79
éve
Zene kategória
69
éve
107
éve
1919 – Megszületett Kövecses Béla operaénekes.
Hegedűlni, majd 1938-tól Jámbor László, Palotai Árpád, Lendvai Andor és Dr. Sipos Jenő növendékeként énekelni tanult. 1947-ben Rómában ösztöndíjasként képezte tovább magát Manfredo Polverosinál. 1946-tól 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Több mutatása
85
éve
54
éve
1972 – Meghalt Maurice Chevalier, Oscar-díjas francia dalénekes és dalszerző, film- és revüszínész.
Életművéért 1958-ban kapott Oscar-díjat.
44
éve
42
éve
1984 – Meghalt Alexis Korner brit zenész, zeneszerző, szövegíró és rádiós műsorvezető, a "brit blues alapító atyja".
Az angol blues zenészek összegyűjtésével nagyban befolyásolta az 1960-as évek brit zenei stílusát.
1
éve
2025 – Meghalt Kempelen Tünde ének-zene tanár, karnagy, a Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója.
86 éves korában szilveszter éjszakáján halt meg füstmérgezésben, amit egy gyertyától felgyulladt karácsonyfa és ezt követő lakástűz okozott. Teljes nevén: Kempelen Tünde Gabriella. Férje Miskolczi Ottó költő volt. Egyenesági leszármazottja Kempelen Farkas feltalálónak, aki a sakkozógép mellett az 1700-as évek második felében az emberi hangot tanulmányozta, és olyan gépet készített, ami az emberi hangot tudta utánozni. Több mutatása
180
éve
1846 – Megszületett Erkel Sándor zeneszerző, karmester, Erkel Ferenc fia.
Erkel Ferenc negyedik fia. Apja, majd Mosonyi Mihály tanította. Karrierjét a Nemzeti Színházban ütősként (üstdob) kezdte, majd karvezetőként folytatta. Zongorázott és cimbalmozni is megtanult, így a Bánk bán ősbemutatóján apja ráosztotta a hangszer kezelését. Karmesterré 1868-ban vált, majd 1874-ben a Nemzeti Színháznál kartanító lett. 1876-ban Richter János távozó igazgató javaslatára nevezték ki a színház opera tagozat igazgatójának, mely tisztséget 1884-ig töltötte be. 1884-től 1886-ig az új Operaház igazgatója volt. 1898-ban a Hugenották című opera dirigálása alatt agyvérzést kapott, ezután visszavonultan élt. Az operaházban 1900-ig dolgozott vezető karnagyként. Halálát az agyvérzés megismétlődése okozta, Békéscsabán 1900 október 14-én. Ravatalát is az Operában állították fel, holttestét október 17-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Számos zenekari- és kórusművet írt (Uvertür, Dalünnep), valamint egy operát, Csobánc címmel. Apját követően ő lett a Filharmóniai Társaság elnök-karnagya. Több mutatása
157
éve