Nő kategória
46
éve
40
éve
1986 – Meghalt Molnár Csilla Andrea, az 50 év kihagyás után újra megrendezett első magyar szépségverseny győztese.
Saját kezével vetett véget az életének. Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait. A szépségversenyre 1985. kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek. (Lásd még: 1985. október 5.) 1986. február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el. (Lásd még: 1986. február 28.) Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek. A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítették a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak, s az egyre szaporodó családi konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét. (Lásd még: 1986. július 10.) A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést. Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette - Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el. Halála után két könyv jelent meg: Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós 1986-ban megjelent Szépséghibák c. könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet. Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt! című, 1987-ben megjelent riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es magyar filmszemlén, és többek között a mannheim-i filmfesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma Csilla halála után néhány hónappal jelent meg, néhány évre rá pedig Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről - köztük Csilláról is - szobrokat, ún. gipszlenyomatokat készített, ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg (a szoborcsoport címe: Szépségminták). Több mutatása
386
éve
1640 – Megszületett Aphra Behn angol drámaírónő, költő, az első angol nő, aki az írásból tartotta el magát.
A legnépszerűbb drámai műve az 1677-es "The Rover" volt.
151
éve
1875 – Megszületett Mary McLeod Bethune amerikai oktató, írónő.
A feketék országos ügyeinek aktivistája és a kisebbségiek problémáival kapcsolatos tanácsadó volt.
109
éve
103
éve
1923 – Megszületett Jean Kerr amerikai humorista, szerző, drámaírónő.
Született: Jean Collins 1957-ben írta önéletrajzi munkáját, melynek címe: "Please Don't Eat the Daisies".
88
éve
1938 – Megszületett Tura Satana amerikai színésznő, táncosnő.
Az 1965-ös klasszikus "Faster Pussycat! Kill! Kill!" című filmnek, Russ Meyer rendező filmjének egykori sztárja.
53
éve
1973 – Meghalt Somogyi Erzsi, kétszeres Kossuth-díjas színésznő.
Kossuth-díj (1953, 1959), Érdemes művész (1955), Kiváló művész (1962)
44
éve
1982 – Meghalt Jeritza Mária szoprán operaénekesnő.
Neve más írásmóddal: Marie Jedlitzka. Elsősorban operettekben szerepelt, majd Bécsben a Hofoper énekesnője, később a New York-i Metropolitan tagja volt. 1921-30 között sikerrel szerepelt Budapesten, az Operaház ünnepelt primadonnája volt. 1940-től az USA-ban élt. Számos kortárs mű ősbemutatója fűződik nevéhez (1912: R. Strauss Ariadne auf Naxos c. operájában a címszerep, a Die Frau ohne Schatten c. műben a Császárnő). Hangjának hatalmas terjedelme, kivételes színészi adottságai miatt a húszas-harmincas évek világhírű szopránja lett. Több mutatása
26
éve