Született kategória
122
éve
52
éve
143
éve
1883 – Megszületett Benito Mussolini olasz politikus, diktátor (1922-43).
1922-ben a fasiszták élén bevonult Rómába (Marcia su Roma), és miniszterelnökké nevezték ki. A huszas évek végére gyakorlatilag Olaszország diktátora lett. 1935-től fokozatosan közeledett Hitlerhez. Gyengébben felszerelt csapatainak állandóan a németekre kell támaszkodnia, politikájában is egyre inkább Hitler igényeinek kiszolgálójává vált. Kés?bb internálták, majd az észak-olasz bábállam, a Salói Köztársaság miniszterelnöke lett. 1945 áprilisában menekülés közben partizánok fogságába került, akik szeret?jével, Clara Petaccival együtt kivégezték, és holttestüket Milánóban közszemlére tették. Több mutatása
139
éve
1887 – Nagykanizsán megszületett Sigmund Romberg zeneszerző.
Nagykanizsa, 1887. július 29. – New York, 1951. november 9.Eredeti nevén: Rosenberg ZsigmondOperettjei és filmzenéi nevezetesek. Életéről 1954-ben film készült. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Míkisz Theodorákisz, BAFTA-díjas görög zeneszerző, filmzeneszerző, kommunista politikus (Zorba a görög, Elektra).
Teljes nevén és más átíratokkal:: Mihail Theodorákisz, Michail, Mikis, Theodorakis.
100
éve
1926 – Megszületett Vámos Ágnes szoprán opera-énekesnő, érdemes művész.
Férjével, Mátray Ferenc (1922–2003) tenoristával az Operaház egyik híres párosát alkották. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1945 és 1949 között Maleczky Oszkár növendéke. 1949-től az Operaház magánénekese, ahol 1950-ben debütált Kacsóh Pongrác:János vitéz c. művének Iluska szerepében. 1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola énektanára volt. Főbb szerepei: Violetta (Traviata), Melinda (Bánk bán), Amelia (Simon Boccanegra), Desdemona (Otello), Margit (Faust), Musette (Bohémélet), Nedda (Bajazzók), Iluska (János vitéz), Glavári Hanna (A víg özvegy). Több mutatása
91
éve
81
éve
1945 – Megszületett Szüts Miklós festőművész, tervezőgrafikus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Anyai ágon dédapja Degré Alajos, író, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik vezetője. Lechner Lajos, építésznek is dédunokája. Felesége Vojnich Erzsébet festőművész. 1972-ben volt az első kiállítása, majd élete során 52 önálló kiállítása volt, Magyarországon és külföldön is. A József Attila Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott. 1991-ben az AD Grafikai Stúdió létrehozója, kreatív igazgatója, társtulajdonosa lett. Párizsban tanult ösztöndíjjal, később is rendszeresen visszajárt oda dolgozni. Művei jelentős magán- és közgyűjteményben is megtalálhatók. A bűnös címmel közös kötetet jegyzett Esterházy Péterrel, memoárja négy éve jelent meg A Földön élni ünnepély címmel a Magvető Kiadónál. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Andrassew Iván újságíró, író, a Népszava főmunkatársa.
Más írásmóddal: Andresev. Az esztergomi ferences gimnáziumban kezdett írni. Végzettsége szerint újságíró, de folytatott szociológiai és filozófiai tanulmányokat is. Volt tudományos segédmunkatárs, hírlapkézbesítő-helyettes, mozgóárus, könyvtári segédmunkás, üzemi újságíró, hentes, méhész, többször kapott irodalmi ösztöndíjakat. Elbeszélései és szociográfiái "Gorbacsov-óta" jelennek meg. Könyvei: Kutyabajok (antológia), Prolilét-ra (szociográfia, Pál Jánossal), Végrend (novellák), Csapdalakó (novellák), Prolitológia (szociográfia, Pál Jánossal), Peremkirályság (novellák), Ácsi! (tényfeltáró riportantológia), A VIZILÓ, SZIPORKA ÉS BAMBA GÉZA (meseantológia), Beszélések (novellák). 1989-től a Mai Nap, a Népszabadság, a Színes Vasárnap, a Népszava főmunkatársa, a Hócipő, a Katona József Színház munkatársa és az iNteRNeTTo és az EOL főszerkesztője. Irodalmi tevékenységéért Füst Milán-, hírlapírásért pedig Opusz-díjat kapott. Hosszantartó betegség után 2015-ben hunyt el. Több mutatása
45
éve