4
éve
Meghalt kategória
109
éve
40
éve
1986 – Meghalt Vaszkó Erzsébet festő és alkalmazott grafikus.
Vaszkó Ödön festő húga.
37
éve
1989 – Meghalt Csiky Tibor szobrász és éremművész.
A hazai avantgárd művészet jelentős képviselője.
32
éve
1994 – Meghalt Robert Doisneau francia fotóművész, az utcai fotózás egyik jeles képviselője.
Gentilly, Val-de-Marne, 1912. április 14. – 1994. április 1Első képét 1929-ben, 17 éves korában készítette, a képen a testvére van. A nagy történésekben is az egyszerű embereket kereste. Profiként 1934-ben debütált. Párizs utcáit fáradhatatlanul róva örökítette meg a múló pillanatokat, egyszerű emberek egyszerű, tipikus történeteit mesélte el. Több mutatása
154
éve
1872 – Meghalt Morse amerikai festő és feltaláló, az elektromágneses távíró megalkotója.
80 éves korában halt meg. Teljes nevén: Samuel Finley Breese Morse Morse amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás hosszú időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutató hozta meg. Morse akkor fél kilométerrel távolabb levő munkatársa adni kezdte a jeleket, majd az előadóteremben álló készülék ingája tüskéket rajzolt a papírszalagra. Ezután Morse leolvasta a számokat és mivel fejből tudta a kódokat, felolvasta a papíron álló szöveget "Sikeres kísérlet a telegráffal 1837. szeptember 4-én." Az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt Morse csak 1839-ben dolgozta ki. Az első távíróvonal Baltimore és Washington között épült, amelyen 1844-ben futott végig az első mondat. Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Boldog Apor Vilmos vértanú, győri püspök.
Teljes nevén: Boldog altorjai báró Apor Vilmos Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2. A nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt dulakodás közben halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvét hétfőn belehalt sérüléseibe. Több mutatása
38
éve
1988 – Meghalt Barcsay Jenő festő, grafikus, mozaikkészítő (Művészeti anatómia).
Az 1928-ban megalakult Szentendrei Festők társaságához 1929-ben csatlakozott. A nyarakat rendszeresen Szentendrén töltötte, kezdetben a művésztelepen lakott, később a Zenta utcában vett házat. Szobra ma is itt látható a jellegzetes botjával. 1953-ban megbízást kapott az anatómiai tankönyv (Művészeti anatómia) megírására, melyet néhány hónap alatt különböző méretekben kétszer is megrajzolt, a nyomdászati munkákat személyesen felügyelte. A könyv "Az év legszebb könyve" kitüntetést nyerte el, Barcsay Kossuth-díjat kapott, a könyvet számos nyelvre lefordították és tankönyvként használják. Az 1960-as évektől számos nagyméretű mozaikot készített (Asszonyok c. mozaik Miskolcon, Nemzeti Színház előcsarnoka, újpesti fürdő, szentendrei városháza). A mozaikkartonokból 1966-ban az Ernst Múzeum rendezett kiállítást. 1969-ben megbízást kapott a szentendrei kultúrház mozaikjának elkészítésére. A munkához muranoi üveget használt és először készített aranyból hátteret. Festészetének korai szakaszában komor, a fény-árnyék hatásokra épülő ábrázolás mód jellemzi. Párizsi és olaszországi útjai gyökeresen átalakították látásmódját, expresszionista stílusú képeket alkotott, majd a konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát alakította ki. Később számos képét megsemmisítette. Figyelme a keretezésre is kiterjedt. Több mutatása
21
éve
2005 – Elhunyt Szent II. János Pál pápa.
Karol Jozef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkótól ötven kilométerre fekvő Wadowicében. Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó, és Emilia Kaczorowka tanárnő két fia közül ő volt a fiatalabb. Wadowicében járt gimnáziumba, majd 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be. Ezzel párhuzamosan egy színiskolába is járni kezdett. Miután a náci megszállók bezárták az egyetemet, egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben vállalt munkát. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a "Rabszodikus Színház" nevű, titokban működő színtársulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán. 1946. novemberében pappá szentelték, majd Rómába küldték, 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját Keresztelő Szent János műveiről írta. Papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol Krakkó több parókiájában papként tevékenykedett, illetve 1951-ig ő volt a városi egyetem káplánja. Ezután újból filozófiai és teológiai tanulmányokba fogott. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1964-ben VI. Pál Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíboros lett. 1978. október 16-án választották a katolikus egyház fejévé. Az első szláv származású pápa a II. János Pál nevet választotta, közvetlen elődje I. János Pál iránti tiszteletből. 455 év után ő lett az első nem olasz pápa. II. János Pál több mint száz pápai látogatást tett Olaszországon kívül és több mint 130-at Olaszországon belül. Eddigi 27 éves pápasága alatt több mint ezer találkozót és audienciát tartott politikusokkal, kormány- és államfőkkel. II. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként látogatást tett az auschwitzi holokauszt emlékműnél. Legtöbb alkalommal Lengyelországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat, Mexikót és Spanyolországot kereste fel, nem látogatott el viszont Kínába, Kelet-Timor kivételével Indonéziába, illetve Oroszországba. II. János Pál a rendszerváltozás után két alkalommal, 1991 augusztusában, és 1996. szeptemberében tett apostoli látogatást Magyarországon. II. János Pál a rendszerváltás után három magyart avatott boldoggá, Apor Vilmos és Romzsa Teodor mártírpüspökök után legutóbb 2003. márciusában Batthyány-Strattmann Lászlót. Miközben világszerte elismerést váltott ki külföldi misszióival, meglehetősen konzervatív nézeteket vallott, aminek a szentszéken belül és kívül is akadtak ellenzői. 1995-ben adta ki az Élet evangéliuma kezdetű enciklikáját, amiben kategorikusan elutasította az abortusz, a melegházasság, a válás és az eutanázia intézményét, aminek következménye elemzők szerint inkább a katolikus hívők eltántorítása lett. Liberális és szociálisan érzékeny nézeteket vallott ugyanakkor a halálbüntetésről, illetve a fejlődő országok adósságállományának elengedésének kérdéséről. Több mutatása
89
éve