142
éve
Történelem kategória
64
éve
1962 – Megszületett Fodor Gábor jogász, SZDSZ-es politikus, a Fidesz egyik alapító tagja.
Fodor Gábor 1987-ben az ELTE Állam - és Jogtudományi Karán jogi doktorátust szerzett. 1984-86 között a Szakkollégiumi Értesítő főszerkesztője volt. 1988-89-ben a Bibó István Szakkollégium nevelőtanára, ezzel párhuzamosan 1988-90 között szabadfoglalkozású kutatóként a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1990-től az ELTE filozófia tanszékén tanársegédként oktatott. 1988. március 30-án a Fiatal Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja, 1993 áprilisától a párt egyik alelnöke volt.1993 novemberében kilépett a Fideszből. 1994 októberétől a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, 1996 novemberétől a párt ügyvivője.1990-94 között a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület elnökeként tevékenykedett. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1990-93 között a Fidesz képviselője, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke volt. A pártból való kilépésével egyidejűleg visszaadta képviselői mandátumát is. Az 1994-es,1998-as és 2002-es választásokon az SZDSZ színeiben jutott képviselői mandátumhoz. 1994. július 15-től 1995. december 31-ig a Horn - kormány művelődés- és közoktatási minisztere volt. Több mutatása
39
éve
1987 – Megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF).
Lakiteleken - Lezsák Sándornak, a párt egyik mai vezetőjének kertjében felállított sátorban - A magyarság esélyei címmel - 181, "a nemzeti sorskérdéseink iránt fogékony" értelmiségi tanácskozott és megalakította az akkor még illegalitásban működő Magyar Demokrata Fórumot. A mozgalom csak egy évvel később, 1988. szeptember 3-án Lakiteleken alakulhatott meg hivatalosan, majd 1989. június 24-én döntöttek a párttá alakulásról. Az MDF 1990-ben megnyerte az elsőszabad választásokat, s Antall József vezetésével - az FKGP-vel és a KNDP-vel koalícióban - kormányra kerültek. 1994-ben a párt 38 mandátumával a legnagyobb ellenzéki párt lett. Belső ellentétek nyomán az MDF-ből 1996-ban 15 képviselő vezetésével kivált egy csoport, akik megalakították a Magyar Demokrata Néppártot. 1998-2002-ben a párt részt vett az Orbán Viktor vezette Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban. A 2002. évi választásokon a Fidesszel közös listán indultak, s 188 mandátummal a kormányváltó MSZP-SZDSZ mögött végeztek. Az MDF 24 mandátummal a parlament harmadik pártja lett. Több mutatása
486
éve
1540 – III. Pál pápa engedélyezte a jezsuita rend működését, amelyet Loyola Ignác alapított Párizsban.
A jezsuita rend Jézus Társasága (Societas Jesu) néven alakult 1534.08.15-én. Loyola, aki spanyol katonatisztként súlyos sebet kapott, szentföldi zarándoklata után Párizsba ment teológiai tanulmányokat folytatni. Hat diáktársával alapította meg a Jézus Társaságát, amely szegénységi és szüzességi fogadalmat hirdetett, valamint feltétlen engedelmességet a pápával szemben. Rövid időn belül a jezsuiták fontos szerepet kaptak a politikai és kultúrális életben, az ellenreformáció harcosaivá váltak Európában. Több mutatása
86
éve
79
éve
1947 – Megszületett Kaltenbach Jenő jogász, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.
Kaltenbach Szegeden szerzett jogi diplomát, majd a tudományegyetem tanársegédeként, adjunktusaként, docenseként, 1993 óta pedig tanszékvezetőjeként dolgozott. 1990-1994-ben az Alkotmánybíróság főtanácsosa, majd a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgató-helyettese, 1995-ben megbízott főigazgatója volt. 1995 óta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, e tisztségében 2001-ben újraválasztották. Több mutatása
39
éve
1987 – Átadták a felújított Ráday Kollégiumot, a Református Egyház több művelődési és oktatási intézményének otthonát.
A Ferencvárosi Dohánygyárat Hild József építette a XIX. század derekán a mai Ráday utca és a Köztelek utca sarkán. A Református Egyház 1909-ben bérbe vette, teológiai akadémiává és internátussá alakította át, majd itt helyezte el a Ráday Könyvtárat. Később hozzáépítettek két szomszédos házat, hogy a korabeli igényeknek megfeleljen. A tulajdonjogot az egyház 1920-ban váltotta meg az államtól. Több mutatása
239
éve
1787 – Megszületett az amerikai alkotmány.
Az amerikai Alkotmányozó Konvenció 1787. május 25 - szeptember 17. között teljesen új alkotmányt készített, amelyet azután szeptember 28-án nyújtottak be ratifikálásra. A ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvény hivatalosan 1788. június 21-én lépett életbe, miután 9 állam már ratifikálta. Az Angliától elszakadt 12 volt észak - amerikai gyarmat konföderációját kimondó törvény a világ akkori leghaladóbb intézményrendszerét hozta létre. Széles körű jogokat biztosított az Unió tagállamainak, így akadályozva meg a túlzott központosító törekvéseket, a személyi hatalommal való visszaélést. Ennek alapján jött létre és szilárdult meg - George Washington elnöksége idején- az új kormányzati rendszer az erős végrehajtó hatalommal, a kétkamarás kongreszszussal és a nemzeti szintű bírói hatalommal. Több mutatása
131
éve
117
éve