Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Technika kategória

131 éve

1895 – Meghalt Jedlik Ányos bencés pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója.

Teljes nevén: Jedlik Ányos István A komárom megyei Szimő községben született, tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-től Szent Benedek-rendi szerzetes volt, ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta. A Jedlik István néven született fiú az Ányos nevet a rendben kapta, miután Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1825-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. 1839-ig a rend iskoláiban, majd negyven éven át a budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékén tanított. Ekkor még kevesen sejtették, hogy az ő áldásos tevékenységének döntő szerepe lesz a fizikusok új generációjának felnevelésében. 1845-ben latin helyett magyarul kezdte oktatni hallgatóit. Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként tartják számon. 1848-ban a bölcsészkar dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1873-ban tiszteletbeli tagja lett. Foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt. Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve volt, illetve az ezt demonstráló egysarki villany-indító, ebben fogalmazta meg legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt a dinamó elvét. A megoldás lényege, hogy az állandó mágnesek helyett két, egymással szemben lévő elektromágnes kelti a mágneses mezőt a forgórész körül. Amikor a tekercs egyik oldala elhalad az északi pólus előtt, metszi az erővonalakat, és áram indukálódik benne. A keret továbbfordulásával az áram elenyészik, majd a déli pólus elé érve feltámad, de az előbbivel elllentétes irányba folyik. A keret a kommutátorhoz csatlakozik, így a külső áramkörben mindig egy irányban folyik az áram. 1827-ben kezdett elektro-mágneses forgókészülékkel kísérletezni, amelyet "villámdelejes forgony"-nak nevezett. Ebben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be "csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő"-jét. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte a győri rendházban. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. Összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1895. 12. 13. Meghalt Technika Magyar

98 éve

1928 – Megszületett Jack Tramiel lengyel származású amerikai üzletember, a Commodore számítógépek kifejlesztője.

Eredeti nevén: Jacek TrzmielAlapítója a Commodore International cégnek, amely a Commodore PET, Commodore 64, Commodore 128, Commodore Amiga és más Commodore gépeket gyártotta.1939-ben zsidó családjával együtt Auschwitzba került és részese lett Dr. Mengele kísérleteinek. Apja belehalt a kísérletekbe, ő 1945-ben megmenekült, 1947 novemberében Amerikába emigrált és beállt a hadseregbe. Itt tanulta meg az irodai gépek, írógépek és számológépek javítását. Leszerelése után javítóműhelyt nyitott Commodore Portable Typewriter néven, majd számológépeket kezdett forgalmazni majd gyártani. Első otthoni számítógépét 1977-ben mutatta be. Több mutatása

Teljes esemény 0

1928. 12. 13. Született Technika

98 éve

1928 – Bécsben megszületett Friedensreich Hundertwasser osztrák építész, művész.

Teljes nevén: Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser, eredetileg Stowasser, Stovoda. A transzautomatizmus elméletének kifejlesztője, amelyet látványgrammatikává fejlesztett. 1952-ben a bécsi Art Clubban volt az első önálló kiállítása, majd Párizsban, Milánóban, New Yorkban, Tokióban és - többek között - a Velencei Biennálén is. Mozgó kiállításai közül az "Ausztria bemutatja a földrészeknek" című kiállítást 4 földrész 32 múzeumában mutatták be 1964 és 1981 között. 1959-ben a hamburgi Művészeti Főiskola vendégelőadója volt, 1968-ban aktkiállítást rendezett a terméketlen szobrászat ellen Münchenben és Bécsben, postabélyegeket tervezett több ország számára is. Elnyerte a bordeaux-i Francia Idegenforgalmi Hivatal, a Sao Pauló-i Biennale Sanbra-, a tokiói 6. Nemzetközi Művészeti Kiállítás díját, valamint Állami Díjat kapott. Megjelentetett manifesztumai: Penészesség Manifesztum: Az építészeti racionalizmus ellen, Les Orties, Los van Loos, Jó reggelt város - Vérző város, Jogod az ablakokhoz - Tiszteletadásod a fáknak, Nana Hiaku Mizu, A szín a városépítészetben, Apartmanház terve Bécs városának. Több mutatása

Teljes esemény 0

1928. 12. 15. Született Alkotás Technika

56 éve

1970 – Szovjet űrállomás szállt le a Vénuszra, és onnan adatokat továbbított.

A Venyera-7 (oroszul: Венера–7) szovjet űrszonda indításra 1970. augusztus 17-én került sor. 127 napos út végén, 1970. december 15-én elérte a Vénusz légkörét. Fékezés után kinyitotta az ejtőernyőjét, és ereszkedés közben 35 percen keresztül mérési adatokat továbbított. Leérkezés után még 23 percig működött, majd elhallgatott. A szondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette. Az akkori ideológiának megfelelően célja az adattovábbításon kívül az volt, hogy eljuttatta a szovjet címert és zászlót a bolygóra. A kapszulát úgy tervezték, hogy legalább 30 percig ellenálljon 180 atm nyomásnak és 540 °C hőmérsékletnek. Ez volt az első űrszonda, amely adatokat közvetített a Vénusz felszínéről. Több mutatása

Teljes esemény 0

1970. 12. 15. Érdekes Tudomány Technika

123 éve

1903 – Az amerikai Wright fivérek végrehajtották repülőgépükkel az első sikeres motoros repülést.

Az Észak-Karolina állambeli Kitty Hawk közelében repültek. A Wright fivérek - Orville és Wilbur - 1900 óta foglalkoztak repülő szerkezetek építésével. Repülőgépüket négyhengeres, 12 lóerő teljesítményű, vízhűtéses motor hajtotta és két légcsavar emelte a magasba. Egy magassági kormány és két - a 12,29 m hosszú hordouófelületen elhelyezett - oldalkormány gondoskodott az irányításáról. A Kitty Hawk melletti homokdűnéken Orville Wright ezzel a 355 kg-os "Flyer I" repülőgéppel négy irányított, egyenes vonalú repülést hajtott végre, amelyek közül a leghosszabb 59 másodperces és 265 méteres volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1903. 12. 17. Történelem Érdekes Technika