Meghalt kategória
58
éve
108
éve
1918 – Meghalt gróf Khuen-Héderváry Károly, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét.
Budapesten 68 éves korában halt meg. Közel 20 évig horvát-szlavón-dalmát bán volt. A zágrábi egyetemen végezte jogi tanulmányait, majd rövid ideig az ottani törvényszéken volt gyakornok. Az 1870-es évek első felében Szerém vármegye szolgálatában állt, 1875-ben és 1878-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a győrszigeti választókerületben. 1882-83-ban Győr vármegye főispánja volt, 1883.12.01-jén Ferenc József kinevezte horvát-szlavón-dalmát bánná. Az államvasutak épületein elhelyezett magyar feliratok és címerek miatt a majdnem 20 évig tartó bánságának végén nyíltan fellázadt ellene a kemény kézzel kordában tartott ellenzék. Ekkor erélyesen lépett fel, számos ellenzékit letartóztatott. Rendíthetetlen hűsége a dinasztia és a dualizmus iránt az udvar szemében a kormányzati tisztségre alkalmassá tette. 1903.06.27-én megvált báni tisztségétől és Széll Kálmán bukása után kormányra került. A belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A magyar politikai életben teljesen járatlan miniszterelnök az ellenzék obstrukciójával találta szemben magát. Sikerült kompromisszumra jutnia a katonai kérdésben, miszerint az újonclétszámot egyelőre nem emeli. Az ellenzék többsége azonban folytatta az obstrukciót, a haderőfejlesztés halogatását pedig az udvar vette rossz néven. Ferenc József szeptember 17-én kiadott chlopyi hadparancsa, amelyben a Monarchia "néptörzsei" között sorolta fel Magyarországot is, teljesen felkavarta a politikai életet, országos felháborodást keltett. Ebben a lehetetlen helyzetben, 4 hónapi kormányzás után távozott a miniszterelnöki tisztségből. A király személye körüli miniszteri tárcát gróf Tisza István kormányában is megtartotta. 1904-től Temesvárt képviselte az országgyűlésben, 1906-ban a főrendiház tagja lett. 1910.01.17-én, az ellenzéki koalíció bukása után ismét kinevezték miniszterelnökké, ezúttal is betöltötte a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztségeket. Bizalmatlanságot mutatott vele szemben a képviselőház többsége, de a júniusi választásokon az általa alapított Nemzeti Munkapárt elsöprő győzelmet aratott. Egyévi viszonylag nyugodt kormányzás után megint a véderőfejlesztés miatt tört ki a vihar. Végül belátta kudarcát és 1912.04.22-én távozott a kormányfői tisztségről. 1913 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt, 1917-18-ban a magyar delegáció elnöke volt. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. A Magyar Jelzálog Hitelbank elnöke is volt. 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1891-ben az Aranygyapjas-rendet, 1910-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Ditrói Mór színész és színigazgató, a Vígszínház első igazgatója.
1887-től a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójaként főként a magyar drámát és a klasszikus műveket népszerűsítette. Az ő nevéhez fűződött a színház fénykora. Az itt felnevelt kiváló együttesből több színészt szerződtetett 1896-ban a budapesti Vígszínházhoz, amelynek első igazgatója lett. Legendás társulatával új korszakot nyitott a magyar színészet történetében. Kemény módszerrel alakította ki az ú.n. vígszínházi stílust, az átélésre és őszinteségre törekvő, tökéletesen összehangolt színészi játékot. 1916-ban nyugalomba vonult. Ő volt az Országos Színészegyesület elnöke és a színészképző vezetője. Színdarabok fordításával is foglalkozott. Több mutatása
215
éve
1811 – Meghalt Keresztúri Ferenc orvos, egyetemi tanár.
A moszkvai egyetem orvosi fakultásának dékánja, a neurofiziológiai kutatások egyik úttörője, több külföldi akadémia tiszteletbeli tagja.
203
éve
1823 – Meghalt Pierre Paul Prud'hon francia festő. Legismertebb képe a Psyché elragadása.
Párizsban a klasszicizmus ellenpólusát képviselte; a romantika előfutárának is tekintik. Jelentősek portréi és mitológiai kompozíciói.
197
éve
1829 – Meghalt François-Joseph Gossec francia zeneszerző, akinek legismertebb művét a "Mazsola és Tádé" zenéjében is hallhatjuk.
Operákat, vonósnégyeseket, szimfóniákat, és kórusműveket komponált. Az egyik legismertebb műve a D-dúr Gavotte, ami a Mazsola és Tádé című magyar televíziós bábfilmsorozat zenéje. Több mutatása
91
éve
1935 – 55 éves korában meghalt Manno Miltiades görög származású magyar grafikus, festő- és szobrászművész, sportoló, aki az FTC turulmadaras jelvényét tervezte.
Sportolóként úszott, futott, válogatott evezős, atléta, labdarúgó, kerékpáros, síelő. Középcsatárként 1901-ben 17 gólt lőtt 6 mérkőzésen, ami azóta is rekord. 1898-ban, az akkor legjelentősebb hazai kerékpárverseny, a siófok–budapesti versenyen első lett.Művészként leggyakoribb témája a sport volt. Karikaturistaként dolgozott a korabeli élclapokban, festőként portrékat, egész alakos figurákat festett, szobrászként (Birkózók) is maradandót alkotott, 1932-ben a Los Angeles-i olimpián szobrászat kategóriában ezüstérmet nyert. Plakátokat is készített (Megnyílt a Nemzeti Sportuszoda).Politikai állásfoglalása (Horthy Miklóst népszerűsítő plakát), szókimondó rajzai miatt élete végén mellőzték. Több mutatása
89
éve
86
éve
1940 – Szekszárdon meghalt Hollós László természettudós, gombakutató.
Hollós László már fiatal korától a természet bűvöletében élt, kémiából doktori címet szerzett, állat- és növénytanból, ásványtanból és földrajzból pedig tanári oklebelet. 1890-ig magántanárként dolgozott, utána a budapesti egyetemen, majd a kecskeméti Főreáliskolában tanított. Itt mintegy ötezer darabból álló természetrajzi gyűjteményt hozott létre, és elsőként készített (több mint 1000 növény leírásából álló) összefoglaló munkát Kecskemét környékének növényvilágáról. Érdeklődése középpontjában azonban leginkább a gombák álltak, néhány év alatt a világ egyik legrangosabb mikológusává vált. 1905-ben akadémiai székfoglaló előadását is Magyarország föld alatti gombáiról tartotta; hazánkban elsőként ő hívta fel a figyelmet a szarvasgombák kutatására és megismerésére. Több mutatása
63
éve