178
éve
Történelem kategória
90
éve
1936 – A Gömbös-kormány betiltott minden politikai jellegű népgyűlést, felvonulást és körmenetet.
Vitéz jákfai Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnök ekkor már egy müncheni kórházban gyógykezelésen volt, betegsége idejére Darányi Kálmán (aki majd halála után váltja a miniszterelnöki székben) helyettesíti. Az intézkedésnek belpolitikai okai voltak, például a várható gyász. Több mutatása
83
éve
515
éve
1511 – Megszületett Szervét Mihály spanyol orvos, jogász és vallásfilozófus.
Eredeti nevén: Michel Servet, Miguel Serveto Villanueva de Sigena-ban született. Szervét "Christianismi Restitutio" című művében bírálta Kálvin reformjait, antitrinitárius - a Szentháromság tanát tagadó tanok hirdetője - volt. Követői a XVII. századig Lengyelországban a socinianusok, Erdélyben az unitáriusok voltak. Szervét nevéhez fűződik az orvostudományban a kis vérkör felfedezése is Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Elie Wiesel, Nobel-Békedíjas erdélyi származású amerikai író, egyetemi tanár.
Romániában, Máramarosszigeten született. Eredeti nevén: Eliezer Wiesel, magyarul: Wiesel Lázár Holokauszt-túlélőként 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól. Több mutatása
80
éve
1946 – A nürnbergi perben 22 náci vezetőt bűnösnek találtak.
A Nemzetközi törvényszék találta bűnösnek a náci vezetőket, háborús bűnök elkövetésében.
51
éve
1975 – Bejrút partjainál tisztázatlan körülmények között lezuhant a Malév 240-es járata.
Fedélzetén 50 főnyi utas és 10 főnyi személyzet tartózkodott.
38
éve
1988 – Kegyelemben részesültek az 1956-os forradalom idején elítéltek.
Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján részesültek kegyelemben az "1956. október 23. – 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmények" miatt elítéltek. A kegyelem nem terjedt ki azokra, akiket hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve köztörvényes bűncselekmény vádjával ítéltek el. Több mutatása
77
éve
1949 – Megszüntették a BSZK Rt-t, helyét több kisebb közlekedési társaság váette át.
A BSZK Rt-t, vagyis a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot 1922. december 27-én megalakították. A köznyelvben leginkább ?Beszkárt?-ként emlegették. Működését 1923.01.01-én kezdte meg, majd az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta a budapesti közlekedési ágazatokat. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás. Mindemellett az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, és fenntartásuk is sokba került. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV. A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV) Budapest tömegközlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven. Több mutatása
118
éve