101
éve
Irodalom kategória
94
éve
1932 – Budapesten megszületett Kertész Ákos kétszeres József Attila-díjas író (Családi ház manzárddal).
Pályafutását 1950-ben karosszérialakatosként kezdte, majd az ELTE BTK, magyar-népművelés szakának elvégzése után, 1966-tól a Mafilm dramaturgja. Forgatókönyvírója, társszerzője és dramaturgja számos filmnek és tv-filmnek. Műveiből: "Hétköznapok szerelme", "Névnap", "Kasparek", "A világ rendje" (elbeszélések, kisregények), "Sikátor", "Makra", "Családi ház manzárddal", "Zakariás" (regények). Több mutatása
76
éve
1950 – Sátoraljaújhelyen megszületett Egely György feltaláló, író, aki parajelenségekkel foglalkozik.
Gépészmérnök, hőerőgépész. Kutatásokat folytat a különleges energiaátadási folyamatok – elsősorban a gömbvillám és a parajelenségekkel összefüggő jelenségek körében. Elméletei vitatottak. Legismertebb találmánya az Egely-kerék, amely mellé ha a kezünket kétoldalt oda helyezzük, az forogni kezd. Egely szerint a kereket a kezünkből kiáradó vitalitás vagy életenergia forgatja, a készülék így az egészségi állapotot méri, és képes lehet kimutatni a betegségeket azok tüneteinek megjelenése előtt. Több mutatása
652
éve
209
éve
124
éve
1902 – Megszületett Jessamyn West amerikai írónő, akinek történetei kvéker elődeiről szólnak.
Fő műve a The Friendly Persuasion, ami 1945-ben jelent meg.
46
éve
1980 – Meghalt Komlós János újságíró, író, konferanszié, színigazgató, a magyar politikai kabaré egyik megújítója.
Rózsa Ferenc-díjas, érdemes művész. Több újság hasábjain jelentek meg kritikái, szatirikus karcolatai.
38
éve
1988 – Meghalt Szentkuthy Miklós, Kossuth-díjas író, műfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike.
Eredeti nevén Pfisterer Miklós. 2013-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
147
éve
1879 – Megszületett Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus (Kincskereső kisködmön).
Szegényparaszt családból származott. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A Szegedi Napló c. lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1902-ben hosszú jegyesség után, Móra Ferenc és Walleshausen Ilonka örök hűséget esküdött egymásnak. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, Szegénysoron). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. 1931-től sokat betegeskedett, egy hónapot a balatonfüredi szanatóriumban töltött. 1932-ben a szegedi egyetem díszdoktorává avatta Móra Ferencet, mely cím régészeti tevékenységének volt köszönhető. 1933-ban Karlovy Varyban gyógykezelték, ugyanezen év augusztusában meg is operálták. Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Több mutatása
133
éve