40
éve
Alkotás kategória
14
éve
2012 – Meghalt Pauer Gyula, Kossuth-díjas szobrász, konceptuális és performansz művész, színész.
Látványtervező, jelmeztervező, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő egyénisége.
203
éve
1823 – Megszületett Weber Antal műépítész, aki több ma is működő egyetemi épületet tervezett.
felesége Lotz Erzsébet Paulina, Lotz Károly testvére. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium építésze volt. Az 1878-as Párizsi világkiállításon megépült épületéért a francia kormány a becsületrend lovagkeresztjével tüntette ki. Az építésztársakkal jó kapcsolatokat ápolt, barátja volt Ybl Miklós, Feszl Frigyes és Szkalnitzky Antal. Épületeiből: Erdődy-villa, Budapest, 1062 Andrássy út 104. ma: Orosz Nagykövetség, Semmelweis Egyetem Központi Igazgatási Épület, 1085 Budapest, Üllői út 26., Állat- és Ásványtani Intézet, ma: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum körút 4. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Csaba László építész, aki a modern templomépítészet jelentős alakja volt (Szent László-templom, Hollóháza).
A II. világháború utáni magyar modern templomépítészet legjelentősebb alkotója volt.
86
éve
82
éve
1944 – Meghalt Balogh Rudolf fotóművész, haditudósító, akinek nevét a legrangosabb magyar fotóművészeti díj viseli.
Születési nevén Balogh Adolf. Műveiben elsősorban az Alföldet, a falusi életet és az állatok világát örökítette meg. Az I. világháborúban haditudósító volt. A Balogh Rudolf-díj a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja, amit 1992-ben alapítottak. Több mutatása
342
éve
1684 – Valenciennes-ben megszületett Jean Antoine Watteau francia festőművész (Gilles).
A rokokó stílusirányzat kiemelkedő képviselője, legismertebb műve a bohócot ábrázoló "Gilles" című festmény. Közel 300 festményének és rajzának legtöbbje a rokokó vidám és gondtalan világát tükrözi. Előszeretettel ábrázolta a vidéki ünnepségek és a színházi élet figuráit. Több mutatása
125
éve
102
éve
1924 – Meghalt Dobos C. József cukrász, szakácsmester, szakíró, a dobostorta megalkotója.
Szakácsdinasztia leszármazottja, 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben megalkotta és az 1885-ben Budapesten, a mai Városligetben megrendezett Első Budapesti Országos Általános Kiállításon be is mutatta a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal, ahol 80 pincér, 10 szakács és 10 mosogatónő dolgozott. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet. A reprezentatív pavilont még a császári pár is meglátogatta és természetesen meg is kóstolták az akkori szokásoktól igen eltérő Dobos tortát. Szakíróként is kiváló volt. Több könyvet is megjelentetett, de a legismertebb a Magyar–franczia szakácskönyv (1881) volt. Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel, a Dobostorta receptjét ebben az évben átadta az Ipartestületnek. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így 1924-ben Budapesten, 77 évesen szegényen halt meg. Több mutatása
123
éve