Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Alkotás kategória

60 éve

1966 – Meghalt Moiret Ödön szobrászművész, építész, éremművész, grafikus, művésztanár, a gödöllői művésztelep tagja.

Névváltozat: Edmund Moiret. 1911 és 1919 között a műegyetemen tanított szobrászatot, és részt vett a Gödöllői Művésztelep munkájában. 1920-ban Bécsbe költözött, 1944-ig évente hazajárt, és rendszeresen részt vett budapesti kiállításokon. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Több mutatása

Teljes esemény 0

1966. 12. 12. Meghalt Alkotás Magyar

560 éve

1466 – Meghalt Donatello firenzei szobrászművész.

Teljes nevén: Donato di Niccoló di Betto Bardi 1386-ban született. A 15. század legjelentősebb szobrásza, aki több különböző művészeti irányban képviseltette magát. Elsősorban Firenzében alkotott a Medici-család szolgálatában. Alkotásaival nagy szerepet játszott a perspektívikus ábrázolás elterjedésében, valamint a szobrászat önálló - nem épülethez kötött - megvalósításában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1466. 12. 13. Meghalt Alkotás

15 éve

2011 – Meghalt Russell Hoban amerikai író, illusztrátor (Riddley Walker, Kleitzeit).

Teljes nevén: Russell Conwell Hoban. Ukrán zsidók gyerekeklént született az USA-ban. 1969-től Londonban élt. Ő volt a "20. század legkövetkezetesebben furcsa írója" írták róla. Különféle műfajokban alkotott, írt fantasy, tudományos fantasztikus regényt, népszerű regényt, mágikus realista történetet verseket és gyerekkönyveket is. Minden évben a születésnapján rajongói világszerte egy A4-es sárga lapra felírnak idézeteket műveiből és a lapokat nyilvános helyeken hagyják, hogy mások is megismerkedhessenek ezekkel az idézetekkel. A sárga lap az általa önéletrajzinak jellemzett művében, a Kleitzeit című szürreális, metafizikai regényben szerepel, ami egy reklámszövegíróról szól. Több mutatása

Teljes esemény 0

2011. 12. 13. Meghalt Irodalom Alkotás

196 éve

1830 – Megszületett Madarász Viktor festő, a romantika képviselője.

Pécsett Pósa Gusztávnál tanult festeni, majd 1853-ban beiratkozott a bécsi akadémiára. 1855-ben Ferdinand Waldmüller szabadabb szellemű bécsi magán festőiskoláját kezdte látogatni. A bujdosó álma című, valóság és álom keveredését mutató romantikus festményének témáját a kuruc?labanc harcokból merítette (1856, Magyar Nemzeti Galéria). Ezt a tematikát dolgozta fel korábban Kuruc és labanc című alkotásán (1855) is, amelynek címét a cenzúra miatt Két testvérre kellett változtatni. Festői tanulmányait 1856-tól az európai művészeti élet új központjában, Párizsban, az École des Beaux Arts-ban, ill. Leon Cogniet szabadiskolájában folytatta. Életművének legkiemelkedőbb darabjai (Zrínyi tanulmányfej, 1858, Magyar Nemzeti Galéria) hosszú párizsi tartózkodása alatt születtek. A külföld elismerését jelzi az 1861-ben kapott állami nagy aranyérem, amellyel a Szalonban kiállított alkotásait (Hunyadi László siratása, 1859, Magyar Nemzeti Galéria; Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt, 1859; Zách Felicián, 1858, Magyar Nemzeti Galéria) jutalmazták. Festményeit a korabeli párizsi kritika (Theophile Gautier) is dicsérte. Hunyadi László siratása című festménye napjainkig az 1848?49-es szabadságharc leverése felett érzett nemzeti gyász emblematikus megfogalmazása. Radikális és hazafias témaválasztása – Zrínyi Péter a fogságban, 1857; Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (1863, Magyar Nemzeti Galéria) ?, ill. az 1860-as években elmélyülő szenvedélyes, drámai ábrázolásmódja (Dobozi, 1868, Magyar Nemzeti Galéria; Dózsa népe, 1868, Magyar Nemzeti Galéria) a hazai romantikus történelmi festészet kiemelkedő alkotójává tették. Több mutatása

Teljes esemény 0

1830. 12. 14. Született Alkotás Magyar