Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Irodalom kategória

122 éve

1904 – Meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).

Budapesten halt meg. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848.); Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.); Egy bujdosó naplója (elb., 1851.); Erdély aranykora (r., 1852.); Török világ Magyarországon (r., 1853.); Egy magyar nábob (r., 1853-1854.); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., 1860.); Az új földesúr (r., 1863.); Politikai divatok (r., 1862-1864.); Mire megvénülünk (r., 1865.); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő század regénye (r., 1872-1874.); Enyém, tied, övé (r., 1875.); Az élet komédiásai (r., 1876.); Egy az Isten (r., 1877.); Névtelen vár (r., 1877.); Rab Ráby (r., 1879.); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.); A lőcsei fehér asszony (r., 1885.); A cigánybáró (r., 1885.); A tengerszemű hölgy (r., 1890.); Gazdag szegények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.); Fráter György (r., 1893.). Több mutatása

Teljes esemény 1

1904. 05. 05. Meghalt Irodalom Magyar

88 éve

1938 – Meghalt Nagy Endre író, konferanszié, a magyar kabaré megteremtője.

A Nagyszőlősön született Nagy Endre, a politikai konferansz legkíválóbb hazai képviselője. Jogot végzett, majd újságírói pályára lépett. Mint konferanszié 1907. május 1-én, a Teréz körúton megnyílt "Fővárosi Cabaret Bonbonniére"-ben mutatkozott be, ahová a tulajdonos, Kondor Ernő szerződtette.1908-ban megalapította "Modern Színpad" néven az első modern magyar kabarét, amelyet 1913-ig vezetett.A politikai aktualitások, szatirikus szúrások és a közismert személyek kifigurázása mellett a magyar költészetet - Adyt, Szép Ernőt, Kosztolányit stb. - is népszerűsítette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1938. 05. 05. Meghalt Irodalom Magyar Színház

111 éve

1915 – Megszületett Orson Welles amerikai filmrendező és színész (Világok harca).

Kenoshában, Wisconsin államban született. Jómódú családból származott, szüleit korán elvesztette, így gyámság alatt nőtt fel. A woodstocki magániskola elvégzése után járt Írországban, Marokkóban és Spanyolországban. 1934-ben vándorszínészként Tybolt szerepében tűnt fel a Broadwayn. 1937-ben megalapította a Mercury Theatert, ahol a "Világok harca" című elhíresült rádiójátékát is bemutatták. A botrányt kavaró hangjáték hatására amerikaiak százai sereglettek az utcára, mert komolyan vették a marslakók Föld elleni invázióját. 1941-ben készítette az "Aranypolgár" című klasszikus filmjét, amely a teljes anyagi bukás mellett kivívta a szakma elismerését, a világ egyik legjobb filmjeként tartják számon. "Az óra körbejár", "A sanghaji asszony" és a "Macbeth" is anyagi csődöt jelentett szerzőjüknek, de végül tankönyvi anyaggá váltak. Welles háromszor nősült, 1943-ban Rita Hayworth-t, a híres dívát vette feleségül, akivel házassága 1948-ig tartott. 1958-ban Európába költözött, ahol megrendezte a "Gonosz érintése" című filmet, amely szintén megbukott financiálisan, de a filmszakma egyik leghíresebb film noir-ja lett. Anyagi helyzetére való tekintettel sokszor másod- vagy harmadrangú szerepeket vállalt, néhány kiemelkedő alakítása: a "Harmadik ember", a "Tizedik nap", "Rogopag", "Moby Dick" és "Compulsion", amelyért megkapta Cannes-ban a legjobb színésznek járó díjat. Életmű díjakkal jutalmazták filmtörténeti jelentőségét: 1966-ban Cannes-ban, 1970-ben Velencében, 1971-ben pedig az amerikai filmakadémia is elismerte. Több mutatása

Teljes esemény 0

1915. 05. 06. Született Film/Média Irodalom

107 éve

1919 – Meghalt Lyman Frank Baum amerikai író, újságíró. (Óz, a csodák csodája).

13 folytatásos regényt, kilenc fantasy regényt írt, összesen 55 regényt, 82 novellát és 200 költeményt. Kalandos életete volt: volt kakastenyésztő, bolttulajdonos és számos újság alapítója. Az Óz történetében szereplő Kansas-leírások az Észak-Dakotában szerzett élményein alapulnak. 1891-től Chicagoban az Evening Post riportere lett, foglalkozott a reklámiparral is. 1900-ban adták ki Denslow nevű társával az Óz, a csodák csodáját, mely attól kezdve két éven át vezette a gyermekkönyv-eladási listákat Amerikában. Baum további 13 regényben írt a szereplők további sorsáról. 1902-ben Paul Tietjens zeneszerzővel és Julian Mitchell rendezővel megalkották a regény musical-változatát is.Számos álnevet használt regényeihez: Laura Bancroft, Edith Van Dyne, Floyd Akers, Suzanne Metcalf, Schuyler Staunton, John Estes Cooke és Capt, Hugh Fitzgerald. Névtelenül írta meg Az utolsó egyiptomi - a Nílus románca című könyvét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1919. 05. 06. Meghalt Film/Média Irodalom