124
éve
★ Kiemelt esemény
Október 8.
151
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1875 – Megszületett nádudvari Tormay Cécile írónő, műfordító, közéleti szereplő.
Létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet. 1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába egyhangúlag választották a Marie Curie halálával megüresedett székbe. 1936-ban jelölték a Nobel-díjra. Regényei számos nyelven jelentek meg a világban, nemzetközi sikereket aratva. Régi ház című családregénye a biedermeier kori Pest bemutatása. Bujdosó könyv című naplószerű regénye az őszirózsás forradalomról és a Tanácsköztársaságról szól. Latinból magyarra fordította középkori legendáinkat Magyar Legendárium címmel. Több mutatása
130
éve
1896 – Magyarok Nagyasszonyának ünnepe
A hagyomány szerint Szent István király halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként adták át nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária - tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, és XII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett, Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át. 1980-ban II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter bazilika altemplomában az új magyar kápolnát, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Több mutatása
130
éve
441
éve
156
éve
152
éve
1874 – Megszületett gróf Bethlen István, aki 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke volt.
Gernyeszegen született. Tanulmányait 1883-tól a bécsi Theresianumban, 1893 és 1896 között a budapesti tudományegyetemen, majd fél évig angliai egyetemeken végezte. A katonai szolgálat letöltése után, 1900-ban vendéghallgatóként végzett a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben. 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselővé választották a marosvásárhelyi választókerületben. 1903-ban kilépett a pártból, 1905-től az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt, 1909-től Kossuth Ferenc függetlenségi pártja, 1913 és 1918 között az Alkotmánypárt programjával képviselte választókerületét. 1904 és 1918 között az Erdélyi Szövetség elnöke, 1905-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja, 1907-től a Székely Társaságok Szövetségének tiszteletbeli elnöke volt. 1914-től 1918-ig katonai szolgálatot teljesített az I. világháború különböző frontjain. 1918-19-ben élesen támadta gróf Károlyi Mihály egész külpolitikáját, valamint a polgári demokratikus átalakulási kísérletét és a kormány földreformtervét. 1919. februárjában megalapította a jobboldali, kormányellenes Nemzeti Egyesülés Pártját. 1919. márciusától júliusig - a Tanácsköztársaság idején - a bécsi Antibolsevista Comité vezetője és a szegedi kormány bécsi képviselője volt. 1920 elején a Párizsban tartózkodó magyar békedelegáció tagja, 1920-21-ben az Országos Menekültügyi Hivatal elnöke volt. Támogatta gróf Teleki Pál kormányalakítását, vezető szerepet játszott az új kormánypárt, az Egyesült Nemzeti Keresztény Kisgazda és Földmívespárt megalakításában. 1920. szeptemberében a hódmezővásárhelyi I. választókerület képviselőjeként, kormánypárti programjával bekerült a nemzetgyűlésbe. Teleki távozása után, 1921.04.14-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnöké nevezte ki. Ezzel egyidejűleg rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügy-, az igazságügy-, a külügy- és a földművelésügyi miniszteri tisztségeket is. Kiegyensúlyozott liberális konzervatív politikát folytatott, amely konszolidációhoz vezetett. Betiltotta a szélsőjobboldali mozgalmakat és a kommunisták tevékenységét is. Megszilárdította az arisztokrata-nagytőkés politikai csoport befolyását, pénzügyi stabilizálást hajtott végre. Antidemokrata parlamenti rendszerben kormányzott, fokozatosan beszűkítette a választási rendszert és helyreállította a felsőházat. 1927-ben Olaszországgal aktív revíziós külpolitikát kezdeményezett. A Bethlen-korszak viszonylagos nyugalmat és fejlődést jelentett Magyarországnak a sok megrázkódtatás után. Miniszterelnökségének utolsó szakaszában (1929-31) - a nagy gazdasági világválság következményeként - véget ért a gazdasági fellendülés és a belpolitikai stabilitás, az ország pénzügyi helyzete megrendült. Intézkedési (a költségvetési kiadások csökkentése, mérsékelt adóemelés, a magyar mezőgazdasági export növelése, 3 napos bankzárlat) azonban a problémák megoldásához már nem voltak elegendőek, viszont a személyével szemben megnövelték az elégedetlenséget. 1931.08.24-én távozott a miniszterelnöki tisztségből. 1935-ig a kormánypárt vezetőjeként meghatározó szerepet játszott a politikai életben. 1935 és 1939 között a nagykanizsai választókerület országgyűlési képviselője volt, majd Horthy a felsőház örökös tagjává nevezte ki. A II. világháború idején fellépett a Németországhoz való túlságos kötődés, a nyugati hatalmaktól való elszakadás és a zsidótörvények ellen. A Szovjetunió elleni háborút és a hadüzenetet a nyugati szövetségeseknek súlyos hibának tartotta, Horthy politikai irányvonalának megváltoztatására törekedett. 1942-43-ban támogatta a Kállay-kormány különbéke-kísérleteit, 1943. februárjában a németellenes polgári erők összefogására megalakította a Nemzeti Társaskört. 1944. márciusa - a németek bevonulása után - a Gestapo elfogató parancsot adott ki ellene, bujkálni kényszerült. 1944. decemberétől házi őrizetben tartotta a szovjet főparancsnokság. Miután elutasította a kommunistákkal való együttműködést, 1945.04.28-án a Szovjetunióba vitték. A moszkvai Butirka börtön rabkórházában halt meg 1946.10.05-én. 1927 és 1944 között a "Magyar Szemle" című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, 1928-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1932-től a Revíziós Liga díszelnöke, 1938-tól a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1994-ben hazaszállították jelképes hamvait és a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Több mutatása
145
éve
136
éve
1890 – Megszületett Buday Dénes zeneszerző, színházigazgató, aki sok dalt, operettet és filmzenét írt, melyek egyike sem feldolgozás.
Neve másképp: Dénes von Buday. Nem készített átdolgozásokat, valamennyi szerzeménye eredeti. Ismert arról is, hogy igen sok költő verséhez írt melódiát (Szép Ernő, Ady Endre, Babay József, József Attila, Heltai Jenő, Juhász Gyula, stb.). Több mutatása
131
éve
1895 – Lobosban megszületett Juan Domingo Perón argentín tábornok és politikus, köztársasági elnök.
1946-tól 1955-ig és 1973-tól 1974-ig volt köztársasági elnök. 1946. február 24-én győzött az argentín elnökválasztáson és június 4-én lépett hivatalba. 1945 előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette. Perón 1944-ben, 49 évesen ismerte meg az akkor 25 esztendős María Eva Duartét, vagy ahogy Argentína megismerte őt: Evita Perónt. Az asszony mindvégig támogatója volt Perón politikájának, sokat is tett férje sikereiért. Perón népszerűségét jelentős részben feleségének köszönhette. Több mutatása
124
éve
1902 – Megszületett Ferenczy György zongoraművész, tanár.
Érdemes művész. 1947-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, 1957-től tanszékvezetője, később egyetemi tanára volt.
123
éve
1903 – Megszületett Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök, aki 1946-ban alakított kormányt.
Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után alakított kormányt. Bissén született. Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1931-ig szülei kisbirtokán dolgozott, valamint favágást, fuvarozást és napszámot is vállalt. Helyi újságokban, majd 1929-től a "Pesti Hírlap"-ban is jelentek meg paraszti tárgyú írásai, neve országosan ismertté vált. Monográfiájával a Faluszövetség pályázatán aranyérmet nyert szülőfalujában. 1924-ben belépett Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába, amelynek 1928-tól 1930-ig Baranya vármegyei alelnöke volt. 1930-ban többek között Tildy Zoltánnal megalapította az FKgP-t, és főtitkára volt 1930. októberétől 1945. augusztusig. 1932-ben Budapestre költözött családjával együtt, 1933 és 1935 között a "Független Kisgazda" című hetilapot is szerkesztette. 1939-ben bekerült a képviselőházba az FKgP Baranya vármegyei listáján. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség létrehozásának egyik kezdeményezője, 1941-től 1943-ig elnöke is volt. 1942-ben csatlakozott a Magyar Történelmi Emlékbizottsághoz, kiállt az alkotmányosság védelme mellett, bírálta az egyoldalú német orientációt. 1943 nyarán aláírta az FKgP Kállay Miklós miniszterelnökhöz címzett memorandumát, amelyben a háborúból való kilépést és a semlegesség kinyilvánítását követelték. Támogatta az FKgP és az MSZDP pártszövetségét. A német megszállás után illegalitásba kényszerült, de már 1944. áprilisában önként jelentkezett a Gestapónál, hogy elkerülje családja Németországba hurcolását. Áprilistól októberig a Gestapo fogságban tartotta, majd a nyilaspuccs után bujkálnia kellett. Az ostrom megszűnése után, 1945. januárjában hozzákezdett az FKgP újjászervezéséhez, a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett, majd februárban Debrecenbe ment, ahol a kommunista vezetőkkel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal találkozott. Áprilistól nemzetgyűlési képviselő és az Országos Földbirtokrendező Bizottság alelnöke, majd az Országos Gazdasági Tanács és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagja, újjáépítési miniszter, az FKgP, a Nemzetgyűlés elnöke és a kollektív államfői testület, a Nemzeti Főtanács tagja volt. 1946.02.04-én miniszterelnökké nevezték ki, miután Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választották. Igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani a koalíciós partnerekkel, a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, valamint az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió követével, a pártközi megállapodásokhoz szigorúan tartotta magát. Ragaszkodott hozzá, hogy pártja politikai súlyának megfelelően legyen képviselve valamennyi hatalmi ágazatban, így akaratlanul is szembekerült a baloldallal, főként a kommunistákkal. Engedmények árán törekedett a politikai béke megőrzésére: eltűrte a kisgazda képviselők kizárását a parlamentből, a nagybankok állami ellenőrzését, valamint négy nehézipari üzem állami kézbe vételét. 1946-ban járt Moszkvában, az USA-ban és Nagy-Britanniában, majd hazafelé Párizsban szembesült azzal, hogy a magyar békecélokhoz egyik nagyhatalomtól sem remélhet támogatást. Ősszel, a kommunista párt III. Kongresszusát követően kijelentette, hogy a Kisgazdapárt nem hajlandó további engedményekre, és megakadályozza pártja baloldali hatalmi előretörését. 1947 elején a kommunisták "köztársaság-ellenes összeesküvés"-t lepleztek le, amit az FKgP koalícióból való eltávolítására, végső soron felszámolására használtak fel. Tavasszal hozzáláttak a miniszterelnök végleges eltávolításához, személyét belekeverték az úgynevezett összeesküvésbe. Nagy Ferenc Svájcban töltötte szabadságát, ahonnan május 30-án közölte, hogy nem tér vissza Magyarországra és lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Június 3-án kizárták az FKgP-ből, októberben megfosztották állampolgárságától, 1948-ban a vagyonát is elkobozták. Kivándorolt az USA-ba, Washington mellett vásárolt egy farmot, ahol gazdálkodott, majd 1951-től ismét csak a politikával foglalkozott. Részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány megalapításában, amelynek 1955 és 1957 között elnöke is volt. Közreműködött a kelet-közép-európai parasztpártok vezetőit összefogó Nemzetközi Parasztunió létrehozásában, ennek alelnöki tisztségét 1948-tól 1964-ig töltötte be. Az USA külügyminisztériumának felkérésére és támogatásával körutat tett a távol-keleti államokban, és figyelmeztett a rájuk leselkedő kommunista veszélyre. Előadásokat tartott amerikai felsőoktatási intézményekben, 1957-ben a Kaliforniai Egyetem díszdoktora lett. 1970-ben vonult vissza a politikai élettől felesége betegsége miatt. A kommunista rendszer által előkészített és engedélyezett hazalátogatása hirtelen halála miatt már nem valósulhatott meg. Több mutatása
114
éve
1912 – Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro megindította az első Balkán-háborút Törökország ellen.
Bulgária és Szerbia egyezséget kötött Törökország balkáni uralmának teljes megszüntetésére, Macedónia, Trákia és Albánia annektálására. A II. Miklós cár által támogatott Balkán Szövetséghez csatlakozott Görögország és Montenegro is. A Balkán már a XIX. század második felétől a nemzetközi politika egyik válsággóca volt. Újabb és újabb feszültségekhez vezettek a balkáni népek önállósági törekvései, amelyek között Oroszország létesített diplomáciai kapcsolatot. A cár, mint a szláv nyelvű és görögkeleti vallású népek védelmezője, a pánszlávizmus jelszavával a hatalmának növekedését remélte attól, ha a Török Birodalmat sikerül kiszorítania a Balkánról. A Szövetség októberben hadműveleteket kezdett az Albániában és Macedóniában állomásozó török hadak ellen, és gyors győzelmet aratott. A balkáni harcokat december 3-án fegyverszünettel felfüggesztették, azonban Bulgária elégedetlensége miatt a háború kiújult. 1913.05.30-án ért véget az első Balkán-háború, amely megszüntette Törökország európai hatalmát, létrehozta a független Albániát, és Bulgáriának juttatta Macedónia nagy részét. Bulgária a Balkán legnagyobb államává vált, ebbe a többi állam nem tudott belenyugodni. Júniusban - Macedónia felosztása miatt - robbant ki a második Balkán-háború. Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Frank Herbert amerikai sci-fi szerző (Dűne).
Frank Patrick Herbert (1920. október 8., Tacoma, Washington – 1986. február 11., Madison, Wisconsin). Legismertebb regénye A Dűne, amely több tucat nyelvre lett lefordítva, világszerte körülbelül 20 millió példányt értékesítettek belőle. A kéziratot 23 kiadó utasította vissza, míg végül az egyik megvette, nevetséges 7500 dollárért. Nagyon sokoldalú ember volt, sok minden érdekelte, sok minden foglalkoztatta. Nyolcadik születésnapján bejelentette: író leszek! Kíváncsisága és független szelleme sokszor sodorta bajba, soha nem szerzett diplomát, ugyanis nem járt be vizsgázni, elmondása szerint őt csak az órák, a tudás érdekelte, nem a vizsgák. Nagyon nehezen élt meg, de nehézségei ellenére sem vált bértollnokká, akkor és azt írt, amihez kedve volt. Felesége, Beverly volt harminchét évig a kenyérkereső, aki feladta írói karrierjét, és rendes munkát keresett, hogy fizethesse a számlákat, és hogy Herbert tudjon írni. Mivel Beverly is író volt, lényegében egy írói csapatként működtek: Frank megosztotta minden gondolatát a feleségével, Beverly segített írni, és persze ő volt Herbert regényeinek a szerkesztője is. Összességében Frank Herbert közel harminc könyvet írt, ebből hat a Dűne-univerzumban játszódik. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Dr. Christian Barnard dél-afrikai szívsebész, aki az első sikeres szívátültetést végrehajtotta.
Az operáció 1967. december 3-án volt.
87
éve
1939 – Megszületett Bergendy István, Liszt Ferenc-díjas zenész, zeneszerző, aki a Süsü zenéjét írta.
Szolnokon született. Autómérnöknek tanult és vízilabdázott. A Bartók Béla Konzervatóriumban klarinétozni tanult, játszott szimfónikus zenekarban, big bandekben és dzsesszegyüttesekben szaxofonszólókat. 1962-ben megalapította a Bergendy együttest, amely négy évig játszott a Budai Ifjúsági Parkban, majd nyugat-európai szerződéseket kapott. Mivel különbözni akart zenésztársaitól, 1971. június 5-én kopaszra borotválta a fejét, és ezt a viseletet meg is tartotta. 1982-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc- és Szalonzenekar, amely több mint 30 éven keresztül működött. Legismertebb szerzeményei: "Süsü, a sárkány", "Én táncolnék veled". A popzene mellet az I. István Gimnázium szimfónikus zenekarával szaxofonszólókat is játszott. Zeneszerzésért, hangszerelésért és zenekari nívódíjakat kapott, több lemeze aranylemez lett. Több mutatása
87
éve
1939 – Megszületett Pege Aladár, Liszt- és Kossuth-díjas dzsessz-zenész, nagybőgős, zeneszerző.
Világhírű zenész volt, aki kiválóan tudott improvizálni. A nagybőgő Paganinije néven is emlegettek, nevéből eredő szójátékkal: Pegenini néven említették. Egyszerre játszott klasszikus és dzsessz zenét. Több mutatása
86
éve
1940 – Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta búcsúhangversenyt adtak Budapesten.
Nem sokkal később az Egyesült Államokba távoztak.
83
éve
1943 – New Yorkban megszületett Chevy Chase amerikai színész (A három amigó, Karácsonyi vakáció).
Eredeti nevén: Cornelius Crane Chase. Nagymamájától a Chevy Chase becenevet kapta. A hatvanas években teherautót vezetett és nyári táborokban dolgozott, majd dobosként szerepelt egy lemezen és pantomímesként is bemutatkozott. A hetvenes években többször szerepelt különböző televíziós show műsorokban, majd egy éves szerződést kapott a népszerű Saturday Night Live című műsorban. Generációjának talán leginkább szeretereméltó komédiása ezután számos vígjátékban bizonyította tehetségét, legnagyobb sikereit a Fletch és a Vakáció filmekben aratta. Akik csak a kilencvenes években kezdtek moziba járni, azok a Semmit a szemnek - Egy láthatatlan ember feljegyzései című alkotásból ismerhetik, de egy könnyű és színvonalas szórakozásra bárkinek ajánlható a Golfőrültek vagy a Hóból is megárt a sok. Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Felix Salten magyar származású osztrák író, a "Bambi" szerzője.
Eredeti nevén Salzmann Zsigmond zsidó származású osztrák író. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután Bécsből menekülnie kellett és Zürichbe költözött. Több mutatása
79
éve
77
éve
1949 – Megszületett Sigourney Weaver színésznő (A nyolcadik utas: a Halál, Dolgozó lány, Szellemírtók).
Susan Alexandra Weaver néven született New Yorkban. Édesanyja angol színésznő, édesapja az NBC televízió igazgatója volt. Legismertebb szerepei Ellen Ripley hadnagy az Alien filmekből és Dana Barrett a Szellemirtók filmekből. A színésznőt háromszor jelölték Oscar-díjra az Alien filmekben, a Gorillák a ködben és a Dolgozó lány című filmekben játszott szerepéért. Több mutatása
60
éve
56
éve
1970 – Megszületett Matt Damon Oscar-díjas színész (Good Will Hunting, Ryan közlegény megmentése).
1997-ben kapott Oscar díjat a "Good Will Hunting" forgatókönyvéért. Jelentősebb filmjei: Ryan közlegény megmentése, A Bourne-rejtély, Csillagok között, Mentőexpedíció Több mutatása
54
éve
34
éve
475
éve
1551 – Megszületett Giulio Caccini kora barokk olasz zeneszerző.
A Bardi-féle firenzei Camerata egyik vezéralakja, korának legbefolyásosabb zeneszerzője volt.
350
éve
1676 – Megszületett Feijoo Y Montenegro spanyol író, a spanyol felvilágosodás jelentős képviselője.
Benedek-rendi szerzetes volt. Salamancában tanult, 1709-től Oviedo egyetemén tanított teológiát. A spanyol felvilágosodás első jelentős képviselője volt. A szélsőséges purizmussal szemben a nyelvújítás híve volt. Nagy gyakorlati érzékkel elemezte a spanyol gazdaság és nevelésügy problémáit is. Művei rendkívül heves vitákat váltottak ki. Két fő műve, az Egyetemes kritikai. színtér, vagy különböző értekezések mindenféle tárgyról közkeletű tévedések leleplezésére és a Tudós és érdekes levelek, melyek nagyrészt az egyetemes kritikai színtér szándékát folytatják, különböző közhiedelmeket bírálva vagy kétségbe vonva. Ezekben számos vallási, filozófiai, történeti, irodalmi és egyéb előítéletet, tévhitet, babonát oszlatott el rendkívüli tudásanyag birtokában az értelem és a tapasztalat kritériuma alapján. Több mutatása
272
éve
226
éve
170
éve
1856 – Anglia háborút indított Kína ellen az ópium kereskedelmének monopóliumáért.
A háborúhoz hamarosan Franciaország is csatlakozik. Ez volt a második ópiumháború kezdete.
150
éve
1876 – Megszületett Wellmann Oszkár állatorvos, az állattenyésztéstan professzora.
Az állatorvosi diplomája megszerzése után az élettani intézetben vállalt tanársegési állást, majd tanulmányutat tett Nyugat - Európában, ahol az állattenyésztést tanulmányozta. Ettől kezdve életét teljesen az állattenyésztéstan és a takarmányozástan előrevitelének szentelte. Hazatérve hamarosan az Állatorvosi Főiskolán az állattenyésztéstan professzorává nevezték ki, s harminc éven állt tanszéke élén. Az állattenyésztés addig empirikus szakágazatát biokémiai, örökléstani, kísérletes biológiai alapokra helyezte. Kutatásai közül kiemelkednek az állatok angolkórjának oktanára, kórfejlődéstanára vonatkozó vizsgálatai.1937-ben tagjai közé választotta a Magyar Tudományos Akadémia, és az Országgyűlés felsőházának is tagja lett. 1932-ben Törökország, 1936-ban Perzsia hívta meg állattenyésztésének korszerűsítésére. Több mutatása
125
éve
1901 – Megszületett Sályi István Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár.
Kezdetben a Ganz Vagon- és Gépgyár műhelymérnöke, majd a műszaki egyetem tanársegédje volt. 1937-49 között a Szabadalmi Bíróság bírájaként, s mellette az Iparügyi Minisztérium munkatársaként dolgozott. 1949-ben került a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre, amelynek 1950-1961 között rektora volt. 1953-ban az intézmény díszdoktorává avatták. Tudományos kutatásaiban főként a mechanika és szilárdságtan általános elveit, rendszerét tanulmányozta. Foglalkozott a beton lassú alakváltozásával, vizsgálta a korszerű gépméretezés alapjait. Eljárást dolgozott ki a csillapított rendszerek gerjesztett lengéseinek elemzésére; tankönyveket írt. Tevékenyen résztvett a közéletben országgyűlési képviselőként, s 1951-64 között tagja volt az Elnöki Tanácsnak (államfői testületnek). Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Varga Domokos, József Attila és Kossuth-díjas író, újságíró.
Családja nevén: Vargha Domokos. Varga Tamás matematikatanár és Vargha Balázs irodalomtörténész testvére. Felesége Vargha Domokosné Stolte Magdolna tudománytörténész volt. Több mutatása
90
éve
1936 – Megszületett Rona Barrett amerikai újságírónő.
1957-től pletykarovatot vezetett, amelyből 1974-ben "Rona Barrett's Gossip" címmel megjelent írása több mint egymillió példányban kelt el.
90
éve
1936 – Meghalt Dhanpatráj Srivasztav Prémcsand urdu és hindi nyelvű indiai író.
A modern hindi próza legjelentősebb alakja. Prémcsand alapította a Haladó Indiai Írók Szövetségét, amelynek első elnöke lett. Irodalmi munkásságát kezdettől a nemzeti függetlenségi mozgalom szolgálatába állította. Kitűnőeni smerte az indiai parasztságot, első írásaiban hajlott a paraszti életforma idealizálására. Mint novellaíró is jelentős, összesen mintegy háromszázötven novellát írt. Első urdu nyelvű novelláskötetét a brit gyarmati hatóságok nyilvánosan elégették. Ő volt a kritikai realizmus egyik megteremtője a modern indiai irodalomban -kortársai "hindi Gorkij" néven emlegették. Mint folyóiratkiadó is tevékenykedett, Hattyú és Ébredés című folyóiratai a femokratikus értelmiség szócsövei voltak. Főbb művei: Menedék, A szeretet hajléka, Az áldozati tehén, A Mánasza-tó. Több mutatása
85
éve
80
éve
1946 – Megtartotta első koncertjét a Tátrai Vilmos hegedűművész alapította vonósnégyes.
Az együttes alapító tagja volt még Rényi Albert, Ivónyi József és DénesVera. A vonósnégyes Magyarország reprezentatív kvártettjeként hamarosan európai hírnévre tett szert. Az 1950-es években Tátrai Vilmos társaságában az együttesben muzsikált Szűcs Mihály, Konrád György és Banda Ede. A vonósnégyes nemzetközi diadalútjának jelentős állomása volt, hogy 1948-ban megnyerte a budapesti nemzetközi Bartók - kvartettverseny első díját. A muzsikusok felléptek egyebek között Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Olaszországban, Angliában, valamint az edinburgi ünnepi játékokon is. A Tátrai Vonásnégyeshez fűződik számos magyar és külföldi szerző kamaraművének ősbemutatója. Több mutatása
76
éve
76
éve
63
éve
1963 – Meghalt Remedios varo spanyol-mexikói szürrealista festőnő.
Teljes nevén: María de los Remedios Alicia Rodriga Varo y Uranga. Spanyolországban, katalóniában született, később Párizsban majd Mexikóban élt. Több mutatása
63
éve
1963 – Meghalt Somogyi Nusi színésznő, aki szubrett és komika, később kitűnő táncos primadonna volt.
Eredeti nevén: Somogyi Anna. Más forrás szerint a születési éve 1896. A húszas évek emancipált modern nőalakja volt, aki a magánéletben is ismert volt arról, hogy saját kocsiján gyakran indult hazai autóversenyeken és lóversenyeken. Játszott színházakban Budapesten, Szegeden, Bécsben, szerepelt néma és hangosfilmekben. "Fanatikus Hitler imádata" miatt 1945-ben egy időre eltiltották a szerepléstől, de hamarosan újra játszott. Több mutatása
40
éve
1986 – Meghalt Orbán Dezső avantgárd festő, grafikus, művészetpedagógus.
Halálának pontos dátuma ismeretlen, 1986 október 5 és 8 között halt meg.Eredeti nevén: Oesterreicher. Gulácsy Lajos mestere volt. 1905-ben állított ki először a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Tagja lett a Nyolcak csoportjának, később szoros kapcsolatba került az aktivistákkal és a Kassák Lajos folyóirata, a Ma köré csoportosuló művészekkel. 1931-ben létrehozta a művészeti nevelésben merőben újat jelentő Atelier Művészeti Tervező és Műhelyiskolát. 1939-ben családjával együtt Sydney-be költözött. 1943-ban önálló kiállítást rendezett, s még abban az évben művészeti iskolát alapított. Új hazájában több kitüntetést is kapott. Pályája során hű maradt a táj és városkép festészet, valamint a csendélet ábrázolás témaköréhez. Több mutatása
38
éve
34
éve
1992 – Meghalt Rátonyi Róbert színész, énekes, komikus, színházi rendező, író, publicista.
Jászai Mari díjas, Érdemes művész, Kíváló művész.
34
éve
1992 – Az amerikai posta bélyegsorozattal emlékezett meg a rockzene legendás alakjairól.
Elsőként a következő művészek szerepeltek a bélyegeken, Bill Haley, Buddy Holly, Elvis Presley, Ritchie Valens, Clyde McPhatter, Otis Redding és Dinah Washington. Több mutatása
21
éve
2005 – 18 000-nél több halálos áldozatot követelő földrengés rázta meg Pakisztánt.
A Richter-skála szerinti 7,6-os erősségű földrengés volt.
14
éve
2012 – Meghalt Pauer Gyula, Kossuth-díjas szobrász, konceptuális és performansz művész, színész.
Látványtervező, jelmeztervező, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő egyénisége.
12
éve
2014 – Meghalt Ponori Thewrewk Aurél csillagász, természettudós.
Csillagászattörténeti és kronológiai kutatásokkal foglalkozott. Részt vett lexikonok szerkesztésében, és érdekelte a Hold felszíne és a kráterek kialakulása. Foglalkoztatta a vallásos hit és a tudomány ellentéte. A napfogyatkozások periódusainak elemzése során az általa felfedezett 300 éves, ún. hex-hept-periódust nemzetközileg is elismerték. Több mutatása
9
éve
2017 – Meghalt Aradszky László táncdalénekes (Isten véled édes Piroskám, Nemcsak a húszéveseké a világ).
Vécsey Ernő és Balassa Tamás tanítványa volt. 1962-ben a "Tessék választani" tánczenei verseny győztese lett, 1967-ben előadói díjat nyert a táncdalfesztiválon. Az első magyar aranylemezt ő kapta az "Isten véled édes Piroskám" című lemezért, majd a "Pókháló van már az ablakon" és az "Annál az első ügyetlen csóknál, drágám" is aranylemez lett. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Böszörményi Zsuzsa, Balázs Béla-díjas (2005) filmrendező, az első magyar, aki diák Oscar-díjat nyert.
Édesapja Böszörményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, édesanyja Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező. A diák Oscar-díjat Egyszer volt, hol nem volt című diplomafilmjével 1991-ben nyerte.Első nagyjátékfilmje, a Vörös Colibri Ourense-ben a legjobb európai film, a Kalkuttai Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb első film díját kapta. Ezt több nemzetközi díj követte. Finnországba költözött finn filmrendező férjével, Kai Salminennel, akivel együtt készítették a Hosszú utazás című dokumentumfilmet az ukrán–szlovák határral kettévágott magyarlakta falu, Szelmenc hányatott sorsáról. Az 580 méter című dokumentumfilmje a magyarországi bányászat megszűnésének történetét meséli el. Több mutatása
3
éve
2023 – Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, jogtudós, az MTA rendes tagja.
Egyetemi tanár, 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között első elnöke. 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. A személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok kutatója, munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében. Több mutatása
1
éve
2025 – 84 éves korában meghalt Mezey György labdarúgó, mesteredző, aki a magyar fociválogatott szövetségi kapitányaként kijuttatta a csapatot az 1986-os világbajnokságra.
MLSZ Életműdíjasa. Mezey 1954-től futballozott, 1965 óta edző, 1973-tól a Testnevelési Főiskolán oktató, 1991-től címzetes egyetemi docens volt. 1983-86 között és 1988-ban a labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya volt, az A-válogatottat Európa legjobb csapatai közé emelt. 1985 végén a londoni szaklap, a World Soccer az év legjobb európai kapitányának választotta. Szövetségi kapitányként 35 mérkőzésen irányította a magyar foci válogatottat. Később Kuvaitban és Finnországban edzősködött. Több mutatása
157
éve
87
éve
74
éve
1952 – Megszületett Edward Zwick producer, filmrendező (A bátrak igazsága, Szenvedélyek viharában).
Chicago-ban (Illinois, USA) született.
72
éve
1954 – Megszületett Michael Dudikoff színész (Dögcédulások).
Redondo Beach-en (California, USA) született.
69
éve
56
éve
44
éve