6
éve
Alkotás kategória
104
éve
100
éve
1926 – Ungváron megszületett Ország Lili (Majlát Györgyné) festő, grafikus, bábtervező.
Eredeti neve: Oesterreicher.
78
éve
1948 – Cegléden megszületett Apáti-Tóth Sándor fotóművész.
1991-től a ceglédi tévé felelős szerkesztője. Napi-, hetilapok fotóz, könyvborítókat, plakátokat, prospektusokat készít. Fotósorozatainak témái: tájak, emberek, szerelem, halál. Több mint 40 önálló kiállítása volt. Főbb művei: Ceglédi képek (1972), Ceglédi emlékhelyek (1977), Cegléd (1985), Csöndek (2000). Több mutatása
438
éve
1588 – Meghalt Alonso Sánchez Coello spanyol reneszánsz festő.
Spanyolországban (Benifairó de les Valls) született 1532-ben.
128
éve
1898 – Meghalt Eugene Boudin francia festő, a plein-air festészet úttörője, az impresszionizmus egyik előfutára.
Teljes neve: Eugène Louis Boudin. Képein leginkább a francia tengerparti tájakat örökítette meg.
510
éve
1516 – Meghalt Hieronymus Bosch németalföldi festőművész (A gyönyörök kertje triptichon).
Eredeti nevén: Jeroen van Aken vagy Jheronimus van Aken. Talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett festő. Festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Bosch arra használta a démonok, félig emberi, félig állati alakok és gépek képeit, hogy félelmet és zavart idézzen elő, s az emberi gonoszságot ábrázolja. Bosch képei tele vannak szimbólumokkal, melyek megfejtéséhez a brabanti közmondások, beszédfordulatok elemzése vezetett el, de képei sokrétű jelentéstartamának megértéséhez nem mindenhol jutottak közelebb a kutatók. A szimbólumok általában egy-egy emberi gyengeséget jelentenek, legtöbbször valamelyik halálos bűn (lustaság, bujaság, kevélység, harag, irigység, fösvénység, falánkság) ábrázolásai. Művészete, amely hosszú évszázadokra feledésbe merült, végül ösztönzést adott a 20. század szürrealista mozgalmainak. Több mutatása
233
éve
131
éve
1895 – Megszületett Vértes Marcell, Oscar-díjas festő, grafikus, illusztrátor díszlet és jelmeztervező.
Eredeti nevén: Weisz Manó, külföldön: Marcel Vertès. Mestere Ferenczy Károly volt a főiskolán. 1916-ban Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című könyvét illusztrálta, 1919-ben a Lukacsics! Velem vagy ellenem feliratú plakátot készítette. Bécsbe, majd Párizsba menekült, ahol szatírikus lapoknak dolgozott és kiállított, 1932-ben elnyerte a Francia Becsületrendet. 1940-ben New Yorkba menekült, könyveket illusztrált, faliszőnyegeket tervezett és évekig jelntek meg rajzai a Harper's Bazaar és a Vogue címlapjain. Édith Piafról, Juliette Grécoról és más hírességekről is készített portrékat. 1950-ben megjelentette húsz ismert személyiség képzeletbeli gyerekkori arcképét (pl. Cocteau, Einstein, Churchill) tartalmazó humoros albumát Képzelt arcképek címmel. 1961-ben a cannes-i fesztivál zsűritagja volt. Díszletet és jelmezeket tervezett a párizsi Operaház, és más neves francia és angol színház, a Barnum/Ringling Cirkusz számára, valamint Broadway előadásokhoz is. A bagdadi tolvaj és más Hollywoodi filmhez készített díszlet és jelmezterveket, A Moulin Rouge díszletterveiért és jelmezterveiért Oscar-díjat kapott 1952-ben. Kottacímlapok és freskók, divat és textil, valamint üveg és porcelán tervezésével is foglalkozott. Több mutatása
1895. 08. 10. Született Film/Média Zene Alkotás Magyar Színház
130
éve