1
éve
Sport kategória
89
éve
1937 – Megszületett Portisch Lajos, olimpiai bajnok sakkozó, nemzetközi nagymester.
Sokan a zalaegerszegi születésű sakknagymestert és szakírót tartják a XX. század legjobb magyar sakkozójának, nem ok nélkül. Portisch Lajos - akinek öccse, Ferenc, szintén nemzetközi mester - 20 alkalommal szerepelt olimpián, és összesen 6 olimpiai érmet (1 arany, 3 ezüst és 2 bronz) szerzett. Tagja volt az 1978-as argentinai Sakk Olimpia győztes csapatának. Kilencszer jutott a világbajnok-jelöltek közé, ebből kétszer a legjobb négy közé is bejutott. 1970. és 1980. között állandó helye volt a világ tíz legjobb sakkozójának listáján. Portisch a sakk mellett hobbiként, ám magas színvonalon énekel is, legszívesebben operaáriákat ad elő. Több mutatása
55
éve
1971 – Megszületett Végh Zoltán válogatott labdarúgó, kapus, aki a legtöbbször szerepelt NB I-es mérkőzésen.
A magyar labdarúgók közül egyedülálló módon 8 szövetségi kapitány idejében is pályára lépett a válogatottban. 2011. augusztus 21-én 570. alkalommal szerepelt NB I-es bajnoki mérkőzésen. Több mutatása
90
éve
1936 – Megszületett Németh Ferenc kétszeres olimpiai bajnok öttusázó, vívóedző, sportvezető.
A Nemzetközi Öttusaszövetség Adminisztratív Tanácsának tagja volt. Az 1960-as római olimpián öttusában egyéniben és csapatban is aranyérmet szerzett. Több mutatása
123
éve
1903 – A magyar labdarúgó-válogatott először aratott győzelmet.
A magyar labdarúgó-válogatott második hivatalos mérkőzését játszotta Budapesten, a Millenáris sportpályán. A cseh labdarúgó-válogatott ellen győztek, mely egyben a magyar válogatott első győzelmét is jelentette (2:1). A válogatott történetének első magyar gólját Borbás Gáspár rúgta. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Makray Katalin, kétszeres olimpia bajnok tornásznő, sportvezető, edző, az aerobik egyik hazai meghonosítója.
Olimpiai aranyérem 1964, 1968. A Magyar Tornasport Halhatlanja, Vasvár díszpolgára.
117
éve
50
éve
130
éve
1896 – I. György görög király megnyitotta az első újkori Nyári Olimpiát Athénban.
14 nemzet sportolói 9 sportágban mérték össze ügyességüket az első újkori Olimpiai Játékokon. Női résztvevő még nem volt, a 311 férfi összesen 43 versenyszámban indult. Magyar szempontból több siker is született. Dr. Kemény Ferencet, a NOB alapító tagját beválasztották az öttagú versenybíróságba, és a kiküldött hat magyar sportoló is szép eredményeket ért el. Hajós Alfréd úszó, a Margit-szigeten álló uszoda későbbi névadója megnyerte a Zea tengeröböl 11 fokos vizében az 500 és az 1200 méteres versenyt. Az atléták közül Kellner Gyula harmadikként ért be a maratoni távon (a győztes a görög Szpiridon lett), Dáni Nándor ezüstérmes lett 800 méteres síkfutásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteres futásban lett bronzérmes. A pontversenyt az Egyesült Államok nyerte 11 aranyéremmel, második helyen a házigazdák végeztek 10 bajnoksággal, a harmadik Németország lett.Az első ókori olimpiai játékokat i.e. 776-ban rendezték Olümpiában, majd négyévente i.sz. 393-ig. Az ókori játékok a poliszok összetartozását szimbolizálták, az olümpiai rendezvény idejére a görög városállamok között szünetelt a háború. A római hódítással jelentőségük csökkent, Theodosius császár tiltotta be az olimpiát mint pogány hagyományt. Mintegy 1500 évvel később, Pierre de Coubertin báró 1892-ben Párizsban kezdeményezte a versenyek felújítását, a sport béketeremtő hatását kiemelve, annak ellenére, hogy ez egy verseny, ahol mindig vannak győztesek és vesztesek, de a "fair play" a mai napig az egyik alappillére az olimpiai versenyeknek. 1894. június 23-án megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság: elhatározták, hogy az első olimpia 1896-ban lesz, az ókori görög olimpiák iránti tiszteletből Athénban. Több mutatása
63
éve