Február 16.
Julianna névnapja

Február 16.

885 éve

1141 – Még gyermekként királlyá koronázták II. Gézát, apja, II. (Vak) Béla magyar király halála után.

1130-ban született II. (Vak) Béla és Ilona szerb hercegnő gyermekeként. Uralkodásának kezdetén Belos szerb bán gyakorolta helyette a hatalmat. II. Géza uralma szilárdnak bizonyult, mert az ország vezetőrétege mögötte állt. Aktív külpolitikát folytatott, hadai többször háborúztak orosz földön. 1149 és 1152 között sógorát, Izjaszlav orosz fejedelmet ötször segítette meg a kijevi trónért folytatott küzdelemben. Bizánc-ellenes politikája miatt a függetlenségükért harcoló szerbeket is támogatta. 1155-ben békült ki a bizánci császárral, azonban egész uralkodása idején rossz viszonyban volt Velencével. A hosszú ideig tartó béke éveiben építőmunkák zajlottak az országban, a lakosság száma jelentősen növekedett, a tudatos betelepítések (szászok, szlávok, flamandok) és a belső migráció eredményeként a lakatlan területek nagysága pedig csökkent. Kezdeményezésére telepedett meg a ciszterci és a johannita rend Magyarországon. Uralkodásának utolsó szakaszában trónkövetelőként lépett fel ellene két testvére: 1157 tavaszán István herceg (a későbbi IV. István), 1160 körül László herceg (a későbbi II. László) összeesküvése is kudarccal végződött. 1162-ben halt meg, Székesfehérváron temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

215 éve

1811 – Pesten megszületett báró Wenckheim Béla, akit 1875-ben a választások lebonyolítására neveztek ki miniszterelnökké.

Már 16 évesen, 1827-ben elvégezte a jogot Pesten, ezután patvarista, majd jurátus volt. 1830-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1831-től Békés vármegye aljegyzője, 1832-től táblabírája, 1837-től alispánja, 1839-től egyik országgyűlési követe volt. 1840-ben a büntető törvénykönyv reformjára kiküldött országgyűlési bizottságba választották be. Gróf Széchenyi István körének tagjaként részt vett a Békés megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. 1848-ban Békés vármegye főispánja, és István főherceg nádor udvarmestere volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Békés vármegyei honvéd zászlóalj felállításában játszott jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után bujdosott egy ideig, majd 1861-ben ismét kinevezték Békés vármegye főispánjává. 1867. februárjában, a kiegyezés utáni első magyar kormányban belügyminiszter lett. Betegsége miatt 1869. októberében lemondani kényszerült tisztségéről. 1871 és 1879 között a király személyi körüli miniszter volt minden kormányban, valamint a Szent István-rend kancellárja. 1875.03.01-jén nevezték ki miniszterelnökké, amelyet csak a választások lebonyolítására vállalt el. A választások után, október 20-án távozott a miniszterelnöki székből. 1878. októberétől decemberig a belügyminiszteri tisztséget töltötte be Tisza Kálmán kormányában. Kitűnő lovasként a magyar sportügy önzetlen támogatója volt. A Szent István-rend és a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

108 éve

1918 – Meghalt gróf Khuen-Héderváry Károly, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét.

Budapesten 68 éves korában halt meg. Közel 20 évig horvát-szlavón-dalmát bán volt. A zágrábi egyetemen végezte jogi tanulmányait, majd rövid ideig az ottani törvényszéken volt gyakornok. Az 1870-es évek első felében Szerém vármegye szolgálatában állt, 1875-ben és 1878-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a győrszigeti választókerületben. 1882-83-ban Győr vármegye főispánja volt, 1883.12.01-jén Ferenc József kinevezte horvát-szlavón-dalmát bánná. Az államvasutak épületein elhelyezett magyar feliratok és címerek miatt a majdnem 20 évig tartó bánságának végén nyíltan fellázadt ellene a kemény kézzel kordában tartott ellenzék. Ekkor erélyesen lépett fel, számos ellenzékit letartóztatott. Rendíthetetlen hűsége a dinasztia és a dualizmus iránt az udvar szemében a kormányzati tisztségre alkalmassá tette. 1903.06.27-én megvált báni tisztségétől és Széll Kálmán bukása után kormányra került. A belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A magyar politikai életben teljesen járatlan miniszterelnök az ellenzék obstrukciójával találta szemben magát. Sikerült kompromisszumra jutnia a katonai kérdésben, miszerint az újonclétszámot egyelőre nem emeli. Az ellenzék többsége azonban folytatta az obstrukciót, a haderőfejlesztés halogatását pedig az udvar vette rossz néven. Ferenc József szeptember 17-én kiadott chlopyi hadparancsa, amelyben a Monarchia "néptörzsei" között sorolta fel Magyarországot is, teljesen felkavarta a politikai életet, országos felháborodást keltett. Ebben a lehetetlen helyzetben, 4 hónapi kormányzás után távozott a miniszterelnöki tisztségből. A király személye körüli miniszteri tárcát gróf Tisza István kormányában is megtartotta. 1904-től Temesvárt képviselte az országgyűlésben, 1906-ban a főrendiház tagja lett. 1910.01.17-én, az ellenzéki koalíció bukása után ismét kinevezték miniszterelnökké, ezúttal is betöltötte a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztségeket. Bizalmatlanságot mutatott vele szemben a képviselőház többsége, de a júniusi választásokon az általa alapított Nemzeti Munkapárt elsöprő győzelmet aratott. Egyévi viszonylag nyugodt kormányzás után megint a véderőfejlesztés miatt tört ki a vihar. Végül belátta kudarcát és 1912.04.22-én távozott a kormányfői tisztségről. 1913 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt, 1917-18-ban a magyar delegáció elnöke volt. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. A Magyar Jelzálog Hitelbank elnöke is volt. 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1891-ben az Aranygyapjas-rendet, 1910-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

87 éve

1939 – Imrédy bukása után gróf Teleki Pál másodszor alakított kormányt.

A kormánynak 1941.04.03-án bekövetkezett haláláig volt a miniszterelnöke. 1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent "Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez" című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben igazgató, 1925-ben tiszteleti tagjává választották. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1914-től a Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1918 őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919 elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919. májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919 őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. Gróf Apponyi Albert mellett a delegáció másik főmegbízottja gróf Teleki Pál volt. 1920. áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett. Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben "az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről" szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A "numerus clausus" törvénnyel - a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével - az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921. márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanúsított, elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Április 14-én beadta a lemondását, majd a Menekültügyi Hivatal és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke lett, valamint elfoglalta a gazdasági földrajzi tanszéket a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy. 1924-ben a Szociográfiai Intézetet, 1926-ban az Államtudományi Intézetet szervezte meg a revízió tudományos megalapozásának szolgálatára. 1926-ban a kormánypárt tagja lett, 1927-ben bekerült az akkor alakult felsőházba a közgazdaság-tudományi kar képviseletében. Vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben, valamint az egyetemi ifjúság mozgalmainak összefogásában. 1927-ben közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Már 1920-tól a Báró Eötvös József Collegium kurátora, 1932-től az Országos Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, 1937-38-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt. 1938-ban a tokaji választókerületben kormánypárti programjával ismét országgyűlési képviselővé választották. 1938. májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939.02.16-án másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget. A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1939-ben visszacsatolták Kárpátalját, Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből. 1939 őszén megtiltotta magyar területen a német csapatok átvonulását, a német-lengyel háború után pedig befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Szálasi Ferencet szabadon engedték, elismerték a Volksbundot a hazai németség kizárólagos szervezetének, egy újabb, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását kezdték meg. Külön gazdasági egyezményt kötött a kormány Németországgal az oda irányuló élelmiszer- és takarmányexport növeléséről. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940. decemberében jugoszláv-magyar "örök barátsági szerződés"-t kötött. Amikor 1941. márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban. Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát. Ezzel akarta figyelmeztetni és felrázni a magyar és a nemzetközi közvéleményt. 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

84 éve

1942 – Megszületett Bakacsi Béla táncdalénekes, könnyűzenei menedzser.

A Magyar Televízió első, 1962-es Ki mit tud? vetélkedőjén tűnt fel. Az Országos Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalatnál ismerkedett meg José Arsamandia paraguayi gitáros-énekessel, aki a hazájában dúló polgárháború elől menekült Magyarországra. Ő mutatta meg neki először az Ave Maria no morrocímű dalt, ezzel a számmal indult a Ki mit tudon. Számos helyen szerepelt Magyarországon és külföldön is, majd tapasztalatait hasznosítva 1978-tól más zenekarokat kezdett menedzselni. Megalapította az Akkord Kulturális Szolgáltató Irodát, koncertszervezéssel és menedzseléssel foglalkozott 2011-ig. Könnyűzenei könyvkiadással is foglalkozott. Együtt dolgozott többek között Komár Lászlóval, Zoránnal, Szigeti Ferenccel, Koncz Zsuzsával, Locomotiv GT-vel, a Fonográf együttessel, a V’Moto-Rockkal, a Hungáriával és az R-GO–val is. Énekesként 2002-ben jelent meg az Azok a hatvanas évek című albuma. 2005-ben készült el a Nélküled hol lennék című CD-je. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

81 éve

1945 – Meghalt Ditrói Mór színész és színigazgató, a Vígszínház első igazgatója.

1887-től a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójaként főként a magyar drámát és a klasszikus műveket népszerűsítette. Az ő nevéhez fűződött a színház fénykora. Az itt felnevelt kiváló együttesből több színészt szerződtetett 1896-ban a budapesti Vígszínházhoz, amelynek első igazgatója lett. Legendás társulatával új korszakot nyitott a magyar színészet történetében. Kemény módszerrel alakította ki az ú.n. vígszínházi stílust, az átélésre és őszinteségre törekvő, tökéletesen összehangolt színészi játékot. 1916-ban nyugalomba vonult. Ő volt az Országos Színészegyesület elnöke és a színészképző vezetője. Színdarabok fordításával is foglalkozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Magyar

119 éve

1907 – Megszületett Erdődy Kálmán színész, táncos, rendező, a kabaréműfaj egyik kiemelkedő alakja.

Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult, 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdett dolgozni. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék városait. 1945-től különböző pesti és vidéki színházak tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Magyar Színház

119 éve

1907 – Megszületett Rajcsányi László háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető, mérnök.

Tíz országos bajnoki címet szerzett egyéniben, illetve csapatversenyben. Három olimpián (1936, 1948, 192) és három világbajnokságon (1937,1951,1953) nyert aranyérmet a kardcsapat tagjaként. Az Európa bajnokságokon 2-2 arany és bronz-érmet, az 1928-as főiskolai VB-n egyéniben és csapatban aranyérmet szerzett. Később a vívószövetség elnöki tisztét is betöltötte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

91 éve

1935 – 55 éves korában meghalt Manno Miltiades görög származású magyar grafikus, festő- és szobrászművész, sportoló, aki az FTC turulmadaras jelvényét tervezte.

Sportolóként úszott, futott, válogatott evezős, atléta, labdarúgó, kerékpáros, síelő. Középcsatárként 1901-ben 17 gólt lőtt 6 mérkőzésen, ami azóta is rekord. 1898-ban, az akkor legjelentősebb hazai kerékpárverseny, a siófok–budapesti versenyen első lett.Művészként leggyakoribb témája a sport volt. Karikaturistaként dolgozott a korabeli élclapokban, festőként portrékat, egész alakos figurákat festett, szobrászként (Birkózók) is maradandót alkotott, 1932-ben a Los Angeles-i olimpián szobrászat kategóriában ezüstérmet nyert. Plakátokat is készített (Megnyílt a Nemzeti Sportuszoda).Politikai állásfoglalása (Horthy Miklóst népszerűsítő plakát), szókimondó rajzai miatt élete végén mellőzték. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Sport Magyar

91 éve

1935 – Megszületett Sonny Bono énekes, politikus, aki legnagyobb sikereit Cher-el közösen aratta (I've Got You, Babe).

Eredeti nevén: Salvatore Philip Bono Szövegíróként kezdte karrierjét, majd barátnőjével Cher-el készített lemezt 1965-ben, amin rajta volt a nagy sikerű I've Got You, Babe szám. Ezután saját TV-s showműsort csináltak, The Sonny and Cher Show (1971–74) címen. 1988-ban Palm Springs polgármesterévé, majd 1994-ben parlamenti képviselővé választották. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Zene

90 éve

1936 – Befejeződött a negyedik Téli Olimpia a németországi Garmisch-Partenkirchenben.

Csakúgy mint a berlini Nyári Játékokat, a Téli Olimpiát is Hitler nyitotta meg – a sportesemény itt is a náci propagandát szolgálta. 28 országból közel 700 sportoló vett részt a rendezvényen, a magyarok a hat sportág 17 versenyszámából tizenötben indultak. Érmet ismét műkorcsolyázó párosunk szerzett, Rotter Emília és Szollás László újra harmadik helyezett lett. Új versenyszámként ezen az Olimpián jelent meg az alpesi sí, az éremtáblázaton pedig ismét Norvégia került az élre. A hét aranyból egyet ismét a műkorcsolyázó-csoda, Sonja Henie szerzett, akinek utolsó utolsó Olimpiája; miután harmadszor is bajnok lett, továbbállt Amerikába, ahol a Jégrevüben és tucatnyi mozifilmben szerepelt. Két aranyat szerzett Birger Ruud, aki síugrásban és lesiklásban is a legjobb volt, három norvég arany pedig az olimpia legsikeresebb versenyzőjének, a gyorskorcsolyázó Ivar Ballangrudnak volt köszönhető. Nagy meglepetésre Kanada elvesztette bajnoki címét jégkorongban, Nagy-Britannia csapata mögött a második helyre szorultak. Tegyük hozzá: a brit csapat 11 tagja kanadai volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

89 éve

1937 – Wallace H. Carothers szabadalmaztatta a nylont.

1928-ban kezdte ez irányú kutató munkáit, 1932-ben sikerült először a nylont szintetikusan előállítania. A DuPont cég 10 évig dolgozott 27 millió dolláros ráfordítással, mire az első nylon-harisnyákat elő tudta állítani. A nylon elnevezés valószínűleg a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Carothers ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel versenyképes lesz. Más feltételezés szerint a tréfás rövidítés az első tömeges felhasználás során, a második világháborúban jött létre, amikor az amerikai pilóták ejtőernyő selymét nejlonból készítették, mivel a japánok nem szállítottak nekik selymet. A nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott. 1954 óta a nylon minőségi megjelölése a lineáris, alifás poliamidoknak. Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika

86 éve

1940 – Szekszárdon meghalt Hollós László természettudós, gombakutató.

Hollós László már fiatal korától a természet bűvöletében élt, kémiából doktori címet szerzett, állat- és növénytanból, ásványtanból és földrajzból pedig tanári oklebelet. 1890-ig magántanárként dolgozott, utána a budapesti egyetemen, majd a kecskeméti Főreáliskolában tanított. Itt mintegy ötezer darabból álló természetrajzi gyűjteményt hozott létre, és elsőként készített (több mint 1000 növény leírásából álló) összefoglaló munkát Kecskemét környékének növényvilágáról. Érdeklődése középpontjában azonban leginkább a gombák álltak, néhány év alatt a világ egyik legrangosabb mikológusává vált. 1905-ben akadémiai székfoglaló előadását is Magyarország föld alatti gombáiról tartotta; hazánkban elsőként ő hívta fel a figyelmet a szarvasgombák kutatására és megismerésére. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

60 éve

1966 – Meghalt Escher Károly fotográfus, fotóriporter, operatőr, szakíró, aki a Petőfiről készült felvételt restaurálta.

1916-tól filmhíradók és játékfilmek operatőre lett, tagja volt Damó Oszkár stábjának, ő volt Bródy Sándor A dada című drámája filmváltozatának operatőre.A fotográfia szinte minden területén alkotott: a színházi és színészfényképezés mellett sajtó- és riportfotós, kortörténeti értékű, szociálisan érzékeny riportképei (Éjjeli menedékhely, Kültelki nyomortanya, Kilakoltatottak) mellett kiváló portrékat készített a korszak nagyságairól, köztük a windsori hercegről, Derkovits Gyuláról, Walter Gropiusról, Móricz Zsigmondról. Nevéhez fűződik a muzeális Petőfi-dagerrotípia kémiai úton történt regenerálása 1955-ben, a restaurálást nagy kihívásnak érezte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

44 éve

1982 – 33 éves korában tisztázatlan körülmények között meghalt Barta Tamás gitáros, énekes, zeneszerző (Hungária, LGT).

Gyerekként hegedülni tanult, majd autodidakta módon tanult meg gitározni.1965-ben, 17 évesen lett tagja Fenyő Miklós Syconor, majd 1969-től Hungaria zenekarainak, játszott a Koncert a Marson című illetve a zenekar 1971-ben kiadott cím nélküli albumán is. 1971-től az LGT tagja volt, melynek első három lemezén, az 1971-es Locomotiv GT-n, az 1972-es Ringasd el magad címűn és az 1973-as Bummm!-on hallható. Játszott az első magyar rockmusical, a Déry Tibor kisregénye alapján a Presser-Adamis szerzőpáros által írt Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról felvételein. Ugyancsak az ő gitárjátéka hallható Zalatnay Saroltának az 1972-es Álmodj velem… és Kovács Katinak az 1974-es, az LGT-vel közösen készített, tulajdonképpen cím nélküli albumán, továbbá a Locomotiv GT 1971 és 1973 között Magyarországon kiadott 5 kislemezén. Az LGT amerikai turnéjáról nem tért haza, az USA-ban élt haláláig. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar

5 éve

2021 – 99 éves korában meghalt Bernard Lown, Nobel-békedíjas litván-amerikai feltaláló, kardiológus, a defibrillátor kifejlesztője.

Lown fedezte fel, hogy a hirtelen szívhalál visszafordítható és túlélhető, a sikeresen újraélesztett ember várható élettartama pedig közel normális lehet. 1961-ben sikerült munkatársaival bebizonyítani, hogy egy adott egyenáramú hullám helyreállítja a normális szívverést úgy, hogy közben nem sérül a szív vagy a vázizom. A "Lown waveform" széles körben ismerté vált, nagy szerepet játszott a szívbetegség kezelésében, a szívkoszorúér betegségben szenvedők túlélésében, és új lehetőségeket nyitott a szívsebészetben. Egyike volt az első orvosoknak, akik kiemelték az étrend és a testmozgás fontosságát a szívbetegség kezelésében, és lidokaint kezdett alkalmazni a ritmuszavarok kezelésére. 1960-ban létrehozta az Orvosok a Társadalmi Felelősségért nevű szervezetet, majd az 1980-as években társalapítója volt az Orvosok a Nukleáris Háború Ellen nevű nemzetközi csoportnak, amelyet 1985-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki tevékenységéért. 1935-ben költözött családjával a Maine állambeli Lewistonba, ahol ma egy híd viseli a nevét. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány