Ma Mária névnapja van

Technika kategória

77 éve

1949 – Megszületett Farkas Bertalan, a mindeddig egyetlen magyar űrhajós.

Gyulaházán megszületett Farkas Bertalan, aki pályafutását 1972-ben repülőgépvezetőként kezdte a pápai vadászrepülő alakulatnál. 1977-ben vadászpilótaként dolgozott, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978 tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. 1980-ban az Interkozmosz programban nyolc napos űrrepülést hajtott végre V. Kubaszov, L. Popov és V. Rjumin szovjet űrhajósokkal együtt a Szaljut-6, Szojuz-35 és Szojuz-36 űrkomplexumra, ahol orvosbiológiai és fizikai kutatásokat, távérzékelési és erőforráskutatási kísérleteket végeztek. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. 1986 óta az MTA Interkozmosz Tanácsnál kutató mérnök ezredes és elnökségi tag, 1989-től a a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottsági tagja. Több mutatása

Teljes esemény 0

1949. 08. 02. Született Tudomány Technika Magyar

215 éve

1811 – Megszületett az amerikai Elisha Otis, a biztonsági lift feltalálója.

Elisha Otis találmánya nélkül tulajdonképpen felhőkarcolók sem létezhetnének ma. Az ő idejében már feltalálták a liftet, de mindegyik rendkívül veszélyes volt - ha a felvonókötél esetleg elszakadt, a lift menthetetlenül lezuhant. Otis korszakalkotó találmánya mindössze egy pár fogazott vezetősínt takart a liftakna, illetve a liftkabin két oldalán, melynek köszönhetően a lift maximális terheléssel, és akár a felvonókötél elvágása után is egy helyben maradt és nem zuhant le.Elisha Grave Otis a kellő biztonsággal működő, gőz erejével hajtott felvonót 1853-ban mutatta be a Manhattan-i világkiállításon. Néhány New York-i cég azonnal érdeklődést mutatott a találmány iránt. 1853-ban szabadalmaztatta biztonsági rendszerét, és létrehozta saját yonkersi cégét, az Otis Elevator Co. nevű vállalatot. A nagy sikert az 1854-es New York-i kiállításon bemutatott személyfelvonóval aratta. A bemutatón Otis beszállt a liftbe, félelmetes magasságba emelkedett, majd elvágták a fenntartó köteleket. Ekkor működésbe lépett egy zárszerkezet, és a fülke a magasban maradt. A feltaláló épen és biztonságban érkezett vissza a földre. Több mutatása

Teljes esemény 0

1811. 08. 03. Született Technika

234 éve

1792 – Meghalt Richard Arkwrigth angol mérnök, feltaláló és iparos, a modern textilipar megalapozója.

Cromfordban (Derby) 59 éves korában halt meg. A textiliparban vezették be először a műszaki újdonságokat, mivel a gyapjúfeldolgozásban eddig csak a munkaidő meghosszabbításával vagy több munkaerő foglalkoztatásával lehetett a termelést fokozni. Az első mechanikus gyapjúfonógépet, a "fonó Jenny"-t 1764-ben állította elő James Hargreaves vállalkozó, majd 1768-ban Richard Arkwright víziszövőszéke ("water frame") és 1779-ben Samuel Crompton szakaszos fonógépe ("mule", az "öszvér") nyitotta meg az utat az automatikus fonógép felé. 1785-ben elsőként Edmund Cartwright próbálkozott a textilgyártás második munkaterületén, a fonalfeldolgozás gépesítésén a mechanikus szövőszék feltalálásával. Richard Arkwright 1769-ben saját textilgyárat alapított, ahol 1790-től gőzgépeket helyezett üzembe, mennyiségében jelentősen emelni és minőségében javítani tudta a pamutfonalak termelését. A műszaki fejlődés eredményeként 1823-ban végül a gépi szövésű anyag minősége felülmúlta a kéziszövésűét. Arkwright - aki eredeti foglalkozását tekintve borbély volt - korának legnagyobb textilgyárosa lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1792. 08. 03. Meghalt Technika

103 éve

1923 – Meghalt Gerster Béla mérnök, a Korinthoszi-csatorna és számos vasútvonal, és csatorna tervezője és építésvezetője.

Kassán született, a műegyetemet Bécsben végezte, és pályáját is ott kezdte városi mérnökként. A Ferenc-csatorna építésének főmérnöke lett, majd megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai hajózócsatorna nyomvonalát. Ferdinand Marie de Lesseps és Türr István társaságában 1876-ban részt vett a Panama-csatorna legjobb átvágási nyomvonalát kijelölő expedíció munkájában. Amikor 1881-ben Türr István megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Néró császár idejében (Kr. u. 68-ban) elkezdt Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait, a tervek elkészítésével Gerstert bízták meg, majd a csatornaépítő vállalat főmérnökeként ő vezette a munkálatokat. Az építésében még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt. Gerster a 80 méter magas hátság átvágását 1882-ben négyezer építőmunkással kezdte meg. A csatorna hossza 6345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter. Két kikötőt és egy vasúti hidat is építettek. Az ünnepélyes megnyitót 1893. augusztus 6-án rendezték. Az építési munkákról Gerster Béla A korinthusi földszoros és átmetszése című magyar és francia nyelvű könyvében számolt be. Ez utóbbit számos fénykép, mérnöki rajz és térkép illusztrálja.Gerster részt vett Türr István nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában, majd a vasútépítés időszakában tizenhárom hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Végül 1919-ben a Duna–Tisza-csatorna építési munkáit vezette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1923. 08. 03. Meghalt Technika Magyar

96 éve

1930 – Megszületett Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.

Vadászpilóta volt a koreai háborúban, majd 1962-ben, kezdhette meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo 11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek: az armalcolit. Gyakran idézett mondata: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. (That's one small step for a man, one giant leap for mankind.) Több mutatása

Teljes esemény 0

1930. 08. 05. Született Történelem Technika