144
éve
Technika kategória
50
éve
1976 – Meghalt Lars Onsager Nobel-díjas norvég származású amerikai kémikus, egyetemi tanár.
A fizikai kémia több területén végzett kutatásokat. Elméletének egyik legfontosabb fejezete különféle áramlási jelenségeket vizsgál. A róla elnevezett lineáris törvényben megállapította, hogy a folyamat sebessége arányos a folyamatot előidéző termodinamikai erővel. Vizsgálta a jég elektromos tulajdonságait, a szuprafolyékonyságot és a félvezetőket. Munkásságáért 1968-ban Nobel-díjat kapott. Több mutatása
137
éve
75
éve
1951 – Meghalt Otto Fritz Meyerhof Nobel-díjas német származású amerikai biokémikus.
Eleinte főként a pszichológia és a pszichiátria kérdései foglalkoztatták, későbbiekben azonban érdeklődése inkább a sejtélettan felé fordult. Dolgozott a heidelbergi klinika laboratóriumában, a nápolyi zoológiai állomáson, végül a kieli egyetemen. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1923-ban kapta - megosztva - "az oxigénfelhasználás és az izmok tejsavtermelése közötti viszony törvényszerűségeinek felfedezéséért". A kitüntetés elnyerése után a heidelbergi Max Planck Intézet élettani osztályának igazgatója lett. 1938-ban a fasizmus elől Franciaországba települt, majd az Egyesült Államokba költözött. A philadelphiai pennsylvaniai egyetemen dolgozott. Kutatásai révén bebizonyította, hogy mennyiségi összefüggés van a glikogéncsökkenés; valumint a tejsav megjelenése között,s ebben a folyamatban nincs oxigénfelhasználás. Több mutatása
29
éve
107
éve
67
éve
1959 – Először közvetítettek képeket a Hold túlsó oldaláról.
A Luna-3 űrszonda végezte a műveletet. Az első kép 63 500 km-ről készült. Összesen 29 képet csináltak, melyek igen kis felbontásúak voltak, de a képződmények közül sok azonosítható volt. Az mindjárt kiderült, hogy a Hold túloldala másmilyen, mint a látható: elsősorban a sötét tengerek hiánya feltűnő. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Gillemot László kétszeres Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, az MTA rendes tagja.
Főbb kutatási területei a fémek anyagvizsgálata, fém gyártási technológiák továbbfejlesztésére, valamint a hegesztési eljárások. Nevéhez fűződik a korszerű magyarországi fémipari és kohászati alapkutatások elindítása, intézményi és szakképzési hátterének megszervezése. Három évtizeden át (1944–1977) volt a Budapesti Műszaki Egyetem mechanikai technológiai tanszékének vezetője, 1948 és 1969 között alapító igazgatóként irányította a Fémipari Kutatóintézet munkáját. Több mutatása
125
éve
1901 – Megszületett Sályi István Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár.
Kezdetben a Ganz Vagon- és Gépgyár műhelymérnöke, majd a műszaki egyetem tanársegédje volt. 1937-49 között a Szabadalmi Bíróság bírájaként, s mellette az Iparügyi Minisztérium munkatársaként dolgozott. 1949-ben került a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre, amelynek 1950-1961 között rektora volt. 1953-ban az intézmény díszdoktorává avatták. Tudományos kutatásaiban főként a mechanika és szilárdságtan általános elveit, rendszerét tanulmányozta. Foglalkozott a beton lassú alakváltozásával, vizsgálta a korszerű gépméretezés alapjait. Eljárást dolgozott ki a csillapított rendszerek gerjesztett lengéseinek elemzésére; tankönyveket írt. Tevékenyen résztvett a közéletben országgyűlési képviselőként, s 1951-64 között tagja volt az Elnöki Tanácsnak (államfői testületnek). Több mutatása
171
éve