23
éve
Történelem kategória
172
éve
1854 – Meghalt Landerer Lajos nyomdász, aki az 1848-as szabadságharc idején kinyomtatta a Nemzeti dalt.
1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat. A bankjegynyomda követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, majd a szabadságharc végén Lugoson működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában. Több mutatása
161
éve
1865 – Az Egyesült Államok Kongresszusa javaslatot tett a rabszolgaság megszüntetésére.
A XIII. alkotmánykiegészítés rendelkezett a rabszolgaság megszüntetéséről, amelyre a Kongresszus 1865. február 1-jén tett javaslatot. A rendelkezés 1865 decemberében lépett életbe. Több mutatása
124
éve
1902 – Tzu-hsi kínai császárnő betiltotta a női lábak deformálását.
Kínai hagyomány, hogy a nők a lábukat erősen elkötötték és olyan cipőkben jártak, amely túl kicsi volt, így nem nőtt meg a lábuk, hanem eldeformálódott. Azt tartották, hogy a a 'szép' női lábnak kicsinek kell lennie. Több mutatása
61
éve
1965 – Meghalt Angelo Rotta, aki apostoli nuncius volt Budapesten a második világháború alatt.
A Vatikán diplomáciai testületének vezetőjeként többször tiltakozott a magyar kormány zsidódeportálásai ellen, tevékenysége során emberek tízezreit mentette meg.A budai várban emléktáblat helyeztek el, ott ahol dolgozott. 1997-ben a "Vilag igaza!" címet kapta meg. Budai rakpart viseli nevet. Több mutatása
47
éve
83
éve
1943 – Sztálingrádnál a németek letették a fegyvert, a szovjet csapatok győzelmével befejeződött az ostrom.
A sztálingrádi csata döntő jelentőségű szovjet győzelemmel ért véget. 1942.07.24-én érte el a Friedrich Paulus tábornok parancsnoksága alatt álló német hadseregcsoport a Dont. Ezt követően két részre bontották a hadsereget, egyik része a Kaukázus felé nyomult előre, és augusztus végére elérte a hegyvonulat magaslatait, azonban a Szovjet Hadsereg erőit nem sikerült a Kaukázusból kiszorítania. A másik része, amely a 2. német, a 2. magyar és a 8. olasz hadseregből állt, Sztálingrád ostromára vonult fel. Augusztus 8-án érték el a Volgát Sztálingrád térségében, majd megkezdődött a benyomulás az elővárosokba. A Friedrich Paulus tábornok vezette német hadsereg már szeptember 2-án megkezdte Sztálingrád ostromát. A város nagy részét el is foglalták, de az utcai harcok folytatódtak, a városközpontot azonban nem sikerült elfoglalniuk. November 19-én indult meg a Vörös Hadsereg ellentámadása heves tüzérséggel és harckocsitámadásokkal, bezárult a gyűrű az ostromló német erők körül. November 22-én Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekerítette a 6. német hadsereget, így megakadályozta az előretörést Leningrád és a Kaukázus irányában. Szovjet győzelemmel zárult a csata, és egyúttal döntő fordulatot eredményezett a háború menetében. December 12 és 19. között a németek kísérletet tettek a bekerített erők felmentésére. Hitler elutasította a kitörésre vonatkozó kérelmet. 1943.01.02-án a németek elkezdték a visszavonulást a Kaukázusból. Január 12-én szovjet támadás indult a Donnál a 2. magyar hadsereg ellen. Kétnapos csatában a magyar csapatok ellenállását megtörték, a katonák zöme részben a harc alatt, részben menekülés közben életét vesztette. Január 23-án a Szovjet Hadsereg visszafoglalta Voronyezst. Január 31-én Sztálingrádnál Paulus serege a déli csoporttal letette a fegyvert, majd február 2-án az északi csoport is kapitulált. A sztálingrádi csata véget ért, döntő fordulatot hozva a háború menetében. A németek veresége a második világháború végének kezdetét jelentette. Több mutatása
336
éve
1690 – Meghalt Charles Le Brun francia festő, XIV. Lajos első számú festője.
Séguiez kancellár ösztöndíjasaként először Simon Vouet festőiskolájában tanul, majd 1642-ben Rómába utazik és 1646-ig Nicolas Poussinnek a tanítványa lesz. Hazatérése után főleg az ő érdeme, hogy a francia királyi akadémia megalakult, melynek ő egymásután tanára, rektora és kancellárja, 1683.-tól igazgatója, a királyi gobelin-gyár igazgatója lett. Ő XIV. Lajos «a király első festője», cím birtokosa. Hatalmas fal és mennyezet freskókat készít. Ezek közül is a legszebb a XIV. Lajos életét ábrázoló 9 nagy és 18 kisebb kép a versailles-i kastélyban, a nagy csarnok mennyezetén. (Más források szerint a halál dátuma február 2, vagy február 22. Február 12 az Encyclopedia Britannica adata alapján.) Több mutatása
272
éve
1754 – Megszületett Charles Maurice de Talleyrand-Périgord herceg francia államférfi.
Párizsban született. I. Napóleon császár, majd XVIII. Lajos külügyminisztere volt. 1814-ben ő képviselte Franciaországot a bécsi kongresszuson. A forradalom hatására kapcsolódott be a politikába, előtte egyházi karriert futott be, Autun püspöke volt. Franciaország szolgálatát tekintette legfőbb céljának. Külügyminiszterként lényeges politikai kérdésekben befolyásolta Franciaország sorsát. 1792-ben emigrációba kényszerült, majd 1797-ben tért vissza Franciaországba és 1807-ig vezette a külügyminisztériumot. Ellenezte I. Napóleon hódító terveit, ezért visszavonult. 1814-től szorgalmazta a Bourbonok visszatérését. 1806-ban Benevento, 1815-ben Dino hercege lett. Több mutatása
178
éve