Ma Ábrahám névnapja van

Meghalt kategória

60 éve

1966 – Meghalt Rideg Sándor, Kossuth- és József Attila-díjas író (Indul a bakterház).

1903 febr. 12-én született egy uradalmi cseléd fiaként, gyerekkorát a pusztán élte le. 1919-ben beállt vöröskatonának. A szocializmusba és a proletárdiktatúrába vetett hite egész életét végigkísérte, egy nyíltan kommunista író volt. A tanácsköztársaság bukása után Budapestre költözött, 1925-től kezdve rendszeresen lecsukták. Íróként először 1931-ben jelentkezett. Első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben írta meg, de megjelenésére még jó négy évet kellett várnia. 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A háború után az irodalmi élet központjába került. Egy ideig katonának állt, de komolytalansága, állandó viccelődése és a szabályokra való fittyet hányás azonban alkalmatlanná tette őt erre a feladatra. Társai szerint különösen becsületes és hithű férfi volt, egészen haláláig harcolt az elveiért. Összesen 32-szer volt börtönben rövidebb-hosszabb időre. A stílusa mindmáig különleges és utánozhatatlan, a népmesei elemek és prolihumor jellemzi műveit. Több mutatása

Teljes esemény 0

1966. 02. 08. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

153 éve

1873 – Meghalt Vidróczki Márton, mátrai betyár.

Más változatok szerint a neve Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Félelemmel vegyes tisztelet övezte. Sírja Egerben, a Rókus temetőben van, kopjafa jelöli. Több mutatása

Teljes esemény 0

1873. 02. 08. Meghalt Magyar

120 éve

1906 – Meghalt Maticska Jenő festőművész.

Nagybányán öt elemi iskolát végzett. 1904-05-ben a telet Iványi Grünwald Bélával Rómában töltötte Nagybánya ösztöndíjasaként. Mind tanárai, mind a műértő közönség ígéretes tehetségnek tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható. Legkedveltebb témája a Nagybánya környéki táj. 1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert. Műveivel 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt. Tüdőbetegségben halt meg. Főbb művei: Fagy; A híd utcai református templom; Körmenet; Követválasztás Nagybányán; Csatavázlat 1848-ból; Koratavasz; Táj kunyhóval Több mutatása

Teljes esemény 0

1906. 02. 08. Meghalt Alkotás Magyar

92 éve

1934 – Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus (Kincskereső kisködmön).

Szegeden halt meg. Szegényparaszt családból származott. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A Szegedi Napló c. lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1902-ben hosszú jegyesség után, Móra Ferenc és Walleshausen Ilonka örök hűséget esküdött egymásnak. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, Szegénysoron). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. 1931-től sokat betegeskedett, egy hónapot a balatonfüredi szanatóriumban töltött. 1932-ben a szegedi egyetem díszdoktorává avatta Móra Ferencet, mely cím régészeti tevékenységének volt köszönhető. 1933-ban Karlovy Varyban gyógykezelték, ugyanezen év augusztusában meg is operálták. Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Több mutatása

Teljes esemény 0

1934. 02. 08. Meghalt Irodalom Magyar

17 éve

2009 – Veszprémben gyilkosság áldozata lett Marian Cozma román válogatott kézilabdázó.

1982. szeptember 8-án született. A Dinamo Bukarestben elért sikerei után 2006-ban szerződött Veszprémbe, az MKB Veszprém KC-hez. 2009. február 8-án hajnalban, egy veszprémi lokál előtt Cozmát szíven szúrták, a segítségére siető két klubtársa (Ivan Pešić horvát és Žarko Šešum szerb) is megsérült. Az elkövetőket az osztrák rendőrség még aznap este elfogta. 2011. június 23-án a Cozma-gyilkosság első- és másodrendű vádlottját, Raffael Sándort és Németh Győzőt életfogytig tartó fegyházra ítélték, a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván húszévi fegyházbüntetést kapott. 2012. április 27-én a Raffael és Németh büntetését 18 évre, Sztojkáét 8 évre csökkentették, ami országos felháborodást váltott ki. Emléke: „Arra kérek mindenkit, hogy egy kiszáradt tölgy miatt ne gyújtsuk fel az egész erdőt, hanem ültessünk fákat, hogy új erdő növekedhessen. Ha a kétéves unokám abba a korba ér, elhozom ide, hogy ő is kézilabdázzon.” (Petre Cozma, Marian Cozma édesapja). Az MKB Veszprém örökre visszavonultatta a meggyilkolt sportoló 8-as mezszámát, mint ahogy a Román Kézilabdaszövetség is visszavonultatta Cozma 82-es mezszámát, amellyel a sportoló a román kézilabda-válogatottban játszott. Veszprém és Bukarest díszpolgárává avatta és mindkét városban helyet kapott a szobra. "Szíven szúrt ország" címmel dokumentumfilm készült, Marian Cozma szerepét Czapkó Antal, kedvesét Oroszlán Szonja, Žarko Šešumot Csányi Sándor, Uroš Vilovskit Pindroch Csaba, Ivan Pešićet Szabó Simon alakítja. Készült még egy dokumentumfilm, "Nihil Sine Deo-Isten nélkül semmi: Marian Cozma emlékére" címmel 2009-ben. A szörnyű tragédia következménye szerencsére nem az ellenségeskedés lett, hanem a román és a magyar nép közeledése egymáshoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

2009. 02. 08. Meghalt Sport

13 éve

2013 – Meghalt Kézdy György Jászai Mari-díjas színész, a Szomszédok teleregény Virágh Doktora.

Kórházban halt meg, feltehetően öngyilkosság következtében.A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1962-ben. A Debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1967-ben a Pécsi Nemzeti Színház tagja lett. 1977 és 1978 között a Kecskeméti Katona József Színház színésze volt. 1978 és 1987 között a Nemzeti Színház tagja volt, és játszott vendégként a Játékszínben is. 1987-től 1993-ig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1993-ban került a Veszprémi Petőfi Színházhoz. Pályája végén szabadfoglalkozású színészként dolgozott. A nagyközönség leginkább a nyolcvanas évek kultikus teleregénye, a Szomszédok Virágh doktoraként ismerte. Kézdy György utoljára az Orlai Produkciós Iroda Esőember című darabjában lépett színpadra a pszichiáter szerepében, a darabot 2010 júniusában mutatták be. Több mutatása

Teljes esemény 0

2013. 02. 08. Meghalt Film/Média Magyar Színház