520
éve
Meghalt kategória
231
éve
1795 – Meghalt Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.
Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték. Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása
113
éve
1913 – Meghalt Henry M. Flagler, a floridai Riviéra megteremtője és a Standard Oil olajtársaság megálmodója.
A szegény származású, ám tehetséges és szorgalmas Flagler már 20 éves korára összegyűjtött annyi pénzt, hogy beindíthassa saját kereskedését. Néhány szerencsétlen körülmény miatt azonban többször is a nulláról kellett újrakezdenie mindent. 1866-ban családjával együtt átköltözött Ohioból Clevelandbe, és itt rátalált a szerencse. John D. Rockefeller, akit még kereskedő korából ismert, épp olajüzletbe készült belevágni, Flaglernek pedig aranyat érő ötletei voltak. 1896-ben megalapították a Standard Oil-t, és hét év múlva Flaglernek már 6 millió dollárja volt. Floridai utazása során felismerte a remek klímájú hely kiaknázatlan lehetőségeit, és megálmodta a földi paradicsomot. Olcsón vett hatalmas földeket, majd pár év alatt szállodákkal és vasútvonalakkal teli luxusbirodalmat épített. Flagler fényűző életet élt 83 éves korában bekövetkezett haláláig. Több mint 60 millió dolláros vagyonát harmadik felesége, az akkor 45 éves Mary Lily örökölte, ezzel ő lett Amerika leggazdagabb asszonya. Több mutatása
106
éve
1920 – Meghalt Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró.
Budapesten utca őrzi a nevét.
79
éve
1947 – Meghalt Lénárd Fülöp (Philipp Lenard) Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A Magyar Királyság területén született. Németül teljes nevén: Philipp Eduard Anton (von) Lenard. A bécsi és a budapesti egyetemen fizikát és kémiát hallgatott, majd Heidelbergben és Berlinben matematikát. 1886-ban Heidelbergben doktorált, ez után rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott, majd 1887-től Németországban élt. Katódsugaras kísérleteit 1890-ben, Bonnban kezdte meg, a szabad térbe kivezetett katódsugarak vizsgálatához segédelektródos katódsugárcsövet szerkesztett. Ezért a munkájáért 1896-ban a bécsi egyetemtől Baumgartner-díjat kapott és elnyerte a Royal Society Rumford-díját is. A katódsugarakon kívül a foszforeszencia jelenségének vizsgálatával foglalkozott leginkább. 1901. és 1905. között minden évben jelölték Nobel-díjra, amelyet végül 1905-ben meg is kapott, a fotoelektromos hatásra adott magyarázatáért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (az ő elmélete volt a Rutherford-féle atommodell alapja). 1922. környékén volt Lénárdnál először megfigyelhető, hogy szembeállította a zsidó fizikát a német fizikával, majd későbbi tudományos műveiben is faji alapon tárgyalt bizonyos kérdéseket. A második világháború hajnalán Lénárd a náci Németország hivatalos és sokat ünnepelt tudósává vált, még a röntgensugarakat is róla nevezték el. A náci Németország bukása után Lénárd egy világtól elzárt, Berlin környéki kis faluban élt haláláig. Több mutatása
38
éve
1988 – Meghalt Somogyi László karmester.
Budapest, 1907. jún. 25. - Genf, 1988. máj. 20.Kossuth-díjas (1951), érdemes művész (1953)
37
éve
1989 – Meghalt Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas író (Törvényen kívül és belül).
Galgóczi Erzsébet az ötvenes évek közepétől újságíróként és dramaturgként dolgozott, majd 1959-ben szabadfoglalkozású író lett. Legismertebb művei a Kinek a törvénye, a Pókháló, A közös bűn, a Közel a kés, a Törvényen kívül és belül és a Vidravas. Az egyik legnépszerűbb magyar írónő, háromszor kapott József Attila-díjat. Több mutatása
26
éve
2000 – Meghalt Jean-Pierre Louis Rampal francia fuvolás, aki újra divatba hozta a klasszikus szóló fuvolát.
A 18. század óta a fuvola kevésbé volt népszerű klasszikus szóló hangszerként. Elmélyült a XVIII. századi zene előadói gyakorlataiban. Játéka nagy részében kerülte a romantikus hangzást, befolyásolva ezzel a következő nemzedékek fuvolistáit. 1956 és 1962 között a párizsi Opéra zenekarában dolgozott, gyakran szerepelt a párizsi rádióban, nagy népszerűségre tett szert. A Conservatoire-ban is tanított, valamint a világ több pontján tartott mesterkurzusokat. Saját együtteseket alapított Francia Fúvósötös (1945) és Ensemble Baroque de Paris (1953) néven. Szólistaként a világ nagy zenekaraival dolgozott. A klasszikus darabok mellett modern szerzők műveit is rendszeresen játszotta, valamint az angol népdal, az európai jazz, az amerikai ragtime vagy a távol-keleti zenék is szerepeltek előadásain. Több mutatása
26
éve
2000 – Meghalt Szendrői Jenő, Kossuth-díjas építész.
Eredeti nevén: Straubert
24
éve