folytatta. Kardvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. 1931-től 1937-ig mindkét fegyvernem magyar válogatottjában szerepelt. 1932-ben Los Angelesben a Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Nagy Ernő, Petschauer Attila, Piller György összeállítású, majd 1936-ban Berlinben a Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre összeállítású magyar csapat tagjaként olimpiai bajnoki címet nyert. Az egyéni versenyen 1932-ben bronzérmes, 1936-ban olimpiai bajnok lett. Hat Európa-bajnoki címe közül kettőt egyéni versenyen nyert. Annak ellenére, hogy jelentős nemzetközi versenyeken több egyéni bajnoki címet is nyert, az egyéni magyar bajnoki címet soha nem sikerült elnyernie. Zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatosnak, és az őket szállító teherautó 1944. november 4-én éppen a Margit-hídon volt, amikor az felrobbant. 38 éves volt. Több mutatása
118
éve
107
éve
1919 – A pártok elfogadták az általános választójog elvét, és Huszár Károly miniszterelnökségével koalíciós kormányt alakítottak.
1901-ben tanítói oklevelet szerzett a szatmárnémeti tanítóképzőben, majd az Esztergom vármegyei Bajnán helyezkedett el. Itt került kapcsolatba a Katolikus Néppárttal, amelynek vezetői 1902-ben rábízták a "Néppárt" című lapjuk szerkesztését. 1903-tól vezető szerepet játszott a keresztényszocialista mozgalomban, 1908-ban a Katolikus Népszövetség központi szervezőtitkára lett. 1910-ben képviselői mandátumot szerzett a sárvári választókerületben a Katolikus Néppárt programjával. 1914-ben önkéntesként bevonult, majd 1917-18-ban az erdélyi hadsereg politikai és hírszerző osztályára került. Vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelölték gróf Hadik János kormányában, de az "őszirózsás" forradalom győzelme miatt nem foglalhatta el hivatalát. 1918 őszén a Néppárt helyébe lépő Keresztényszocialista Párt megalakításában vett részt, majd a Tanácsköztársaság idején letartóztatták és betiltották a lapját. A budapesti gyűjtőfogházban túszként őrizték 5 hétig, majd kiszabadulása után Ausztriába menekült. A Tanácsköztársaság bukását követően József főherceg hívására hazatért, és 1919.08.05-én Friedrich István kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Közben Horthy Miklós ígéretet tett - az antant megbízásából Budapesten tárgyaló - G. R. Clerk brit diplomatának a terror megszüntetésére. Létrejött a magyar belpolitikai kompromisszum, amelynek eredményeként 1919.11.25-én az antant elismerte Huszár Károly koalíciós kormányát. Két fő feladata volt: az alkotmányosság helyreállítása (az államfő kérdésének megoldása, nemzetgyűlési választások rendezése) és a béketárgyalásokon való részvétel megszervezése. 1920. januárjában megtartották a választásokat, amelyből a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja került ki győztesen. Kompromisszum született az államfő ügyében: fennmaradt a királyság mint államforma, de az ország élére Horthy Miklós kormányzó személyében ideiglenes államfő került, mivel az antant és az utódállamok számára Habsburg nádor vagy kormányzó nem volt elfogadható. 1920.03.15-én, Horthy kormányzóvá választása után felmentették miniszterelnöki, valamint 1920. január óta betöltött munkaügyi és népjóléti miniszteri tisztségéből is. 1920-tól ismét a sárvári választókerületet képviselte a nemzetgyűlésben, majd 1927-től a képviselőházban. 1922-ben a nemzetgyűlés második, majd 1926-ig az első, 1927-28-ban a képviselőház első alelnöke volt. Szociálpolitikai, választójogi és a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozott. Kezdeményezte és megszervezte az oroszországi magyar hadifoglyok hazahozatalát. 1928-ban kinevezték az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökévé. 1934-ben vonult vissza a politikai és a közélettől. 1931-ben a pápától megkapta a Nagy Szent Gergely-rend nagykeresztjét a katolicizmus érdekében kifejtett tevékenységéért, 1936-ban a kormányzótól magyar királyi titkos tanácsosi címet kapott. Több mutatása
105
éve
1921 – Megszületett Cziffra György, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész.
Az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész. Több mutatása
94
éve
89
éve
1937 – Megszületett Csete György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építészmérnök.
Fő művének tekinthető a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között készült épületei: Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház, valamint a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben szenteltek fel. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2012–2016), 1993-ban a Lechner Ödön Társaság alapítója. Több mutatása
66
éve