Október 12.
Ma Miksa névnapja van

Meghalt kategória

23 éve

2003 – Meghalt Papp László olimpiai bajnok ökölvívó.

Háromszoros olimpiai, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa elsőszámú öklözője volt. Angyalföldön született, és nőtt fel. Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére: "Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!" Érdekesség, hogy Papp Lászlót előbb láthatták külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt, majd október 6-án következhetett a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Kiütéssel győzött a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen. A következő két évben sorra jöttek a győzelmek, de ekkor még egy-két vereség is becsúszott. Ezek közül valószínűleg a legfájóbb, az 1947-es dublini Eb, az első világverseny, amelyen indult. 1948-tól négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. A sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai vb-győzelem. Közben még egy súlycsoportváltás is belefért, legyőzni itt sem tudták. 1953-ban aztán becsúszott egy vereség, de ez sem törte meg a lendületét, és a következő két évben, azokon a versenyeken, ahol indult, csak az ő kezét emelték magasba. Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) a lengyel Pietrzykowski ellen elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist. Visszavágott Pietrzykowskinak is, aki már az első menetben a padlón volt. Innentől pedig már sima volt az út, az újabb - harmadik - aranyig. Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Három olimpia, két Eb-, két főiskolai vb-, 6 magyar bajnokság kapcsolódik a nevéhez. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét. 1965-ben mérkőzhetett volna a vb-övért, de a kommunista vezetés nem engedte küzdeni. Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a boxvilágtól, 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi bokszszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét. Papp László edzőként is nagyot alkotott. 1969 és 1992 között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánysága alatt a magyar boxolók megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy vb- és tíz Eb-aranyéremet nyert. 2001-ben Puskás Ferenc és Balczó András mögött harmadik lett az évszázad magyar sportolója szavazáson. Több mutatása

Teljes esemény 1

2003. 10. 16. Meghalt Sport Magyar

233 éve

1793 – Párizsban 37 éves korában kivégezték Marie Antoinette-t, Mária Terézia lányát, XVI. Lajos feleségét.

A francia udvarban nem XVI. Lajos, hanem a szép, okos, életvidám és léha Marie Antoinette uralkodott. Befolyása alá vonta a királyt, hogy akaratát az udvarnál érvényesítse. Keveset tudott az egyszerű nép életéről, mindig távol tartották tőle. 1789.10.05-én Versailles-ból a nép XVI. Lajossal együtt a forradalmi Párizsba vitte. A királyi családot az alkotmány végleges elfogadásáig akarták Párizsban tartani. 1791.06.21-én XVI. Lajos szökni próbált, de kísérlete nem sikerült. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés döntése alapján a királyt funkcióiban felfüggesztették az alkotmány elfogadásáig. 1792.09.21-én az újonnan választott Nemzeti Konvent megfosztotta trónjától és egyhangúlag elhatározta az alkotmányos monarchia megszüntetését, szeptember 22-én kikiáltotta a Francia Köztársaságot, így a forradalomnak sikerült megvalósítania a monarchiából a köztársaságba való átmenetet. XVI. Lajos pere december 11-én kezdődött el, a harmadik rend üléseinek akadályoztatásával, a Nemzetgyűlés vezetőjének megnyerésével, reakciós minisztérium létrehozásával, szökési kísérlettel, a külföld és a lázadó tartományok felé tanúsított tehetetlen viselkedésével, hanyag magatartással és letartóztatásánál ellenállással vádolták. Halálos ítéletét Maximilien de Robespierre kérte. Az ítéletről több napon át szavaztak, majd 1793.01.21-én a Forradalom terén (Place de la Révolution) kivégezték. Háromnegyed évvel férje halála után, a "gyanúsak" elleni szeptemberi politikai perek eredményeként a volt francia királyné is a guillotine alá indult. Több mutatása

Teljes esemény 0

1793. 10. 16. Meghalt

80 éve

1946 – Végrehajtották a halálos ítéletet tíz háborús bűnösön, akiket Nürnbergben ítéltek el.

A kivégzettek: Hans Frank dr. Lengyelország gauleitere Alfred Jodl (er. Alfred Baumgartner) német tábornok, a Wehrmacht főparancsnoka Wilhelm Frick német jogász, belügyminiszter, a faji törvény megfogalmazója Ernst Kaltenbrunner német SS-Obergruppenführer Wilhelm Keitel német tábornagy Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Alfred Rosenberg német ideológus Fritz Sauckel német ?munkaügyi főmegbízott? Arthur Seyß-Inquart német politikus, Hollandia irányítója, az Anschluss egyik szervezője Julius Streicher német politikus, zsidóellenes propagandista, a Der Surm c. antiszemita lap főszerkesztője Több mutatása

Teljes esemény 0

1946. 10. 16. Meghalt Történelem

73 éve

1953 – Meghalt Nyirő József erdélyi magyar író.

Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, a teológiát Gyulafehérváron és a bécsi Pázmáneumban végezte. 1912-ben Nagyszebenben katolikus pappá szentelték. 1919-ig mint plébános tevékenykedett, majd kilépett a papi rendből és írással foglalkozott. 1938-ban a Kolozsváron megjelenő Keleti Újság felelős szerkesztője lett. Nevezetesebb művei: Sibói bölény, Madéfalvi veszedelem (történelmi regény), Isten igájában (önéletrajzi regény), Jézusfaragó ember, Kopjafák, Uz Bence, Székelyek, Havasok könyve (novellák). A Jézusfaragó ember dramatizált alakját, valamint a Madéfalvi veszedelemből írt Az új hazát a Nemzeti Színház, a Júlia szép leány című művéből készült operát pedig Ottó Ferenc zenéjével az Operaház mutatta be. Művei közül néhányat idegen nyelvekre is lefordítottak és megfilmesítettek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1953. 10. 16. Meghalt Irodalom Magyar

5 éve

2021 – Meghalt dr. Heppes Aladár matematikus, az első magyar informatikai adatbázisok egyik létrehozója.

Alkalmazott matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) legendás oktatója. A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai kutató intézetének munkatársa. Édesapja Vitéz nemes belényesi Heppes Aladár alezredes vadászpilóta volt. A tudományos munka mellett sokat sportolt és verseket is írt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2021. 10. 16. Meghalt Tudomány Magyar