150
éve
Érdekes kategória
53
éve
1973 – Magyarországon bevezették a postai irányítószámok rendszerét.
Az irányítószám a postai küldemények rendeltetési hely szerinti csoportosítását segítő azonosító szám. Magyarországon négyjegyű, 1973. január 1-jén vezették be. Ugyanekkoe kezdődött a küldemények gépesített válogatása és az egységes méretű borítékokkal használata is. Az irányítószámok alapján történik a ?zárlatok?-nak nevezett zsákos egységcsomagok összeállítása is. Magyarországon az irányítószámok első számjegye által jelölt gócterületek közül az 1-es Budapestet, a 2-es Budapest környékét jelöli, a továbbiak pedig az óramutató járásával megegyező sorrendben körbejárják az országot. A 3-as: Észak-Magyarország, 4-es: a Tiszántúl északi része, 5-ös: az Alföld középső része, 6-os: Dél-Alföld, 7-es: Dél-Dunántúl, 8-as: a Balaton környéke, 9-es: Nyugat-Magyarország. A harmadik számjegy általában Budapesttől távolodva növekszik Például: 3000 Hatvan, 3300 Eger, 3400 Mezőkövesd, 3500 Miskolc. Több mutatása
326
éve
1700 – Oroszországban I. (Nagy) Péter cár bevezettette a Julián-naptárat, amely a bizánci időszámítást váltotta fel.
A bizánci eredetű időszámítás szerint i.e.5509.09.01-jétől, a világ teremtésétől számolták az éveket. I. (Nagy) Péter, hogy Európához felzárkóztassa Oroszországot a napév szerinti időszámításon alapuló, Gaius Iulius Caesar nevéhez fűződő Julián-naptár alkalmazását rendelte el. A Julián-naptárat 1582-ben XIII. Gergely pápa újította meg (Gergely-naptár), majd 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban viszont a régi Julián-naptárat használták: Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig. Több mutatása
246
éve
1780 – Megjelent Pozsonyban a Rát Mátyás által alapított első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó.
1780. január 1-jén, szombaton jelent meg a lap, Rát Mátyás evangélikus lelkész alapította. A hírlap Patzkó Ferenc nyomdájában készült. Ez volt az első magyarul szerkesztett újság, amelyben a napi eseményeken kívül tudományos, különösen statisztikai és gazdasági jellegű cikkek is megjelentek. Éves előfizetési díja helyben 3 forint, vidéken 4 forint volt. Hetenként kétszer, kis nyolcrét alakban és félíves számokban jelent meg, amelyeket "Leveleknek" nevezett a szerkesztő. A lap közölte többek között Gyarmathi Sámuel írásait. Amikor Rát Mátyást 1782 végén győri evangélikus lelkésznek megválasztották, a szerkesztést barcafalvi Szabó Dávidnak adta át. Több mutatása
189
éve
1837 – Vörösmarty Mihály szerkesztésében megindult az Athenaeum című irodalmi-tudományos folyóirat.
Először Bajza József és Vörösmarty Mihály adta ki a lapot, amely 1837 és 1843 között jelent meg. A Beöthy Zsolt által szerkesztett, hasonló című folyóirat 1873-1874-ben jelent meg. Ugyanezzel a címmel jelent meg 1892 és 1947 között a Magyar Filozófiai Társaság kiadásában philosophiai és államtudomány alcímmel egy folyóirat Pauer Imre és Alexander Bernát szerkesztésében. Athenaeum humántudományi folyóirat címmel 1991-ben is megjelent egy folyóirat, főszerkesztője Bacsó Béla. A folyóiratok névadója az Athenaeum, Pallasz Athéné (latinul Athenae) görög istennő híres ókori temploma volt. Több mutatása
160
éve
1866 – Megnyílt a Bethesda Kórház, ahol homeopátiás módszerrel gyógyítottak.
A társadalmi mozgalmak újraindulása után, 1865-ben alakult meg a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet a Tudományos Akadémia egyik termében. Elnöke Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti Döme, első titkára Szontagh Ábrahám lett. Tagjai közé csak orvosi diplomával rendelkező homeopatákat vettek fel. A homeopátia ügyének másik nagy előrelépéseként 1866-ban megnyílt az első ?hasonszenvi? kórház Pesten: a Bethesda, amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. Főorvosa, Bakody Tivadar, a homeopátia történetének legmeghatározóbb egyéniségévé vált a XIX. század utolsó harmadában. Ma a kórházunk a közép-európai régióban az egyedüli egyházi fenntartású gyermekkórházként működik. Több mutatása
128
éve
118
éve
1908 – Megindult a "Nyugat" című folyóirat, Ignotus és Osvát Ernő szerkesztésében.
Valójában az első szám 1907 karácsonyán jelent meg, de a címlapján 1908. január 1 szerepelt a megjelenés dátumaként. A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt, amely 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten általában kéthetente jelent, de gyakran voltak összevont számok is. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme volt látható. Több mutatása
103
éve
1923 – Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje. 1968-ban ugyanezen a napon alakult meg a BKV.
1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT, köznyelvben leginkább ?Beszkárt?-ként emlegették). Működését 1923.01.01-én kezdte meg, majd az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta a budapesti közlekedési ágazatokat. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás. Mindemellett az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, és fenntartásuk is sokba került. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV. A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV) Budapest tömegközlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven. Több mutatása
97
éve