136
éve
Született kategória
131
éve
1895 – Lobosban megszületett Juan Domingo Perón argentín tábornok és politikus, köztársasági elnök.
1946-tól 1955-ig és 1973-tól 1974-ig volt köztársasági elnök. 1946. február 24-én győzött az argentín elnökválasztáson és június 4-én lépett hivatalba. 1945 előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette. Perón 1944-ben, 49 évesen ismerte meg az akkor 25 esztendős María Eva Duartét, vagy ahogy Argentína megismerte őt: Evita Perónt. Az asszony mindvégig támogatója volt Perón politikájának, sokat is tett férje sikereiért. Perón népszerűségét jelentős részben feleségének köszönhette. Több mutatása
124
éve
1902 – Megszületett Ferenczy György zongoraművész, tanár.
Érdemes művész. 1947-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, 1957-től tanszékvezetője, később egyetemi tanára volt.
123
éve
1903 – Megszületett Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök, aki 1946-ban alakított kormányt.
Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után alakított kormányt. Bissén született. Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1931-ig szülei kisbirtokán dolgozott, valamint favágást, fuvarozást és napszámot is vállalt. Helyi újságokban, majd 1929-től a "Pesti Hírlap"-ban is jelentek meg paraszti tárgyú írásai, neve országosan ismertté vált. Monográfiájával a Faluszövetség pályázatán aranyérmet nyert szülőfalujában. 1924-ben belépett Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába, amelynek 1928-tól 1930-ig Baranya vármegyei alelnöke volt. 1930-ban többek között Tildy Zoltánnal megalapította az FKgP-t, és főtitkára volt 1930. októberétől 1945. augusztusig. 1932-ben Budapestre költözött családjával együtt, 1933 és 1935 között a "Független Kisgazda" című hetilapot is szerkesztette. 1939-ben bekerült a képviselőházba az FKgP Baranya vármegyei listáján. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség létrehozásának egyik kezdeményezője, 1941-től 1943-ig elnöke is volt. 1942-ben csatlakozott a Magyar Történelmi Emlékbizottsághoz, kiállt az alkotmányosság védelme mellett, bírálta az egyoldalú német orientációt. 1943 nyarán aláírta az FKgP Kállay Miklós miniszterelnökhöz címzett memorandumát, amelyben a háborúból való kilépést és a semlegesség kinyilvánítását követelték. Támogatta az FKgP és az MSZDP pártszövetségét. A német megszállás után illegalitásba kényszerült, de már 1944. áprilisában önként jelentkezett a Gestapónál, hogy elkerülje családja Németországba hurcolását. Áprilistól októberig a Gestapo fogságban tartotta, majd a nyilaspuccs után bujkálnia kellett. Az ostrom megszűnése után, 1945. januárjában hozzákezdett az FKgP újjászervezéséhez, a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett, majd februárban Debrecenbe ment, ahol a kommunista vezetőkkel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal találkozott. Áprilistól nemzetgyűlési képviselő és az Országos Földbirtokrendező Bizottság alelnöke, majd az Országos Gazdasági Tanács és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagja, újjáépítési miniszter, az FKgP, a Nemzetgyűlés elnöke és a kollektív államfői testület, a Nemzeti Főtanács tagja volt. 1946.02.04-én miniszterelnökké nevezték ki, miután Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választották. Igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani a koalíciós partnerekkel, a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, valamint az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió követével, a pártközi megállapodásokhoz szigorúan tartotta magát. Ragaszkodott hozzá, hogy pártja politikai súlyának megfelelően legyen képviselve valamennyi hatalmi ágazatban, így akaratlanul is szembekerült a baloldallal, főként a kommunistákkal. Engedmények árán törekedett a politikai béke megőrzésére: eltűrte a kisgazda képviselők kizárását a parlamentből, a nagybankok állami ellenőrzését, valamint négy nehézipari üzem állami kézbe vételét. 1946-ban járt Moszkvában, az USA-ban és Nagy-Britanniában, majd hazafelé Párizsban szembesült azzal, hogy a magyar békecélokhoz egyik nagyhatalomtól sem remélhet támogatást. Ősszel, a kommunista párt III. Kongresszusát követően kijelentette, hogy a Kisgazdapárt nem hajlandó további engedményekre, és megakadályozza pártja baloldali hatalmi előretörését. 1947 elején a kommunisták "köztársaság-ellenes összeesküvés"-t lepleztek le, amit az FKgP koalícióból való eltávolítására, végső soron felszámolására használtak fel. Tavasszal hozzáláttak a miniszterelnök végleges eltávolításához, személyét belekeverték az úgynevezett összeesküvésbe. Nagy Ferenc Svájcban töltötte szabadságát, ahonnan május 30-án közölte, hogy nem tér vissza Magyarországra és lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Június 3-án kizárták az FKgP-ből, októberben megfosztották állampolgárságától, 1948-ban a vagyonát is elkobozták. Kivándorolt az USA-ba, Washington mellett vásárolt egy farmot, ahol gazdálkodott, majd 1951-től ismét csak a politikával foglalkozott. Részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány megalapításában, amelynek 1955 és 1957 között elnöke is volt. Közreműködött a kelet-közép-európai parasztpártok vezetőit összefogó Nemzetközi Parasztunió létrehozásában, ennek alelnöki tisztségét 1948-tól 1964-ig töltötte be. Az USA külügyminisztériumának felkérésére és támogatásával körutat tett a távol-keleti államokban, és figyelmeztett a rájuk leselkedő kommunista veszélyre. Előadásokat tartott amerikai felsőoktatási intézményekben, 1957-ben a Kaliforniai Egyetem díszdoktora lett. 1970-ben vonult vissza a politikai élettől felesége betegsége miatt. A kommunista rendszer által előkészített és engedélyezett hazalátogatása hirtelen halála miatt már nem valósulhatott meg. Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Frank Herbert amerikai sci-fi szerző (Dűne).
Frank Patrick Herbert (1920. október 8., Tacoma, Washington – 1986. február 11., Madison, Wisconsin). Legismertebb regénye A Dűne, amely több tucat nyelvre lett lefordítva, világszerte körülbelül 20 millió példányt értékesítettek belőle. A kéziratot 23 kiadó utasította vissza, míg végül az egyik megvette, nevetséges 7500 dollárért. Nagyon sokoldalú ember volt, sok minden érdekelte, sok minden foglalkoztatta. Nyolcadik születésnapján bejelentette: író leszek! Kíváncsisága és független szelleme sokszor sodorta bajba, soha nem szerzett diplomát, ugyanis nem járt be vizsgázni, elmondása szerint őt csak az órák, a tudás érdekelte, nem a vizsgák. Nagyon nehezen élt meg, de nehézségei ellenére sem vált bértollnokká, akkor és azt írt, amihez kedve volt. Felesége, Beverly volt harminchét évig a kenyérkereső, aki feladta írói karrierjét, és rendes munkát keresett, hogy fizethesse a számlákat, és hogy Herbert tudjon írni. Mivel Beverly is író volt, lényegében egy írói csapatként működtek: Frank megosztotta minden gondolatát a feleségével, Beverly segített írni, és persze ő volt Herbert regényeinek a szerkesztője is. Összességében Frank Herbert közel harminc könyvet írt, ebből hat a Dűne-univerzumban játszódik. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Dr. Christian Barnard dél-afrikai szívsebész, aki az első sikeres szívátültetést végrehajtotta.
Az operáció 1967. december 3-án volt.
87
éve
1939 – Megszületett Bergendy István, Liszt Ferenc-díjas zenész, zeneszerző, aki a Süsü zenéjét írta.
Szolnokon született. Autómérnöknek tanult és vízilabdázott. A Bartók Béla Konzervatóriumban klarinétozni tanult, játszott szimfónikus zenekarban, big bandekben és dzsesszegyüttesekben szaxofonszólókat. 1962-ben megalapította a Bergendy együttest, amely négy évig játszott a Budai Ifjúsági Parkban, majd nyugat-európai szerződéseket kapott. Mivel különbözni akart zenésztársaitól, 1971. június 5-én kopaszra borotválta a fejét, és ezt a viseletet meg is tartotta. 1982-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc- és Szalonzenekar, amely több mint 30 éven keresztül működött. Legismertebb szerzeményei: "Süsü, a sárkány", "Én táncolnék veled". A popzene mellet az I. István Gimnázium szimfónikus zenekarával szaxofonszólókat is játszott. Zeneszerzésért, hangszerelésért és zenekari nívódíjakat kapott, több lemeze aranylemez lett. Több mutatása
87
éve
1939 – Megszületett Pege Aladár, Liszt- és Kossuth-díjas dzsessz-zenész, nagybőgős, zeneszerző.
Világhírű zenész volt, aki kiválóan tudott improvizálni. A nagybőgő Paganinije néven is emlegettek, nevéből eredő szójátékkal: Pegenini néven említették. Egyszerre játszott klasszikus és dzsessz zenét. Több mutatása
83
éve
1943 – New Yorkban megszületett Chevy Chase amerikai színész (A három amigó, Karácsonyi vakáció).
Eredeti nevén: Cornelius Crane Chase. Nagymamájától a Chevy Chase becenevet kapta. A hatvanas években teherautót vezetett és nyári táborokban dolgozott, majd dobosként szerepelt egy lemezen és pantomímesként is bemutatkozott. A hetvenes években többször szerepelt különböző televíziós show műsorokban, majd egy éves szerződést kapott a népszerű Saturday Night Live című műsorban. Generációjának talán leginkább szeretereméltó komédiása ezután számos vígjátékban bizonyította tehetségét, legnagyobb sikereit a Fletch és a Vakáció filmekben aratta. Akik csak a kilencvenes években kezdtek moziba járni, azok a Semmit a szemnek - Egy láthatatlan ember feljegyzései című alkotásból ismerhetik, de egy könnyű és színvonalas szórakozásra bárkinek ajánlható a Golfőrültek vagy a Hóból is megárt a sok. Több mutatása
79
éve