203
éve
Született kategória
145
éve
138
éve
1888 – Henry M. Flagler, a floridai Riviéra megteremtője megnyitotta első szállodáját, a Hotel Ponce de Leont.
A szegény származású, ám tehetséges és szorgalmas Flagler már 20 éves korára összegyűjtött annyi pénzt, hogy beindíthassa saját kereskedését. Néhány szerencsétlen körülmény miatt azonban többször is a nulláról kellett újrakezdenie mindent. 1866-ban családjával együtt átköltözött Ohioból Clevelandbe, és itt rátalált a szerencse. John D. Rockefeller, akit még kereskedő korából ismert, épp olajüzletbe készült belevágni, Flaglernek pedig aranyat érő ötletei voltak. 1896-ben megalapították a Standard Oil-t, és hét év múlva Flaglernek már 6 millió dollárja volt. Floridai utazása során felismerte a remek klímájú hely kiaknázatlan lehetőségeit, és megálmodta a földi paradicsomot. Olcsón vett hatalmas földeket, majd pár év alatt szállodákkal és vasútvonalakkal teli luxusbirodalmat épített. Flagler fényűző életet élt 83 éves korában bekövetkezett haláláig. Több mint 60 millió dolláros vagyonát harmadik felesége, az akkor 45 éves Mary Lily örökölte, ezzel ő lett Amerika leggazdagabb asszonya. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Barbara Hepworth angol szobrász.
Fából és kőből hatalmas geometriai formákat tervezett, absztrakt szobraira "lyukakat" festett.
106
éve
105
éve
1921 – Megszületett Erdélyi Zsuzsanna (Dobozy Elemérné), Kossuth-díjas néprajztudós, a Nemzet Művésze.
A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2002).
86
éve
84
éve
1942 – Megszületett Walter Hill rendező, forgatókönyvíró (Gengszterek sofőrje, A bolygó neve: halál, Vörös zsaru).
Long Beach-en (Kalifornia, USA) született. 48 óra, Geronimo - Az amerikai legenda
226
éve
1800 – Megszületett Jedlik Ányos István pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója.
A komárom megyei Szimő községben született, tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-től Szent Benedek-rendi szerzetes volt, ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta. A Jedlik István néven született fiú az Ányos nevet a rendben kapta, miután Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1825-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. 1839-ig a rend iskoláiban, majd negyven éven át a budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékén tanított. Ekkor még kevesen sejtették, hogy az ő áldásos tevékenységének döntő szerepe lesz a fizikusok új generációjának felnevelésében. 1845-ben latin helyett magyarul kezdte oktatni hallgatóit. Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként tartják számon. 1848-ban a bölcsészkar dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1873-ban tiszteletbeli tagja lett. Foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt. Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve volt, illetve az ezt demonstráló egysarki villany-indító, ebben fogalmazta meg legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt a dinamó elvét. A megoldás lényege, hogy az állandó mágnesek helyett két, egymással szemben lévő elektromágnes kelti a mágneses mezőt a forgórész körül. Amikor a tekercs egyik oldala elhalad az északi pólus előtt, metszi az erővonalakat, és áram indukálódik benne. A keret továbbfordulásával az áram elenyészik, majd a déli pólus elé érve feltámad, de az előbbivel elllentétes irányba folyik. A keret a kommutátorhoz csatlakozik, így a külső áramkörben mindig egy irányban folyik az áram. 1827-ben kezdett elektro-mágneses forgókészülékkel kísérletezni, amelyet "villámdelejes forgony"-nak nevezett. Ebben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be "csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő"-jét. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte a győri rendházban. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. Összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét. Több mutatása
131
éve