201
éve
Meghalt kategória
162
éve
1864 – Meghalt Nathaniel Hawthorne amerikai regény- és novellaíró (A skarlát betű).
Születési neve: Nathaniel Hathorne. Az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században.
131
éve
1895 – Meghalt José Marti kubai költő, író, szabadságharcos.
Hazájában hősként tisztelik, a havannai repülőtér az ő nevét viseli. Húszéves sem volt, amikor kőfejtőben elvégzendő kényszermunkára ítélték az 1868-as összeesküvésben való részvételért. A nehéz munka, és az emberi szenvedés jelenik meg az "El presidio político de Cuba" című esszéjében, amit 1871-ben írt. A szabadsághoz való jog és az emberi élet sérthetetlensége voltak a fő elvei. 1877-től a Guatemalai Egyetem irodalomprofesszora volt. 1881-ig Venezuelában, majd az Egyesült Államokban élt, majd Máximo Gómez tábornok oldalán harcolt. 1895. május 19-én esett el Boca de Dos Ríos közelében. Életében is adott ki verseket, amiket a fiának ajánlott Ismaelillo néven, de Egyszerű versek és Szabad versek kötetei csak halála után jelentek meg. Magyarul hat kötete jelent meg. Több mutatása
114
éve
1912 – Meghalt Bolesław Prus a pozitivizmus korszakában alkotó lengyel író és publicista.
Eredeti nevén Aleksander Głowacki.
113
éve
1913 – Meghalt báró tolcsvai Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár.
Eredeti nevén: Kornfeld FrigyesA magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, az MTA levelező tagja.Fiai: (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) és Korányi Sándor orvosprofesszor. Nevét több közintézmény is viseli, mint például a nagykállói gimnázium, a SOTE Korányi Frigyes Szakkollégiuma, illetve a Korányi Kórház (hivatalos nevén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet). Több mutatása
102
éve
31
éve
1995 – Meghalt Páskándi Géza erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója.
Neve más írásmóddal: Páskándy. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992–1995 között elnökségi tagja.Irások: Piros madár, Üvegek, Tű foka, Vendégség, Tornyot választok, Magyar Háromkirály, A szabadság színeváltozásai, A szélmalom lakói, Torony Filmek: Holnap lesz fácán és Hány az óra, Vekker úr? Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Vámos Tibor, Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották. Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.Részt vett az Inotai Hőerőmű és a Dunai Vasmű építésénél, a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta. Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa. Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól. Ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Több mutatása
0
éve
2026 – Meghalt Scherer Péter, Jászai Mari-díjas színész, filmszínész, szinkronszínész.
Tagja volt a Bárka Színháznak, a Krétakörnek is. 1994-es szakmai és a közönség elismerést is szerzett a Csányi János rendezte Szentivánéji álom, amiben Mucsi Zoltánnal két mesterembert (Kapa és Pepe) alakítottak, amit aztán többek között számos Jancsó Miklós-film követett ugyanezekkel karakterekkel. Egyáltalán nem bánta, ha őket Kapa–Pepével azonosítják, noha mindkettőjüknek jelentős színházi és filmes életpályája van. Több mutatása
14
éve