59
éve
Nő kategória
111
éve
1915 – Megszületett Jean Stafford amerikai írónő, aki ügyesen kidolgozott kitalált karaktereiről ismert.
1969-ben jelent meg a "The Collected Stories of Jean Stafford".
637
éve
1389 – Sarlós Boldogasszony napja
Szűz Mária látogatása Erzsébetnél A kereszténység a XIII. századtól július 2-án a "nehézkes" Máriának, a Jézussal terhes Szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását (latinul Visitatio) ünnepelte. Sarlós Boldogasszony ünnepe, tisztelete egy század múlva (1389) vált az Egyházban egyetemessé. Az ünnepnap megválasztásába egy kis hiba csúszott. A szóban forgó esemény idején az evangélium szerint Erzsébet a szülés előtt állt (Lk 1,39?56), fia születését azonban már az ősegyház 8 nappal korábban, június 24-én megünnepelte. Ez lehet az oka, hogy a XVII. század derekától az ünnepet törölték a hivatalos római naptárból, de mivel a nap az aratás kezdetére esik, a közelmúltig jelentős dátum maradt, persze nem eredeti tartalma szerint, hanem aratóünnepként. Nálunk, hogy a többi Mária – (Boldogasszony) – ünneptől megkülönböztessék, a Sarlós Boldogasszony nevet kapta. Népünk nem Péter-Pálkor kezdte az aratást, ahogy a kalendárium előírta volt, hanem e Boldogasszony-ünnep másnapján. Több mutatása
93
éve
1933 – Megszületett Szőnyi Olga mezzoszoprán operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
A Liszt-díjas operaénekes, érdemes művész a Zeneakadémián Varga Pál és Sipos Jenő tanítványa volt. Legismertebb szerepe Bartók egyetlen operájának, A kékszakállú herceg várának hősnője, Judit. 1952-ben szerződött az operaházhoz, 1954-ben mutatkozott be Verdi Don Carlosának Eboli szerepében. Számos külföldi fesztiválon is alakította Juditot. Alakításait színészi képességei tették hitelessé. 1962 és 1965 között a kölni opera állandó vendége volt, vendégszerepelt Londonban, Montrealban, Bostonban, Chicagóban, New Yorkban. 1979-től a bécsi Staatsoper állandó vendége volt. 1996-tól a Magyar Állami Operaház örökös tagja címet viselte. Több mutatása
97
éve
1929 – Megszületett Imelda Marcos Fülöp-szigeteki First Lady, az "Iron Butterfly", aki extravagáns életmódjáról is ismert.
Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök felesége volt 1966-tól 1986-ig.
89
éve
1937 – Eltűnt Amelia Earhart amerikai pilótanő, az első nő, aki egyedül repülte át az Atlanti óceánt.
Körbe akarta repülni a Földet, már az út felén is túl járt, amikor a Csendes-óceán fölött eltűnt a gépe. A haditengerészet történetének legkiterjedtebb légi és tengeri keresését indították el, 250 ezer négyzetmérföldnyi területet kutatták át a Csendes-óceánon, a művelet összesen négymillió dollárba került. A hivatalos álláspont szerint Earhart és navigátora Fred Noonan a Csendes-óceánba zuhant, július 19-én tengerbe veszettnek nyilvánították őket. Több expedíció is próbálta megtalálni a repülőgép roncsait a Howland-sziget körüli tengerfenéken, csúcstechnológiás szonárokat és mélytengeri robotokat is bevetettek, de nem jártak sikerrel. Mivel eltűnésük máig tisztázatlan, így számos elmélet született. Az egyik ilyen szerint Earhart az amerikai kormány titkosügynöke volt, és a japánok fogságába esett, mert kémkedni próbált a japánok által megszállt szigeteken. Egy másik elmélet szerint Earhart és Noonan egy lakatlan szigeten, Nikumarorón kötöttek ki, ahol később olyan leleteket találtak, amik emberi jelenlétre utalhattak. Több mutatása
32
éve
1994 – Meghalt Erdélyi Mici színésznő, komikus.
1926-tól cirkuszi artistaként dolgozott. 1928-ban kezdődött színészi pályája, amikor a Latabár testvérekkel szerepelt. 1929-ben Berlinben élt és több német filmben is játszott. 1930 és 1937 között Ráday Imre színész felesége volt. Színpadon főleg kabarékban, vígjátékokban és operettek szubrett szerepekben volt látható. A háború után többé nem léphetett színpadra. 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ott is halt meg 1994-ben. Több mutatása
19
éve
2007 – Meghalt Beverly Sills, amerikai szoprán operaénekesnő, a New York-i Városi Opera igazgatója.
Két Emmy-díjas. Eredeti nevén: Beverly Belle Silvermann. Brooklynban, New Yorkban született, Ukrán-román-zsidó családba. Csodagyerek volt, hallás után tanult meg opera áriákat. 12 éves korára már több rádióműsorban szerpelt, majd Estelle Liebling, a legendás énektanár vette pártfogásába, és 16 évesen, 1945-ben kezdett dolgozni először amerikai stílusú operettekben. 1955-től 1980-ig volt a New York-i Városi Opera tagja, 1979-től 1988-ig igazgatója volt, 1989-től a bizottságának elnöke volt. Énekelt a bécsi Állami Operában, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben. 1980-ban visszavonult, majd a New York-i Warner Híradástechnikai Vállalat igazgatója volt. Szerepeiből: "Cleopatra" (Handel: Julius Caesar), "Manon Lescaut", Rossini-, Bellini-, Donizetti-művek szopránhősnői. Népszerűségének és közvetlenségének következtében az opera műfaj Amerikában is kilépett a magaskultúra zárt világából, és a szórakoztatóipar részévé vált, illetve maga az ország is rákerült a nemzetközi operatérképre. Rendszeresen szerepelt a korszak legnézettebb tévéműsoraiban, többek közt Carol Burnettnél vagy Danny Kaye-nél, egyszer társműsorvezető volt Johnny Carson oldalán, sőt még a Muppet Show-ba is elment, ami nagyon nem volt szokványos egy operaénekesnőtől. Több mutatása
220
éve
1806 – Hosszúfalván megszületett Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, a női egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa.
Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848. végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montparnasse-i temetőben található. Több mutatása
100
éve