112
éve
Alkotás kategória
87
éve
1939 – Budapesten meghalt Csonka János mérnök, az autókban használatos porlasztó feltalálója.
Gépész tanulmányait külföldön végezte. 1924-ben, a Műszaki Egyetem műhelyfőnökeként halt meg, ahonnan 72 évesen ment nyugdíjba. Igen leleményesen úgy kötött megállapodást az egyetemmel, hogy nyáron bérmentve használhatta a műhelyt saját kísérletei céljából. Bár felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett, munkája elismeréseként feljogosították a gépészmérnöki cím viselésére. Kiválóan beszélt a latin és a német mellett franciául is. Ott volt a Magyar Automobil Club alapítói között. 1883. Kifejlesztette a kettős tüzelőanyag ellátású motort, mely gáz-petróleum keverékével működött és 3 Le-t teljesített. 1889. Bánki Donáttal közösen leszerződött a Ganzzal és ezzel kezdetét vette a magyar motorgyártás. 1893. február 11. a párizsi világkiállításon bemutatták Bánikval ketten az "Újítások petróleum motorokon" című tanulmányt, mellyel aranyérmet nyertek. Művükkel forradalmasították a motorizációt és annak elterjedését. Ez volt a porlasztó. 1900-ban leszerződött a Magyar Postával 2 db levélgyűjtő tricikli tervezésére. Több mutatása
103
éve
3
éve
2023 – Meghalt Hajnal Gabriella, Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, iparművész.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1994).
140
éve
1886 – Felavatták a szabadság szobrot New Yorkban.
Az alkotás azót is az USA és a szabadság jelképe. A francia nép adományozta Amerikának 1884-ben Párizsban, ahol azóta is látható kicsinyített másolata. Szétszedték és hajóval szállították mai helyére. Csigalépcső vezet a koronába és a fáklyába. A korona 7 ága a világ 7 nagy tengerét jelképezi. Több mutatása
149
éve
1877 – Megnyitották a budapesti Nyugati pályaudvart.
Nevét a vasúttársaságról kapta, nem elhelyezkedése és nem az innen induló vonatok úticélja alapján. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az épület azonban útban volt ezért lebontották. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Több mutatása
187
éve
1839 – Pesten megszületett Steindl Imre építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, az Országház tervezője.
Steindl Imre legfőbb műve, egyben Budapest egyik építészeti szimbóluma az Országház, azaz a Magyar Köztársaság parlamentjének épülete, amely tervei alapján 1885-1904-ben épült. Az épület teljes befejezését a művész már nem érhette meg. Az Országház a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. Több mutatása
163
éve
1863 – Megszületett Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész, író.
A szecesszió kiváló képviselője. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd külföldi tanulmányút után 1901-ben Gödöllőn művésztelepet alapított. Ismertebb alkotásai az Országház ebédlőtermének két freskója, és a Zeneakadémia falképei. Bútorokat, gobelineket és mozaikokat tervezett, élete végén szobrászattal foglalkozott, arcképeket és üvegfestményeket készített, és szakíróként is elismerést szerzett. Több mutatása
159
éve
1867 – Megszületett Győri Ottmár mérnök, a budapesti Wekerletelep egyik tervezője, és első gondnoka.
Pozsonyban szerzett erdőmérnöki diplomát. Moson város felkérésére a szabályozatlan területek felmérését végezte, majd a Fogarasi-havasokban határ kiigazításokkal bízták meg. Berlinben tanulmányozta a korszerű városrendezést, úthálózatok tervezését, épületcsoportosítást. Mint főmérnök készítette el a Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter által létrehozott mintaértékű munkás telep kiviteli tervekit, felügyelte a telepen az építkezést, megtervezte az utcahálózatot. Felkérést kapott a tér megtervezésére is, de végül Kós Károly tervét fogadták el. A rendeltetésszerű használat feltételeinek megteremtésére, karbantartásra gondnokságot hoztak létre, melynek vezetője lett, megtervezte a kiskereskedelmi hálózatot, piacot, pékséget, tejcsarnokot, vendéglőt, szabóságot stb és az iskolát is. Támogatta a népoktatást, a telep kulturális fejlődését. 1919-ben elvesztette állását, a Pénzügyminisztérium földmérési ügyosztályán helyezik el. Alapító tagja volt a Mérnöki Kamarának. 1991-ben elismerve érdemeit, amit a telep, és annak lakói érdekében tett, Kispest díszpolgárává választották. Halotti bizonyítványában foglalkozásként "nyugalmazott miniszteri tanácsos" szerepel. Több mutatása
67
éve