53
éve
Nő kategória
50
éve
1976 – Meghalt Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, a nőmozgalom egyik vezetője, a Magyar Forradalmi Tanács elnöke.
A belgiumi Blankenberghe-ben 86 éves korában halt meg. Az emigrációs mozgalomban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke volt. 1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, ő szerkesztette a Nőmunkás című lapot. 1920-ban lépett be az MSZDP-be, 1922-48 között tagja volt a párt vezetőségének, s parlamenti képviselőként is tevékenykedett. 1945 után ellenezte az MDP-vel való együttműködést, a két munkáspárt egyesülését, s inkább a polgári erőkkel kereste a szövetséget. Mint a munkásegység ellenzőjét 1948-ban kizárták a pártból, egy évvel később pedig koholt vádak alapján letahóztatták. 1954-ben szabadult, 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, s november elején két napig Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott és nem tért vissza Magyarországra. Belgiumban telepedett le, s a Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. A magyar emigráció egyik vezéregyéniségeként 1957 és 1961 között ő szerkesztette a Londonban megjelent Népszavát. 1990-ben hazahozták hamvait és Budapesten magyar földbe helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
44
éve
1982 – Megszületett Szász Emese Judit olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes párbajtőrvívó.
A Rio de Janeiroban, 2016-ban rendezett olimpiai játékonon a döntőben a kétszeres világbajnok olasz Rossella Fiamingo ellen, 15–13-as győzelmével szerezte meg a magyar olimpiai csapat első aranyérmét. Több mutatása
139
éve
1887 – Megszületett Edit Sitwell angol költő (Street Songs).
1943-ban írta a "Street Songs" című verseskötetet, 1933-ban életrajzi tanulmánya jelent meg "English Eccentrics" címmel.
75
éve
1426
éve
600 – Kisasszony vagy Kisboldogasszony napja
Az Egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli ilyenkor. Fecskehajtó kisasszony vagy fecske űző Boldogasszony napjának is hívják, mivel ilyenkor kezdenek gyülekezni - a fecskék vezetésével - a költöző madarak, mielőtt melegebb éghajlat felé indulnának. Dologtiltó nap - főleg a fonás a tilos - ezért sokfelé ilyenkor búcsút tartanak. Mostanáig kellett összeszedni a tavaszig is elálló tyúktojásokat. Most kell a Mihály napig elvetendő gabonát megszentelni. A vetésre szánt diót is ilyenkor szentelik. A nap virága a hunyor, aminek a gyökere gyógyító erejű. Több mutatása
180
éve
1846 – Megnyílt a Miskolci Nőnevelő Intézet, az első magyar felsőbb leányiskola.
A Nőnevelő Intézet volt az első olyan iskola, amelyben a lányok az elemi ismereteket meghaladó műveltség birtokába juthattak, mégpedig magyar nyelven. A tanoda, amely politikai nézeteiben a későbbi forradalom baloldali erőihez, s főként Táncsics Mihály politikai programjához csatlakozott, később résztvett a szabadságharc támogatására szervezett gyűjtésekben is. Az intézet "Vezértanítónője" 13 évig Karacs Teréz volt. Több mutatása
176
éve
1850 – Megszületett Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.
Rimaszombatban született. A Riedl Lujza néven született primadonna anyja és apja is vándorszínész volt. Kölesi Lujza néven először gyerekszerepeket játszot Győrött, majd Budára és Szabadkára szerződött. 1866-ban feleségül vette Blaha János karmester, aki sokat foglalkozott neje zenei képzésével. Férje 1871-es halála után Blaha Lujza még kétszer kötött házasságot, először egy földbirtokossal kötötte össze az életét, majd válásuk után Splényi Ödön báróhoz ment feleségül. 1872-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-től megszűnéséig pedig a Népszínházban játszott, de 1901-ben a Nemzeti örökös tagja lett. A Népszínház neki köszönheti, hogy méltó vetélytársa lett a pesti német színháznak, játékstílusa tökéletesen alkalmas volt a magyar népszínművek előadásához. Utolsó nagy sikerét a Nagymama című operettben aratta 1908-ban, 1910-ben végleg visszavonult a színjátszástól. 1893-ban villát vásárolt Balatonfüreden, ahol 1916-ig igen sok időt töltött; az épület a mai napig áll a róla elnevezett utcában. Több mutatása
116
éve
1910 – Átadták a János-hegyi kilátót, az Erzsébet királyné kilátót.
A neoromán stílusban épült, 23,5 m magas épületben 100 lépcső vezet fel a felső teraszra. Az alapnál a kerülete 53 méter, majd a felére csökken. Tiszta időben 75–80 km-re lehet ellátni, ritkán a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők. Sisi, Erzsébet királyné utoljára 1897-ben járt itt. „Május elsején a Szép Juhászné-hoz sétál, onnan a János-hegyre, a Hárs-hegyre, az Isten-szeméhez, a Disznófőhöz, a Fácánhoz, onnan le a Szarvasig. Négy óra futólépésben” - írta 1882-es budai tartózkodásáról első életrajzírója Corti gróf.A kilátó teljes felújítására 2001 és 2005 között került sor. Több mutatása
114
éve