Alkotás kategória
113
éve
94
éve
1932 – Meghalt Jankovits Gyula szobrász, aki a Gellért hegy oldalában, a vízesés felett álló Szent Gellért szobrot készítette.
A Szent Gellért szobor 7 méter magas, bronzból készült. További nevezetesebb művei: Asztrik apát szobra Pannonhalmán, Jókai Mór mellszobra a Svábhegyen (1905), valamint épületplasztikai munkák az Országházon, síremlékek a Kerepesi úti temetőben. Több mutatása
4
éve
2022 – Meghalt Bak Imre, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas festő.
Festményei eredendően geometrikus szerkezetűek, az 1990-es évektől egyre színesebb, derűsebb, kisugárzó hatású. Kassák Lajos, Korniss Dezső és az Európai Iskola neoavantgárd hagyományainak folytatója. A '60-as évektől fontosnak tartotta, hogy alkotásai beilleszkedjenek a nemzetközi képzőművészeti törekvésekbe és továbbvigye azt. A 2000-es évektől vázlatait számítógépen készíti. Művei megtalálhatóak számos jelentős közgyűjteményben, többek között Tate (London, UK), The Metropolitan Museum of Art (New York, USA), Magyar Nemzeti Galéria (Budapest), Albertina, (Bécs), Neue Nationalgalerie (Berlin), Fonds National d'Art Contemporaine (Párizs). Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Fodor Imre színész, az 1956-ban önállósuló József Attila Színház igazgatója.
Nevéhez fűződik Angyalföld színházi kultúrájának megalapozása és fellendítése.
24
éve
2002 – Meghalt Kádár György, Kossuth-díjas grafikus, festő.
Eredeti nevén: Katz György. 1960-as évek közepéig figurális és absztrakt képeket alkotott, később a színek kerültek az érdeklődése középpontjába, és konstruktív képeket alkotott. Több mutatása
156
éve
1870 – Megszületett Helbing Ferenc grafikus, festőművész, a plakátok és a reklámgrafika úttörője, az Iparművészeti Főiskola rektora.
Elsősorban alkalmazott grafikákat készített, Szecessziós stílusú könyvillusztrációkat (Keleti mesék, Magyar-hun mondák képekben), könyvekhez fedélterveket, ex libriseket, bélyeg-, bankjegy- és éremterveket (Corvin-koszorú), díszokleveleket és plakátokat készített. Sokat tett a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításáért. Kiváló réz-, fametsző és litográfus volt. Több mutatása
81
éve
115
éve
1911 – Megszületett Louise Bourgeois francia születésű amerikai szobrász-, és festőnő.
Teljes nevén: Louise Joséphine Bourgeois. Maman nevezetű pókszobrairól, valamint a női szexualitással és szüléssel foglalkozó alkotásairól vált ismertté. Több évtizedet felölelő pályafutása ellenére csak az elmúlt tíz évben vált igazán híressé. Alkotásaiban a férfi és női testhez kötődő témák kerültek előtérbe, de igyekezett ábrázolni a düh, az árulás, a gyilkosság érzelmeit is. Művein a szürrealizmus, a primitivizmus és a korai modernizmus - Giacometti, Brancusi - hatásai mutatkoztak. A kortárs szobrászat legnagyobbjai közt tartották számon, munkásságát 1997-ben Bill Clinton elnöki éremmel ismerte el. Több mutatása
63
éve
1963 – Meghalt Tristan Tzara román származású francia költő, a dadaizmus megalapítója.
Román helyesírással: Țara, eredeti nevén Samuel Rosenstock, felvett neve a román trist în țară, azaz szomorú az országban mondatból származik.A dada kifejezés megalkotója. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre. 1919-ben Párizsba költözött, sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult. 1929 végén csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz, a szürrealizmus és a marxizmus összeegyeztetésével foglalkozott. 1947-49 között Joan Miróval, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez. 1937-ben csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. Az 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban a francia ellenállási mozgalom aktív részese volt. 1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen. Több mutatása
43
éve