67
éve
Érdekes kategória
151
éve
1875 – Felavatták a párizsi Garnier operaházat, ahol az Operaház Fantomja című musical játszódik.
A megnyitón a Zsidónő, a Portici téma, a Tell Vilmos, A Hugenották egy-egy részletét játszották neves közéleti személyiségek előtt. A világ egyik legnagyobb operaházának építését 1860-ban III. Napóleon rendelte el. A Garnier-palotának is nevezett épület változatos stíluselemekkel készült, a klasszikus épületet például a nézőtér fölött Marc Chagall orosz származású festőművész modern freskója díszíti. Ez az épület a képzeletbeli helyszíne az Operaház Fantomja című musicalnek. Több mutatása
93
éve
1933 – San Fransiscoban elkezdték Golden Gate-híd építését.
Az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb függőhídja, ami a Csendes-óceánt és a San Franciscó-i öblöt elválasztó szorost íveli át. A hatsávos út mellett a hídon gyalogosan is lehet közlekedni. Hosszúsága 2737 méter. Hídépítésen itt alkalmaztak a világon először biztonsági hálót - hídfőtől-hídfőig -, ez 19 munkás életét mentette meg. Több mutatása
48
éve
1978 – A Szent Korona visszatért Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból, ahová a II. világháború után vitték.
Több mint három évtized után tért haza a magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe. Az átadás az Országházban történt. 1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy "a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól". A német kormány adott volna menedékhelyet a korona és a koronázási jelvények számára. A Szent Koronát tartalmazó ládát először Kőszegen őrizték, majd Szálasi intézkedésére 1945.01.12-én Velem községbe, onnan március 18-án osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti volt császári vadászkastély óvóhelyére vitték, majd Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre fekvő Atterseebe, végül a szomszédos Mattseebe szállították. 1945 áprilisában "a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése" érdekében a Szálasi által tartott utolsó koronatanács, majd a minisztertanács elhatározta, hogy a koronát elássák. A koronaőrség egyik tagjának visszaemlékezése szerint: "Egy üres, elhagyott benzineshordót kettéfűrészeltünk, ebben a kétfenekű hordóban akartuk biztoságba helyezni a koronát. A hordó két darabját egybetoltuk, a koronát, a jogart, az országalmát, a koronázási kardot és a palástot lepedőkbe csavarva beletettük, és május 5-én este elástuk a tóparton". A tópart menti mocsaras részen eltüntették az ásás nyomait, a koronaőrző ládát pedig tovább vitték, mintha az ékszerek benne volnának. Május 9-én a koronaőrség teherautója, Szálasival és főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is, aki azt vallotta, hogy Szálasi parancsa szerint "halála esetén öt évig tartsák a korona hollétét titokban, s ha akkor nem a nemzetiszocialisták kormányozzák Magyarországot, adjuk át a koronát megőrzésre a Német Birodalom Führerének". A láda azonban üres volt, végül - hosszas kihallgatás eredményeként - az egyik koronaőr elárulta, hogy Szálasi rendeletére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták a koronát. Megtalálták az olajoshordót, amelyben "egy láda volt, abban vászonba csavarba a korona, amelynek belseje, bélése - a szövetrész - már teljesen el volt rothadva, ki is kellett szedni belőle". 1945. május utolsó napjaiban a koronát és a koronázási jelvényeket beszállították a majnai Frankfurtba, majd eltűnt a koronaőrség szeme elől. Az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, előbb Európában, azután Amerikában. A korona visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette, de eredménytelenül. A hivatalos nyilatkozat szerint: "a koronát úgy tekintik, mint a magyar nép különleges helyzetben lévő tulajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van letétben". Mattsee plébániájának falán magyar-német feliratú emléktábla hirdeti, hogy 1945-ben itt időzött néhány napig a magyar Szent Korona. Az átadási ünnepségen Kádár János nem vett részt, vélhetően tiltakozásul a magyar vezetőket Amerikában ért atrocitások miatt. Más vélemények szerint Carter kérésére. Több mutatása
107
éve
1919 – Meghalt Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke, a Teddy mackó névadója.
Roosevelt elnököt a barátai és a családja Theodore-nak szólította, ám az emberek csak Teddyként emlegették. Még az újságok is így cikkeztek róla: Teddy ma hajógyárat avatott, Teddy ma cipőüzembe látogatott. Roosevelt elnök, azaz Teddy nagy vadász hírében állt. Egy alkalommal, amikor vadásztársai le akartak lőni egy medvebocsot, Teddy megtiltotta nekik. Az újságírók, akik szintén jelen voltak az esetnél, nagy sztorit láttak az esetben, gyorsan megírták és így a történet legendás hírűvé vált: Teddy megvédett egy medvebocsot! Ez idő alatt Németországban a berlini Steiff család műhelyében szorgosan gyártották a játékokat, köztük a mackókat. Steiff úrhoz is eljutott az amerikai elnök története, és ő kapott az ötleten. A macit pedig Teddy's bearnek, vagyis Teddy mackójának nevezte el. A lipcsei vásáron mutatták be először a kis játékmackót, akkor indult el óriási népszerűsége, hamarosan Amerikában is számtalan darabot adtak el az "elnök mackójából". Több mutatása
54
éve
416
éve
1610 – Galileo Galilei felfedezte a Jupiter bolygó négy holdját.
Io, Europa, Ganimédész és Callisto neveken nevezte el őket.
241
éve
1785 – Végrehajtották az első sikeres légballon repülést a La Manche-csatorna felett.
Jean-Pierre Blanchard francia hőlégballonos feleségével és társával, John Jeffries amerikai fizikussal tette meg a látványosságszámba menő, nyaktörő légi kirándulást. 15 méter magas, 2200 köbméter térfogatú léggömbjükkel, kedvező széltől hajtva mintegy 2-2,5 óra alatt tették meg az utat Dover és Calais között. Több mutatása
199
éve
1827 – Megszületett Sir Sandford Fleming skót-kanadai mérnök, feltaláló, aki létrehozta az időzónákat.
Skóciában született, majd 18 évesen migrált Kanadába, ahol vasútmérnökként dolgozott az első Kanadát átszelő vasútvonalon. Itt találta szükségesnek az egységes időmérés bevezetését, mivel addig mindenhol helyben mérték az időt a nap járása szerint, de ez a vasúti menetrend létrehozásához nem volt használható. A világot 24 időzónára osztotta és a szélességi körök kezdetéhez igazítva Greenwichbe tette az időzónák kezdetét, a GMT (Grenweech Mean Time) létrehozásával.Ő tervezte Kanada első postabélyegét 1851-ben, amin a Kanada nemzeti állata, egy hód volt látható. Nyugdíjas éveiben tudományos munkával és írással foglalkozott, tudományos intézetet hozott létre. 1897-ben Viktória Királynő lovaggá avatta. Több mutatása
139
éve