219
éve
Magyar kategória
217
éve
1809 – Megszületett Petzval Ottó mérnök-matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
Az Institutum Geometricum, majd a József-Ipartanoda mechanika-géptanrajz tanára volt. Később a budapesti Tudományegyetemen a felső mennyiségtant tanította. "Elemi menniységtan" című munkájával elnyerte az akadémiai nagydíjat. Több mutatása
204
éve
1822 – Megszületett Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért politikus, miniszterelnök, publicista.
Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke. 1871. augusztus 3-ától gróf.
133
éve
1893 – Megszületett Endresz György, az első magyar aki átrepülte az Atlanti-óceánt.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. http://repulnijo.hu/2011/07/14/80-eve-tortent-az-elso-magyar-oceanatrepules/ Több mutatása
129
éve
1897 – Megszületett Veres Péter, Kossuth-díjas író, a Márciusi Front egyik alapítója, miniszter.
A Nemzeti Parasztpárt elnöke, az országgyűlés tagja. A népi írói mozgalom jeles képviselője. Apja Nagy Posta Péter, gazdaember volt, édesanyja cseléd volt apja birtokán. 1919-ben nősült, 5 gyermekét nem taníttatta, azt akarta, hogy a parasztság hagyományait vigyék tovább. 1937-44 között politizált, írt és gazdálkodott. A 30-as évek közepétől egyrészt a munkából, másrészt az írói tiszteletdíjból földeket kezdett el vásárolni. 1945-ben, Debrecenben a Nemzeti Paraszt Párt elnökévé, majd a Földbirtokrendező Tanács elnökének. Az ő irányításával történt meg Magyarországon a földreform az 1945-46-os években. Az 1945-ös választások után a Nemzeti Paraszt Párt is bekerült a Parlamentbe, az építési és közmunkaügyi tárca vezetésére kérték fel, melyet nem szívesen, de elvállalt. 1947-48-ban Honvédelmi Miniszter volt. Az 1950-ben megjelent Próbatétel című novellájáért kapta az első Kossuth díját. 1951-ben megjelent Pályamunkások című munkájáért pedig a második Kossuth díját. 1957-ben a "Három nemzedék" címmel jelent meg trilógia kötete: Szabadság, Szegények szerelme, János és Julcsa címmel, melyet egy kötetben, 1961-ben átdolgozta és "A Balogh család története" címmel adott ki. Laci című regénye egy allegorikusan ábrázolt lóról szól, melyben a magyar nemzet sorsát beszéli el a ló történetén, szenvedésein keresztül. 1954-ben egyhangúlag választották meg a Magyar Írók Szövetségének elnökévé, melynek 1957-ig volt elnöke. 1956-os forradalom és szabadságharc első napján, október 23-án Petőfi, majd Bem szobránál felolvasta az Írói Szövetség kiáltványát. 65 éves korától meglehetősen jelentős súlytöbbletet szedett magára. 1970. márciusában súlyos szívinfarktussal szállították a Kútvölgyi kórházba. 1970. április 16-án, csütörtökön reggel 8 órakor halt meg. 1970. április 22-én helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
129
éve
1897 – Megszületett Szálasi Ferenc 1944-1945 között Magyarország "Nemzetvezetője".
Nemzetiszocialista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója. Tevékenységét a fasiszta Németország irányította. Több mutatása
111
éve
100
éve
1926 – Budapesten megszületett Hargitay Miklós amerikai testépítő és színész, Jayne Mansfield férje.
Későbbi nevén: Mickey Hargitay. 1955-ben Mr. Universe.
98
éve
1928 – Megszületett Bacsó Péter, Kossuth-, és Balázs Béla-díjas filmrendező, író (Liliomfi, A tanú, Hány az óra, Vekker úr?).
Kassán (Szlovákia) született, családja az 1940-es években költözött Budapestre, ő itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori politikának, így egészen 1979-ig be sem mutatták, az 1981-es cannes-i filmfesztiválonazonban nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett. Számos dalszöveget írt, egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám, mellyel többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című dalt. Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített. Több mutatása
86
éve