133
éve
Alkotás kategória
124
éve
1902 – Megszületett Dózsa-Farkas András szobrász, ipari formatervező, aki megszervezte és elindította a formatervezés-oktatást.
1925-ben állított ki először a Műcsarnokban. Az ötvenes évek elején készült alkotásai a szocialista realizmus iskolapéldái voltak, később különböző fémmegmunkálási technikákkal foglalkozott, elsősorban épületdíszítő lemezdomborításokat készített. 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán volt tanár, 1950-ben megszervezte a Fémipari formatervező tanszéket. 1987-ben az ipari formatervező szakmai díjat alapított. Több mutatása
85
éve
128
éve
101
éve
1925 – Meghalt Ferenczy József festőművész.
Művészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, majd Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1897-től szerepelt képeivel a Műcsarnok kiállításain. 1901-ben Temesváron telepedett le. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. 1906-ban és 1910-ben az ő kezdeményezésére rendezte meg temesvári kiállítását a Nemzeti Szalon. Megrendelésére megfestette a temesi előljárók arcképeit. 1911-ben ő festette a temesvári piarista templom Kalazanci Szent József életét ábrázoló négy mennyezetfreskóját. Az 1910-es években festőiskolát alapított, amely munkások és díszítőiparosok számára külön esti tanfolyamot is szervezett. 1914-ben művészettörténeti előadássorozatot indított, melynek anyagát nyomtatásban is kiadta. Portrék és vallási tárgyú képek mellett tájképeket és a matyók életét ábrázoló népi jeleneteket is festett. Több mutatása
30
éve
1996 – Meghalt Leon Polk Smith amerikai absztrakt festő, a Hard-edge stílus elindítója.
Geometrikus alkotásain gyakran csak két szín szerepel, éles vonalakkal elválasztva.
14
éve
2012 – Meghalt Gerle János építész, építészettörténész, szakíró, a magyar szecesszió kutatója, az Országépítő folyóirat főszerkesztője.
A Fővárosi Levéltár részére rendezte Ybl Miklós hagyatékát, rendszeresen publikált a historizáló és a szecessziós építészetről. Az 1980-as évek elejétől meghatározó szerepet vállalt a főváros épített örökségének védelmében. 1990-ben jelent meg legfontosabb – a korszak kutatásában máig alapvető – műve: A századforduló magyar építészete Makovecz Imrével és F. Kovács Attilával közösen, de alapvetően az ő kutatásain alapulva. Szerepet vállalt építészeti kiállítások rendezésében is. Több mutatása
583
éve
1443 – Megszületett II. Gyula római pápa, aki hadvézer, politikus és egyházfő is volt. Az ő idejében vált Róma építészeti és festészeti központtá.
Eredeti nevén: Giuliano della Rovere. A 216. római pápa 1503-tól haláláig. Bramante, Michelangelo, Raffaello is megfordultak Gyula udvarában. A freskók és épületek mellett a pápa a krónikákban is jelentékeny nyomot hagyott. Határozott vezér volt, hozzá kapcsolható a Svájci Gárda megalapítása, és ő hívta össze az ötödik lateráni zsinatot, amely a reformáció előtti utolsó lehetőség lett volna a pápai udvarnak a reformokra és a változtatásokra. Több mutatása
201
éve
1825 – Megszületett Rochlitz Gyula építész, a Keleti pályaudvar központi épületének tervezője.
Rochlitz egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, majd honvédként részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, amely során századosi rangot szerzett, majd Nyugat-Európában élt. Visszatérve, a Magyar Királyi Államvasutak vasútépítési igazgatóságán kapott állást, ahol később a magasépítési osztály vezetője lett.Nevéhez fűződik több nevezetes épület tervezése, vagy az építkezések levezénylése, úgymint a dunai Összekötő vasúti híd, és a MÁV Andrássy úti igazgatósági épülete.A Rochlitz Gyula által tervezett Keleti pályaudvar központi épületét 1884 augusztusában adták át, akkor még Központi Indóház/Pályaudvar néven. Az eklektikus épület csarnokának jellegzetes acélszerkezetét Feketeházy János tervezte. Az épület kivitelezésénél olyan építészek és művészek működtek közre mint Lotz Károly, Than Mór, Stróbl Alajos, vagy Schickedanz Albert.Az eredetileg 5 vágánnyal üzemelő csarnok 1892-ben kapta meg a Keleti pályaudvar nevet. Több mutatása
165
éve